Auto és Motorujság, 1938 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1938-01-01 / 1-2. szám

4 AUTÓ ÉS MOTORÚJSÁG ki s a további esztendők során jelentéktelenné apadt a termelés. A háború után Középeurópában sok helyen élénk és tüzetes kutatások indultak meg gázalakú és fo­lyékony szénhidrogéntelepek után, így persze elsősor­ban megcsonkított hazánkban, mely szénhidrogén­­energiaforrásait, a békeszerződés következtében, tel­jesen elvesztette. A kincstár alföldi mélyfúrásai föld­­gázkutakat tártak fel, de ezzel nem elégedtek meg; remélték, hogy valahol majd olaj­medencére is buk­kannak. Végigportyázták a Nagy Alföld északnyugati peremhegységeit és hosszas esztendők eredményte­len, vagy csak részeredményest munkája után, 1936 végén, a hevesmegyei Bükkszék község mellett és a recski Lahoca-hegyen két, eredményesnek ígérkező fúrást mélyítettek le. Múlt esztendő márciusában még egy második fúrást is kezdtek Bükkszék mellett s április végétől kezdve már megindult a kutakból a rendszeres termelés. 1937 november 1-ig a telep 110 nagyon, összesen 90.000 pengő értékű kőolajat ter­melt. Időközben 14 fúrást mélyesztettek le, amiből jelenleg nyolc rendszeresen működő kút, négy még munkában van, kettőt technikai nehézségek miatt abba kellett hagyni, két újabb fortályuk lemélyesztése pedig folyamatban van. A kutak olaj hozama nem egységes minőségű, legalább is, amint az eddigi meg­figyelések tanúsítják, alacsony forráspontú alkotórész (benzin) tartalmuk változó. Van kút, mely benzinben gazdag, más viszont benzinszegény olajat szolgáltat. Valamennyien megegyeznek azonban az olaj viszony­lag nagy paraffintartalmában, tehát Bükkszék nagy­­fajsúlyú, nehéz olajat termel. Amennyire az eddigi tapasztalatokból megítélhető, a bükkszéki telep na­ponta átlag 0,5—1 vagyon olajat képes hosszú időn át felszínre hozni. Nem éppen túlságosan bő men­­­nyiség ez, de kilátás van arra, hogy új kutak lemélyí­tésével a termelés még fokozódni fog. Minthogy a horvátországi olajleletek azt a re­ményt élesztették, hogy a Dunántúlon is lehetnek földgáz- vagy olajtelepek, itt is szorgos kutatások in­dultak. 1921—24-ben a „Hungarian Oil Syndicate” angol vállalat Zala-, Tolna- és Bács-Bodrog­ várme­­gyében mélyített le kutatófúrásokat, de jelentősebb eredmény nélkül. 1932-ben aztán Bécstől északra, Zistersdorf község közelében tetemesebb mennyiségű olajra, 1934-ben pedig Bécs déli határán, Oberlau-ban földgázra leltek. Minthogy így valószínűvé vált, hogy az ausztriai­­Szénhidrogéntelepek esetleg magyar terü­leten is folytatódnak, a kutatókedv ismét feléledt és újból megkezdődtek a Dunántúlon a petróleumfúrá­­sok. Ezúttal az angol-amerikai „Eurogasco” („Euro­pean Gas and Electric Co”) vette kezébe .31 dolgot és a magyar kormánnyal szerződésben, megkezdte ku­tatófúrásait részben a Kis-Alföldön, részben — ismét a muraközi elsőfordulásokban bizakodva — a zala­­vármegyei dombvidéken. Az első fúrást a sopron me­­gyei Kapuvár közelében, Mihályi határában végezték, kaptak is gázkutat, de ebből túlnyomórészt éghetet­len széndioxidgáz áramlott. A második próbálkozás színhelye Somogy megye, Kaposvár környékén; itt azonban nagy mélységben beszorult és ottveszett a fúró, úgy, hogy a munkát eredménytelenül abba kel­lett hagyni. A harmadik kísérletet a somogymegyei Iharosberény község mellett, Nagykanizsától keletre folytatták le. Itt múlt esztendő tavaszán 1370 méter mélységből élénk gázkitörés indult meg, de ennek is csak kb. 33%-a hasznosítható medángáz. Negyedik­nek került sorra Nagykanizsától nyugatra, Lispe község határában, a jelenleg is folyó olajkutatás. 1937 februárjában az első fúrás nagy teljesítményű föld­gázkutat tárt fel, mely már olajat is szállított. Áp­­rilis elején kezdték lemélyíteni a második kutat, eb­ből novemberben hirtelen váratlan bőségben tört elő a petróleum s hozama a hírlapi közleményekben meg­adott mértéket érte el Karácsony előtt azonban már egy harmadik kút lemélyítését kezdték el; ez most van munkában. Az eddigi megállapítások szerint a lispei telep a bükkszékivel ellentétben inkább kis­táj­súlyú, könnyű benzinekben gazdag olajat hoz napvilágra. Minden azon múlik most, meddig bírja a kút a jelenlegi termelést, nem apad-e majd el oly gyorsan, mint az más kutakkal is történt s hogy a többi fú­rások (csakúgy, mint Bükkszéken) is beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket. Ebben az esetben ugyanis a hazai folyó­tüzelőszer-ipar idővel talán tel­jesen függetleníthetné magát a külföldtől. Jelenleg, mint ismeretes, az a helyzet, hogy teljesen bevitelre szorulunk. A petróleum túlnyomórészt Romániából érkezik hozzánk, mégpedig részben eredeti nyersolaj, részben pedig olajpárlatok hozzákeverésével készített, ú. n. „műolaj” alakjában (különböző kenőolajfélesé­geken kívül). A háború előtti és utáni időkhöz képest jelentékeny hal­adás, hogy míg amikor késztermékeket is hoztunk be, az utóbbi években szénhidrogénfeldol­gozóiparunk nagymértékben kifejlődött s ma már hét nagy finomítóvállalatunk dolgozza fel a külföldi nyers­anyagot. Közülük a „Shell Kőolaj Rt.” budapest­­csepeli, meg a „Vacuum Oil Co” almásfüzitői telepe a hazai termelésnek mintegy 70%-át szolgálta­tja. Ezek az iparvállalatok ilyen módon a jövőben telje­sen belföldi petróleummezőkből fedezhetnék szükség­leteiket, miáltal hatalmas deviza­értékeket takaríta­nánk meg a magyar gazdasági élet számára. Ezt a célt szolgálja egyébként a hazai szénfajtákból lepár­lás útján nyert folyékony tüzelőszerek gyártása, to­­vábbá folyós tüzelőszer-iparunk legfiatalabb ága, mely nagynyomású hidrogénezéssel mesterséges mo­torhajtóanyagokat állít elő hazai barnaszénből, illetve kátrányból és kátrányolajakból. Ez a munkaterület azonban egyelőre kísérleti jellegű — bár ettől is so­kat várunk — s színhellyé a „Magyar Nitrogén Mű­trágyagyár Rt.” pétfürdői telepe (v. ö. lapunk múlt számának „Műbenzingyártás” c. ismertetésével). Mindezeket számbavéve, komoly reménységünk lehet arra nézve, hogy akár az új kőolajkutatások eredményei, akár a hazai műbenzingyártás kifejlő­­dése, vagy akár mindkettő révén hazánk nem hosszú idő múlva teljes önellátásra rendezkedhetik be a motoros élet és­ a nemzetvédelem szempontjából is oly végtelenül fontos folyós motortüzelőszerek és ke­nőanyagok terén. E reménységek beteljesedése a hazai gazdasági élet hatalmas mértékű fellendülését j­elentené. Golyós csapágyak köszörülése:Solymossy és Társánál Budapest, VIII., Tavaszmező­ u. 6.

Next