Bányamunkás, 1982 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 69. ÉVF 1982. FEBWAff A BANYAI KAMIKULKUZUK ÖZAKÖZtHVtZthtNtK KUZlUIM 11 LAKJA • IKU HJKINI Magyarország kőszénvagyona, a szénhidrogén-bányászat VI. ötéves terve TANÁCSKOZOTT A KÖZPONTI VEZETŐSÉG Szakszervezetünk Központi Vezetősége múlt évi utolsó ülésére december 17-én Tatabányán került sor. A Központi Vezetőség az írásos jelentés és szóbeli kiegészítés alapján megtárgyalta Magyarország kőszénvagyonát, a műre való szénvagyon nagyságát, a szénbányászat fejlesztésének geológiai feltételeit. Előadó: dr. Fülöp József a KFH elnöke. A második napirendi pont keretében a Központi Vezetőség foglalkozott az OKGT Kőolaj- és Földgázbányászati ágazata VI. ötéves tervének főbb fejlesztési célkitűzéseivel, különös tekintettel a szociális beruházásokra és a terepen dolgozók élet- és munkakörülményeire. Előadó: Péczeli Béla műszaki vezérigazgató-helyettes. A harmadik napirendi pont keretében a testület elfogadta a Központi Vezetőség, az Elnökség és a Titkárság idei első félévi munkatervét. A Központi Vezetőség ülését Simon Antal, szakszervezetünk elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a megjelenteket, a meghívott vendégeket majd átadta a szót dr. Fülöp Józsefnek, a KFH elnökének. Van alapja a hazai szénbányászat tartós fejlesztésének Az energia és az energiahordozók importjának megnövekedett gazdasági terhei és mennyiségi korlátai — takarékos felhasználás mellett is — szükségessé és gazdaságilag indokolttá teszik a hazai kőszénvagyon növekvő ütemű igénybevételét. A földtani kutatással megismert, gazdaságosan kitermelhető vagyonunk a megnövekedett igények kielégítését hosszabb távon is lehetővé teszi, mind a kokszolható feketekőszén területén, mind a minőségi igényeket kielégítő barnakőszén-bányászatban, mind az erőművi célra felhasználható külfejtésű lignit tekintetében — mondta többek között Fülöp József. A szénbányászat fejlesztése azonban nagy anyagi ráfordítással járó, lassan megtérülő és ezért igen nagy körültekintést igénylő feladat. A bányászati beruházások hatékonysága nagymértékben függ a természeti adottságok széles körű tisztázásától, a bányatelepítést és bányaművelést megalapozó földtani kutatástól. Ésszerű ásványgazdálkodást Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy bár kőszénvagyonunk igen jelentős bányászati fejlesztést tesz lehetővé, mégsem korlátlan menynyiségű és csak egyszer felhasználható erőforrás. A földtani kutatás lehetőségei is végesek az országban még felderíthető új kőszénterületeket illetően. Ezért az ésszerű ásványvagyon-gazdálkodás az ipari kőszénvagyon teljes kitermelését, a felhagyások minimálisra csökkentését, a bányászati veszteség és a hígulás műszaki fejlesztéssel való mérséklését, röviden a szénvagyonnal való takarékos gazdálkodást tesznek szükségessé. A szénbányászat fejlesztésének időszerű, népgazdasági jelentőségű feladatait szem előtt tartva végezte el a Központi Földtani Hivatal a bányavállalatokkal és a kutatóintézetekkel együttműködve a hazai szénvagyon sokoldalú, átfogó értékelését, amelyet a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Elnöksége és Központi Vezetősége is napirendjére tűzött. Szénbányászatunk felszabadulás utáni dinamikus fejlődését, szénvagyonunk helyzetét és a geológiai kutatás hatékonyságát jól szemlélteti az a körülmény, hogy az elmúlt három és fél évtized alatt bányászaink 800 Mt kőszenet termeltek ki, ami kétszerese a szénbányászat felszabadulás előtti — kétszáz évet meghaladó — története során kitermelt kőszén mennyiségének. A geológiai kutatás ugyanakkor nemcsak a napjainkig kitermelt összesen 1,2 Mrdt kőszénvagyont pótol (Folytatás a 2. oldalon) Elnökségi ülés Veszprémben JÓL SIKERÜLT ÖSSZEVONÁS Elnökségünk december 9-én Veszprémben tartotta kihelyezett ülését, amelyen megtárgyalta a megye két szénbányavállalata összevonásának tapasztalatait, az új nagyvállalat műszaki, gazdasági és szociális helyzetét, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, s VI. ötéves tervét. A vállalat vezetőinek tájékoztatójából, s az ülésen felszólalóknak az üzemlátogatások során szerzett tapasztalatainak összegezéséből is kitűnt: a két szénbányavállalat összevonását úgyszólván zökkenőmentesen oldották meg. Az új vállalat képes eleget tenni a legfontosabb követelménynek, hogy megállítsa, s visszafordítsa a termelés csökkenő trendjét, megteremtse a feltételeket a gyorsabb műszakitechnikai fejlesztéshez, jövőt mutasson a dolgozóknak. Seregi János, az SZKK elnöke úgy fogalmazta meg felszólalásában, hogy dicséretes amit a vállalat kollektívája az összevonás óta eltelt rövid idő alatt a földtani kutatások területén tett és tesz. Ugyancsak elismerés illeti a lakosság szénellátásáért, a komplex fejtések arányának növeléséért és a pajzsgyártás fejlesztéséért tett fáradozásaikat. Több felszólaló is utalt rá, hogy az összevonás nem kis feladatot jelentett, hiszen a korábban önállóan működő két vállalat vezetési stílusa eltérő volt, de különbségek mutatkoztak a dolgozók jogait illetően is (például a kollektív szerződés juttatásainál). Kómár András alelnök az egyik padragi munkahelyen tett látogatására hivatkozott: a bányászok — az összevonásra utalva — azt mondták, nem volt ez rossz „házasság”. A jó termelési eredmények is igazolják az összevonás, valamint az üzemi átszervezések gyakorlati hasznát, de a politikai és munkahelyi légkör egyre kedvezőbb alakulása is erről tanúskodik. Javasolták, ne vegyék le napirendről ezt a témát, mert még sok, aprónak tűnő dolgot kell elfogadtatni a dolgozókkal az egységes vállalati szemlélet további erősítése érdekében. Igaz, már szép példát adtak az ajkai bányaüzem dolgozói a közös vállalati érdek szem előtt tartásából. Egyik üzemből a másikba mentek — ha kellett, hetekig — segíteni, annak ellenére, hogy versenyeznek is egymással. Pap János, az MSZMP KB tagja, a Veszprém megyei Pártbizottság első titkára a bányászokhoz fűződő hagyományosan jó kapcsolatokról szólt. Méltatta a megye bányásztársadalmának forradalmi múltját, helytállását a szocialista építő munkában. A párt és a szakszervezet viszonyáról szólva többek között elmondta: kiemelt fontosságúnak tartják a szakszervezetekkel való foglalkozást. A szakszervezeti munka a legkiemeltebb pártmunka, ezt igyekeznek tudatosítani, s arra törekszenek, hogy a párt legrátermettebb tagjait küldjék a szakszervezetbe. Kovács László, szakszervezetünk főtitkára, zárszavában elmondta, hogy a tíz üzemben tett látogatás tapasztalatai az egységes gondolkozás jeleit mutatják. Hasonlóan nyilatkoztak a dolgozók is: kezdetben idegenkedtek az összevonástól, most pedig pozitíven ítélik meg. Hangsúlyozta, hogy a Veszprémi Szénbányák szénmedencéiben megkezdték, és még jó időben kezdték meg önmaguk megújítását. A jelentés minden mondatából az csendült ki, mit akarnak tenni az emberért. Utalt arra, hogy a bányászatban hosszú távon is nehéz lesz még a munka, de a komplex fejtések — amelyek arányát igen jelentősen kívánja növelni a Veszprémi Szénbányák — megkönnyíti a munkát, s vonzóbbá teszi szakmánkat a fiatalok számára, csakúgy, mint az a tény, hogy népgazdaságunkban átértékelődött a szénbányászat helye, szerepe. Végül, a jövőt illetően arra kérte a Veszprémi Szénbányák vezetését, kollektíváját, hogy a megkezdett munkát — amiért az elnökség elismerését fejezte ki — eredményesen folytassák tovább. Az elnökség tagjai Várpalotán a szénelőkészítő üzemben Csősz Sándor felvétele Év elején "*4 ■éhány nappal ezelőtt elbúcsúztattuk az ó-esztendőt, s átléptük az új, az 1982-es év küszöbét. Megkezdtük a VI. ötéves terv ■ S a második — feladatokban sokoldalú, magunkkal szembeni elvárásokban nem fukarkodó tévét. Tennivalóink sokrétűek, nem könnyűek. Kitűzött céljaink viszont megalapozottak, reálisak, megvalósíthatók. Ehhez iránytűként áll előttünk a párt Központi Bizottsága múlt év decemberi ülésén az 1982. évi népgazdasági tervről és állami költségvetésről elfogadott irányelvei, továbbá az Országgyűlés ugyancsak múlt év decemberi — az egész nép érdekeit kifejező és megtestesítő — ez esztendőre szóló feladatainkat meghatározó döntése. Elhatározásaink tiszták és világosak. Minden becsületesen gondolkodó és szándékú ember számára érthetőek és elfogadhatóak. Érte dolgozni érdemes, mert jövőnket, boldogulásunkat célozza. Előrehaladásunknak a jövőben is egyedüli záloga a tisztességesen, becsületesen és odaadóan végzett munka. Csak ez lehet a biztosítéka minden eddigi eredményeink megvédésének, s a jobb munkával megalapozott további szerény előrelépésnek. Ehhez további helytállásra, áldozatvállalásra van szükség mindenkitől, aki szebbé, jobbá akarja tenni saját maga és az egész társadalmi közösség életét. Szocialista társadalmunk építésének az elmúlt 36 esztendeje meggyőzően azt bizonyítja, hogy az egyes ember is csak a közösség boldogulásával juthat előbbre. Felemelkedni csak együtt, a társadalom egészével lehet. Céljaink közösek, megvalósításukért is együtt — a kollektív felelősséget vállalva — kell dolgoznunk. Újabb eredményeket csak így tudunk elérni, az eddigieket pedig megvédeni, tartóssá tenni. Milyen feladatok állnak a bányaipar előtt ebben az esztendőben? A szénbányászat termelési szintje várhatóan meghaladja a 26 millió tonnát. Mai ismeretek alapján ennyi lesz a népgazdaság igénye. Ennek kell megfelelni, eleget tenni úgy, hogy minőségi összetételben és választékban is igazodjék a fogyasztók megrendeléseihez. Dinamikusan kell növelni a brikett-termelést. Az elvárt mennyiségi terv teljesítése körültekintő munkát, jó, korszerű munka- és üzemszervezést kíván. Minden vállalatnál és üzemnél úgy kell a munkát irányítani, szervezni, a feltételeket biztosítani, hogy a dolgozók a törvényes munkaidőben — az ötnapos munkahét, a korszerűbb munkarend keretei között — a lehető legkevesebb szabadnapjuk igénybevételével tudják feladataikat teljesíteni. Szakszervezetünk tudomásul veszi a szabadnapi termelést, amenynyiben azt váratlan események, vagy pedig népgazdasági igények teszik indokolttá és szükségessé. De nem támogatja és nem ért vele egyet. Nem lehet és nem szabad tartós és általános gyakorlattá tenni — ahogy ez az elmúlt évek során volt —, hogy a többlet igény kielégítése, a terven felüli vállalás szinte csaknem kizárólag a szabadnapok igénybevételére alapozva történt. Kevésbé vette számba a meglevő tartalékok feltárását, kiaknázását, a teljesítmények növelését elősegítő munka- és üzemszervezésben rejlő lehetőségeket. A jövő útja csak ez lehet, nem pedig a túlóráztatás és a „pihenő” napokon végzett munka. Ez alapvető érdeke mindenek előtt napjainkban a szénbányászatnak, de az iparág más szakágazatainak is. A dolgozók a törvényes munkaidőben végzett munkájuk alapján érjék el azt a jövedelmi szintet, amelyet teljesítményük alapján megérdemelnek. Szabadnapjukon pedig pihenjenek, szórakozzanak, művelődjenek. A szénhidrogén bányászat idei terve a múlt évhez képest alapvetően nem változik. Földgázból 6,3 milliárd köbmétert kell termelnie, figyelembe véve a mindenkori szükségleteket. Kőolajtermelésben a szintentartást kell biztosítania, ami 2 millió tonna kitermelését jelenti. A bányaipar minden ágazatának feladatai megoldása során az általános gazdaságpolitikai célokat kell szem előtt tartani. Ezek közé tartoznak: a hazai igények maradéktalan kielégítése, azon termékek előállításának és gyártásának fokozása, amelyek a külső piacokon gazdaságosan értékesíthetők, a behozatalt ésszerűen helyettesítik, alacsony anyag- és energiaigényesek. Gyorsítani kell a termelési szerkezet korszerűsítését, javítani a gazdálkodás hatékonyságát, a vezetési munka színvonalát. Következetesebben kell végrehajtani az energiagazdálkodási programot. Nagyobb gondot kell fordítani az anyagtakarékosságra, a nyersanyagokkal való gazdálkodásra. A feladatok tehát komplex módon jelentkeznek, s azokat kölcsönhatásban, együtt kell értelmezni, kezelni és végrehajtani. Szakszervezetünk vezető testületei és aktivistái a kettős funkció helyes értelmezésével és alkalmazásával fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a gazdasági építőmunka segítésére, a bányaipar előtt álló feladatok maradéktalan megvalósítására. Munkájuk során működjenek közre az ásványvagyon gazdálkodás tervszerűségének megalapozásában, a rövid és hosszú távú tervek kimunkálásában, a kétezerig történő előretekintésben. Kísérjék figyelemmel a munkaerőgazdálkodást, segítsék a szakmai képzés és továbbképzés szükséglet szerinti fejlesztését. Őrködjenek a bérpolitika helyes alkalmazásán. Helyben jusson kifejezésre a bányamunka kiemeltsége, a nehéz fizikai munka megbecsülése, a műszaki középkáderek, a termelést közvetlen irányítók munkájának fokozottabb elismerése. Erősítsék a complex szociálpolitikai szemléletet, amely előfeltétele a dolgozók kötődésének az üzemhez, a vállalathoz, a munkahelyhez. Az 1982-es év feladatai nagy felelősséget hárítanak a bányaipar vezetőire, dolgozóira egyaránt. Megoldásuk csak közös összefogással, ■gymás iránti megértéssel lehetséges. Bízunk abban, hogy ez nem fog irányozni. Terveink, céljaink valóra váltásához szakszervezetünk elnöksége levében a bányaipar minden dolgozójának, vezetőjének, szakszervezetünk aktivistáinak jó egészséget, sok sikert és boldog új esztendőt kvánunk.