Bányamunkás, 1977 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
A hármas jelszó szellemében Megvalósult ígéretek A Nógrádi Szénbányák dolgozóinak 70 százaléka vesz részt a szocialista brigádmozgalomban. A szocialista brigádvezetők küldöttértekezletét december 11-én tartották, ahol elsősorban az évi kedvező tapasztalatokról vitatkoztak. Hosszú idő után ugyanis az 1976-os volt az első olyan év, amikor határidő előtt teljesítették a tervet. Szinte maradéktalanul megvalósultak az ígéretek. Sok hasznos tapasztalatot is szereztek a szocialista brigádok, amit elmondtak a tanácskozáson a vezetők. Sok szó esett arról is, hogy az eredmények még szebbek lehetnének, ha minden esetben megfelelő lenne az üzem- és munkaszervezés. Esetenként a műszaki feltételek hiánya, az anyag- és ürescsille-ellátás akadályozta a munkát. Többen szóvá tették a rendszertelen vasútikocsi-ellátást, amikor kénytelenek a szenet készlettéren tárolni és újabb költséggel, jelentős munkaerő-ráfordítással munkaszüneti napokon belapátolni. A Nógrádi Szénbányáknál az utóbbi időben meggyorsult a műszaki fejlesztés, a gépesítés. Igen kedvezően vélekedtek erről a szocialista brigádvezetők, de több olyan gondot is felvetettek, amelyek megoldásra várnak. A technikához ugyanis jól felkészült szakemberekre van szükség és a begyakorlás, a gépek megismerése túlságosan hosszú időt vesz igénybe. Sürgették megfelelő tanfolyamok szervezését, tapasztalatcseréket, vagyis azt, hogy mire az új technika megérkezik, akkorra kellően felkészülhessenek a bányászok, a bányaiparosok a fogadására. A tanulási vágy az utóbbi időben erősödött az egész szénmedencében és erről is elismeréssel szólhattak a küldöttek. Sajnos 52 községből járnak a munkahelyre a bányászok, emiatt a kulturális felajánlások teljesítése sok nehézségbe ütközik. Sürgették megfelelő, jó módszerek kialakítását, a kulturálódás lehetőségének lakóterületenként biztosítását. Erre egyébként már több jó példa is akad, amikor a kultúrrendezvényeket lakókörzetenként szervezik. Csaknem valamennyi felszólaló foglalkozott a jövő kérdésével, a fiatalítással. A bányászok jelentős többsége ugyanis az elkövetkezendő években nyugdíjba kerül és helyettük ma még kevés a jelentkező fiatal. A jövőben a pályaválasztás elősegítésére fordítsanak nagyobb gondot — kérték a szocialista brigádvezetők. B. J. Önkritikus légkör, fontos javaslatok Nem a lakatra zárt száj volt a jellemző a zalai olajbányászok szocialista brigádvezetőinek tanácskozására, amely Nagykanizsán és Bázakerettyén zajlott le a tröszt több vezetőjének jelenlétében. Jellemző volt viszont a bíráló hang, a saját és mások fogyatékosságainak kendőzetlen fölemlítése, s egy sor javaslat is született a közel 200 szocialista brigád képviselőinek tolmácsolásában. A fúrási tanácskozáson többen is ostorozták az egyes brigádokban élő szemléletbeli fogyatékosságokat. Íme a geofizikánál dolgozó Rudovics Zoltán véleménye: — Nem mindig csak az értékelésben kell keresni a hibát, hanem a brigádok munkájában is. Ha valós az értékelés, ha az önelemzés nem emlékeztet kozmetikai szalonra, akkor nyugodtak lehetünk: összességében valósághű kép alakul ki a brigádmozgalomról. A kőolaj- és földgázkincs után kutatók és az azt kitermelők körében sokan emlegették az eszköz- és anyaghiányt, amely gyakorta akadályozza a vállalások teljesítését. Legalábbis a gazdaságiakét, mert mások épp a kulturális felajánlásokat másodrendűvé lenyomó szemlélet ellen küzdöttek a szónoki emelvényen. Az egyik tervezőbrigád tagja sarkalatos kérdésre kereste a választ: miért van az, hogy néha kellő előkészület nélkül rendelnek meg terveket erre hivatott intézetektől, aztán, már az összes szükséges adat birtokában — újabb százezrekért —, vagy módosítani kell a terveket, vagy kiselejtezni. Ez már milliós károkkal is járhat! A DH-munkarendszerben ez bizony meghatározó szemléleti tényező. A következtetés: csak kellő előkészületek után, minden szükséges ismeret birtokában kell fölvenni a kapcsolatot a tervezőintézetekkel. A Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat két kiváló brigádjának, a lovászi motorszerelők Mező Imréről elnevezett, s a szakma kiválója címmel is kitüntetett közösségének és a bázakerettyei kőolajtermelők Gagarin brigádjának vezetője, Kútfeji Ferenc, illetve Sebesi László meggondolkoztató javaslatokkal állt elő, amelyek a brigádmozgalom szocialistábbá válását segíthetik elő. Íme összefoglalóan a két brigád ajánlásai. Ha a brigádnak joga van a fokozatokért kapott pénzt a tagok teljesítménye szerint elosztani, legyen meg a lehetősége, hogy ugyanígy tehessen megkülönböztetést, ki milyen fokozatú jelvényt hordhat, hiszen nem húz mindenki egyformán még a vállalati kiváló brigádban sem. A legjobb szocialista brigádtagokat hívják meg az egyes ünnepségek díszelnökségébe, s az ünnepségen méltassák teljesítményüket, amiért e tisztesség érte őket. Vannak brigádok, amelyek évről évre azonos fokozatot érnek el, így léteznek aztán négy-ötszörösen „aranyos” közösségek. Ez nem mindig dicsőség, mert a kockázatvállalástól való irtózást takarja. A mindig azonos fokozat az állandósuló pénzjutalmat csillantja föl — többlet-erőfeszítés nélkül. Ezért meg kellene vizsgálni az okokat, s kellően alapos elemzés után csak háromévenként adni az azonos fokozat mellé járó pénzjutalmat A zalai olajbányászok előtt 1977-ben fogós feladatok állanak: 100 ezer méternyi fúrást kell elvégezni és 260 ezer köbméter kőolajat kell kitermelni. Ehhez a szocialista brigádok erőfeszítései múlhatatlanul szükségesek. A brigádvezetők tanácskozásainak legfőbb tapasztalata az, hogy erre készen állanak. Ferencz Győző Fiatalítást és műszaki fejlesztést Lassan a fennállásának huszadik évfordulójához közeledik a szocialista brigádmozgalom a Mecsekben. Ezen közel két évtizedes fejlődés eredményeire figyelmeztette társait Kaszler János Pécsbányaüzemi szocialista brigádvezető, mikor felszólalásában a folyamatos fejlődés szükségességére hívta fel a Mecseki Szénbányák üzemeiben dolgozó szocialista brigádvezetők küldötteinek figyelmét a vállalati tanácskozáson. Elmondta, hogy a szocialista közösségek kinőtték és óhatatlanul túllépték saját, avagy üzemeik kereteit, és meghatározóivá váltak példamutatásuk által más területen dolgozó közösségeknek is a szocialista embertípus kialakításának, illetve annak továbbfejlesztésének. A küldöttértekezlet alaphangulatát különben az a bejelentés szabta meg, hogy Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója örömmel mondta el, hogy a vállalat üzemei 1976-ban úgy tevékenykedtek, hogy eredményük alapján a vállalat nagy reménynyel pályázhatja meg a Kiváló vállalat címet. A számtalan örömteljes bejelentés sem vonhatta azonban el a figyelmet azon tényekről, amelyek ugyancsak a szocialista brigádvezetők beszámolóiban kaptak hangot, s amelyek a jövő eredményeinek féltéséből eredtek. Különösen sokan foglalkoztak a bányaüzemek technikai felszereltségének mértékével, illetve a berendezések állapotával, amelyek mind akadályozó tényezői lehetnek a jövőben a feladatok megvalósításának. Ugyancsak ezen témakörrel függ össze az alkatrészellátás ügye, amellyel kapcsolatban a vállalat igazgatója válaszadásában kérte az üzemek műszaki vezetőit, hogy tartsanak szorosabb kapcsolatot az anyagellátó üzemmel, mivel a közelmúltban lefolytatott ottani látogatáson derült ki, hogy számtalan alkatrészből az igényeket meghaladó készletekkel rendelkezik az üzem. Dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes felszólalásához csatlakozva mondta el az igazgató, hogy a Mecsekben továbbra is meg kell ragadni minden lehetőséget azon esetben, mikor a nagy teljesítményű komplex gépesítésre nyílik lehetőség, természetesen nem megfeledkezve a mindennap használatos kisgépek jobb minőségű darabjainak beszerzése mellett. Ugyancsak egyhangú egyetértés alakult ki a bányászutánpótlás biztosítására tett erőfeszítések minden szinten történő támogatása mellett, hiszen a Mecsek egyes üzemeinek termelő csapatainak átlagéletkora jóval túlhaladta a negyven évet. Márpedig az életkorral, a vele egyenes arányban növekvő megbetegedésekből adódó teljesítménycsökkenést csak technikai színvonal emelésével képtelenek lesznek kiküszöbölni, vagyis: sürgősen új, fiatal és nem utolsósorban szakképzett utánpótlásra van szükség. K. L. Rudabányán a „Művészek a bányászokért” akció keretében 67 brigádtag nézte meg a Jelenidő című magyar filmet. A film vitáján részt vett Bacsó Péter rendező és Füleki József vitavezető. Ezren a brigádversenyben Hatvanhét szocialista brigádvezető tanácskozott a Kőolajvezeték Építő Vállalatnál a megtett útról, s a tennivalókról. A Fecser Péter műszaki igazgatóhelyettes beszámolója után kibontakozott vitában elhangzottakból kitűnt, hogy a Kőolajvezeték Építő Vállalatnál az utóbbi két évben jelentősen fellendült a munkaverseny-mozgalom. Ezt bizonyítja, hogy 1976- ban a korábbi 875-ről 1000-re emelkedett a brigádversenyben részt vevő dolgozók száma. De nemcsak a számszerű fejlődés bizonyítja az előrelépést, tartalmilag is magasabb szintre emelkedett a vállalatnál a versenymozgalom. Különösen a vállalati és a népgazdasági célokkal összhangban levő, a termelést segítő vállalások, valamint — a bölcsődék, óvodák, iskolák gondjait enyhítő — társadalmi munka dominált, örvendetes, hogy kedvező változás állt be a brigádversenyben az építés-, illetve főépítésvezetőségeken. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a KW az elvárásoknak megfelelően teljesíteni tudta a téliesítéssel kapcsolatos feladatait. Javult a verseny szervezése, irányítása is. Vállalati munkaversenybizottság segíti a brigádokat, értékeli a munkát. Nem volt perszae minden munkahelyen ideális a verseny. Ennek oka az is, hogy a Kőolajvezeték Építő Vállalat 1976- ban nem mindig megfelelően előkészített munkát kapott, s emiatt nem volt mindig mindenütt folyamatos az építés. Remélhetőleg ezek a vállalattól független, kedvezőtlen körülmények 1977-ben megváltoznak, s azt a tettrekészséget, amely a brigádokban van, sikerül a vállalat, az egész népgazdaság számára gyümölcsöztetni. Ennek a tettrekészségnek egykét szép megnyilvánulásával a december 1-i brigádtanácskozáson is találkozhattunk. Balogh Lajos, a Vasas szocialista brigád képviselője pl. az ipartelepen található sok vashulladék összegyűjtésére hívta fel a többi brigádot. Battonyai Gyuláné, a Győzelem szocialista brigád vezetője kijelentette: az eddiginél is többet akarnak tenni a bölcsődei, óvodai gondok megoldásáért. „Több bölcsődét, óvodát Siófoknak” jelszóval brigádunk egynapi bérét felajánlja a városnak, s az összeget befizeti a városi tanács egyszámlájára — mondotta többek között a brigád vezetője. A vitában sok szó esett arról is, hogyan lehet a munkaversenyt 1977-ben még hatékonyabbá tenni. A tanácskozáson megválasztották a küldötteket. A hat küldöttnek azt javasolták, hogy számoljanak be az eredményekről, azokról a hiányosságokról, amelyeket a vállalatnál kell megoldani, és szóljanak azokról a külső nehézségekről is, amelyeket az OKGT segítségével lehet elhárítani az útból. Szegedi Nándor Együttműködési szerződés Az Országos Érc- és Ásványbányák rudabányai üzemében 68 résztvevővel tartották meg a szocialista brigádvezetők tanácskozását. Az összejövetelen a politikai, gazdasági és társadalmi szervezetek vezetőin kívül képviseltették magukat a nagyközségi szervek vezetői is. A nagyközségi pártbizottság épületében megtartott rendezvényen Bics István, a mű igazgatója ismertette 1976.I—IX. hónapjában végzett munkát, a közös erőfeszítések eredményeit Többek között elmondotta, hogy az utóbbi években a nagymértékben elhasználódott gépparkkal nehezen tudnak eleget tenni a követelményeknek. Évente mintegy 196 millió forintnyi érték megtermelését irányozták elő számukra, s nem a szocialista brigádok tenni akarásán múlott hogy kedvezőtlen-e az év végi mérleg. A nehézségek ellenére az elhangzott 13 hozzászólásból az optimizmus csendült ki. Az egyik véleményt nyilvánító például elmondotta, hogy minden dolgozó két kommunista műszak letöltésére tett ígéretet a vállalás megtételekor, s ígéretüket mindannyian teljesítették. Csak az egerszegi úttörőtábor bővítése során 100 ezer forint értékű munkát végeztek. Ugyancsak a társadalmi munkáért kapott öszszegből pótolták az ifjúgárdisták egyenruháit is. Az üzemegységek vonzáskörzetéhez tartozó településeken gyümölcsöző kapcsolatot létesítettek az iskolákkal és más gyermekintézményekkel. Tizennyolc szocialista brigád kötött együttműködési szerződést lakóhelyi iskolákkal. A mű szakszervezeti bizottságának titkára, Gulyás Lajos és Doloviczi István, az üzemi munkaverseny-felelős elmondotta, hogy üzemrészenként negyedévenként, művi szinten pedig félévenként találkoznak a szocialista brigádvezetőkkel a soron következő feladatok megbeszélése végett. Ez a tanácskozás tehát nem a nagy eredményekről, hanem a mindennapi munka során adódó gondokról, a megoldásra váró feladatokról cserélt véleményt. Egyértelmű volt valamennyiük tenni akarása. B. S. Művelődési vállalások öt évre A Közép-dunántúli Szénbányák szocialista brigádvezetőinek vállalati tanácskozását december közepén tartották a padragi bányász művelődési házban. Hidasi Istvánnak, a vállalat igazgatójának a szocialista brigádmozgalom helyzetéről, a vállalat előtt álló feladatokról szóló előadása után tizenöten kértek szót. A felszólalók bemutatták kollektívájukat, ismertették eredményeiket, amelyeket a gazdasági munkában, a tudatformálásban, a közéleti aktivitás növekedésében, a társadalmi munkavállalásban, a művelődésben elértek. Nagy felelősséggel, megfontoltan mérlegelték, miképpen tudják a lehető legjobban teljesíteni 1977. évi feladataikat. . Beszámoltak arról is, hogy a szocialista gondolkodásmód erősödése révén javult a különböző területen dolgozók együttműködése. Ludvai Károly Jókaibányai frontmester elmondta, hogy üzemükben három front működik. Szükségesnek tartják, hogy a három frontmester tájékoztassa egymást munkahelyük állapotáról, s ha valamelyik front például várhatóan fél műszakot áll, a másik két front jobban „ráhajt”, hogy teljesítse tervét az üzem. Egy másik Jókai bányai brigádvezető, Berecz Ferenc villanyszerelő pedig azt említette, hogy a külszínen, a műhelyben dolgozó brigádjuk szükség esetén készségesen segít a föld alatti iparosoknak is. Csernyin Sándor balinkai brigádvezető elmonda, hogy az utóbbi 5 évben 41 újítással is segítették az üzem eredményesebb munkáját. Török Imre balinkai frontmester azt a gondolatot vetette fel, hogy a brigádtagok bevonása a hibák feltárásába elengedhetetlen a DH-munkarendszer megvalósításához. Fonyó Dezső padragi brigádvezető is arról beszélt, hogy kollektívájuk DH-rendszerben dolgozik, garanciát vállalnak szereléseikért, és jó kapcsolatot alakítottak ki a föld alatt dolgozókkal. Beszerdik István, az ajkai bánya frontmestere is megerősítette: a gazdasági feladatok megoldásában nagyon egységesek a brigádok, de a mozgalom egyéb területén még van tennivaló. Például üzemükben is megalakult a szocialista brigádvezetők klubja, de az ott elhangzottakról nem mindig kapnak tájékoztatást a brigádtagok. A tanulás jelentőségét szinte minden felszólaló hangsúlyozta. Sok eredményről is számot adtak. Pék András balinkai előváló brigádvezető elmondta, hogy csapatukon mindenki elvégezte a nyolc általános iskolát. Nagy Kálmán dudari brigádvezető a szakmai továbbképző tanfolyamok hasznáról beszélt. Többen is kifejezték azonban azt a véleményüket, hogy a szakmai továbbképző tanfolyamok anyagát egységesíteni kellene, s nem az üzemre bízni, hogy ,, mit tanuljanak. Városi István padragi frontbrigádvezető úgy látja, hogy a tanulásban, a művelődésben nagyobb lépést kellene tenniük. Egyed Dezső, egy másik padragi fronti brigádvezető azt a gondolatot vetette fel, hogy célszerű lenne a művelődési vállalásokat ötéves ciklusban értékelni, hiszen egy-egy középiskola elvégzése négy évet vesz igénybe, és a tanfolyamok többsége is áthúzódik egyik évről a másikra.