A Bádogos és Szerelő, 1907 (3. évfolyam, 1-11. szám)
1907-01-30 / 1. szám
A BÁDOGOS ÉS SZERELŐ A keringési vezeték fekete vagy horganyozott vont vascsőből készül, leggyakrabban 32 mm. belső átmérővel. A fűtőtest a keringési vezetékkel olykép kötendő össze, hogy annak lekapcsolása és a takaréktűzhelyből való kivétele a vezeték minden bontása nélkül lehetséges legyen. Legczélszerűbb a lágyöntésű hollandi, megfelel azonban a hosszcsavar is. A keringési vezeték legalsó pontján felette kívánatos egy víztelepítőcsapnak az elhelyezése, melylyel a berendezésben levő összes víz egy alátett edénybe leereszthető. A keringési vezetékbe egyébként átmenő vagy elzárócsapot alkalmazni sehol sem szabad. A víztartány rendesen kovácsoltvas lemezből készül, de készülhet a gyakorlatban bevált más anyagból is. Könnyen levehető vagy csuklós fedővel látandó el. Gondoskodni kell a víztartányban keletkező pára elvezetéséről is, ami különösen a víznek nagyobb fokú és hirtelen történő felmelegítésénél oly arányú is lehet, hogy a víztartány szilárdságát is veszélyeztethetné. A pára elvezetésére a túlfolyócső is megfelel, ha az szabadba torkol. A víztartány alatt okvetlenül egy puhafából készült és horganylemezzel kibélelt tálcla helyezendő el, melyből nagyobb berendezéseknél külön lefolyócsövet is szükséges alkalmazni. A helyi viszonyokhoz képest a víztartány hővédő burkolattal látandó el. Ha a víztartány mennyezet alatt lesz elhelyezve, gondoskodni kell arról is, hogy annak belseje tisztítás, festés vagy javítás esetén megközelíthető legyen. E czélból a mennyezet és a víztartány között annyi hely hagyandó, hogy azon egy ember a víztartányba férhessen. A víztartánynak automatikus úton való megtöltése felette kívánatos, ami egy úszógolyócsappal könynyen elérhető. Miután pedig az úszógolyócsap tömítése melegvízben könnyen tönkre megy és így a szolgálatot gyakran felmondaná, egy külön tápvíztartány alkalmazása válik szükségessé, mely a melegvíztartánnyal egy lehetőleg nagy átmérőjű (legalább 50 mm.) csővel kötendő össze. Ha a tápvíztartány fagyásnak kitett helyen van szerelve, akkor azt is hővédő burkolattal kell ellátni. A melegvíz elvezetése a tartányból ne annak legmélyebb pontján történjék, mert akkor a tartányban levő leghidegebb vizet vezetjük el, míg a melegvíz a tartányban marad. Elméleti szempontból legczélszerűbb lenne a tartány legmagasabb pontjáról eszközölni a vízlevezetést, miután azonban ez a gyakorlatban nem felelne meg, legczélszerűbb azt a tartány feneke fölött mintegy 30 cm. magasságban eszközölni. A melegvíz vezetéket a tartány közelében, könnyen hozzáférhető helyen, egy főelzárócsappal elzárhatóvá kell tenni. Anyagmegtakarítás szempontjából a melegvízvezetéket az a keringési csőbe is szokták bekapcsolni, ez azonban nagyon helytelen és rossz kivitel, mert ha a hidegvíz bármiokból el lesz zárva s a meleget leeresztjük, akkor a keringési vezetékben megmaradó kis mennyiségű víz nagyon gyorsan elpárologván, a fűtőtest elégetését vonja maga után. F. hó 19-én és 20-án tartották meg a magyar építőiparosok Budapesten országos nagygyűlésüket. Ennek a nagygyűlésnek czélja egy Országos Szövetség megalakítása volt, mely szövetség feladatául tűzendi ki az országszerte megindult szervezkedés elősegítését és támogatását. Az elhagyottságról, az elkeseredésről és elégületlenségről mi sem tanúskodik jobban, mint az a nagy és tömeges részvétel, mely az ország minden részéből a nagygyűlésen való megjelenésre késztette az iparosokat. A nagygyűlés 19-én d. e. 9 órakor vette kezdetét. A kereskedelmi minisztériumot Téglássy István miniszteri tanácsos képviselte, a belügyminisztérium képviseletében Matyasovszky György miniszteri titkár jelent meg. A fővárost Szalay Sándor dr., a budapesti kereskedelmi és iparkamarát Thék Endre, a Magyar Mérnök- és Építészegyesületet Ney Béla min. tanácsos és Pucher István, az Országos Iparegyesületet Gelléri Mór, Kunfalvy ÖstE() OSEÜD Egyesületünk helyisége: Budapest, IV., Ferenciek tere 6—7. szám alatt van. Magyar Építőiparosok Országos nagygyűlése.