Bányamunkás, 1990 (77. évfolyam, 1-12. szám)

1990-01-01 / 1. szám

1990. JANUÁR bányamunkás XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 12.1. A BDSZ-t, mint társadalmi szer­vezetet a kongresszuson választott tisztségviselők képviselik, akiknek megbízatása a következő, 3 év múlva esedékes kongresszusig tart, amennyi­ben visszahívásra nem kerül sor. 12.2 Az alapszabály a BDSZ XXIV. kongresszusán történt elfogadás után hatályba lépett. Ezzel egyidejűleg ha­tályát vesztette az 1985-ben elfogadott Működési Szabályzat. 3 I. ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSOK II. A Bányaipari Dolgozók Szakszerve­zeti Szövetsége önálló, politikai pár­toktól független szakszervezet, amely a tagok önkéntessége alapján jött lét­re, és amely működésében szövetségi elveket követ. 1.7. Neve: Bányaipari Dolgozók Szak­­szervezeti Szövetsége (a továbbiakban: BDSZ). Székhelye: Budapest VI., Gor­kij fasor 46—48. 1.8. A Szövetség alapítási időpontjá­nak a bányászszakszervezeti mozgalom 1913-as országos megalakulását, majd az azt követő 1918. évi hivatalos bel­ügyminisztériumi bejegyzését tekinti. 1.4. A BDSZ működési területe kiter­jed az ország egészére. Tevékenysége elsősorban a bányászati iparágakhoz kapcsolódó munkahelyek szakszervezeti tagjainak — aktív dolgozók, nyugdí­jasok, oktatási intézmények nappali tagozatán tanulók, jogfenntartók, más területen foglalkoztatott járadékos és rehabilitált dolgozók, munkanélkülivé váltak, külföldön munkát vállalók, il­letve Magyarországon munkát vállaló külföldi állampolgárok — érdekvédel­mére, érdekképviseletére irányul. 1.5. A BDSZ-hez az alapszervezetek alágazati tagozataikon keresztül, vagy — igény esetén — közvetlenül kapcso­lódnak. A saját — a szövetségi alap­szabállyal nem ellentétes — alapszabá­lyuk alapján működő alágazati tagoza­tok közvetlenül is képviselik sajátos érdekeiket. 1.6. A Bányaipari Dolgozók Szakszer­vezeti Szövetsége a magyar szakszer­vezeti mozgalom egységének híve, ezért mindent megtesz, hogy más szak­­szervezeti szövetségekkel a tagság ér­dekeinek hatékony védelme és képvi­selete megvalósításáért szövetségi ala­pon együttműködjön. 1.7. A Bányaipari Dolgozók Szakszer­vezeti Szövetsége fenntartja tagságát a Bányászok Nemzetközi Szervezeté­ben. a. A BDSZ-HEZ TARTOZÓ SZAKSZERVEZETI TAGOK JOGAIBÓL ÉS KÖTELESSÉGEIBŐL 2.1. A szakszervezeti tag jogait és kö­telességeit részletesen az alapszerveze­tek és az alágazati tagozatok szabá­­lyozzák. 2.2. A szakszervezetbe történő belé­pés önkéntes, amelyet írásbeli nyilat­kozat alapján kell kérni. A belépés feltétele, hogy a belépni szándékozó elfogadja a BDSZ belső szabályait. 2.3. A szakszervezeti tagság idejébe be kell számítani a külföldi szakszer­vezetben töltött időt. 2.4. Jogfenntartónak kell tekinteni a gyermekgondozási segélyben, gyermek­­gondozási díjban részesülőt, a fizetés nélküli szabadságon lévőt, a sorkato­nai szolgálatot töltőt, továbbá más, a munkavégzéstől, tanulástól hosszabb ideig távollévőt, ha azt a szakszerve­zeti tag kéri és az alapszervezet veze­tősége azzal egyetért. 2.5. A jogfenntartó a tagsággal együtt járó jogokat gyakorolhatja, a tagok számára biztosított teljes körű jutta­tásokban részesülhet. 2.6. A gazdálkodó szervezetek, társa­ságok elsőszámú gazdasági vezetői funkciójuk gyakorlásának idejére kér­hetik tagságuk jogfenntartóként törté­nő megtartását. Ez esetben, partneri szerepükből adódóan szakszervezeti tisztségre nem választhatók. 2.7. A BDSZ társult tagja lehet min­den olyan személy, aki ilyen jellegű igényt jelent be. A társult tagsá­got lehet egyénileg és csoportosan kér­ni. A társult tagság létesítése szerző­déssel történik, a szerződő felek meg­állapodása alapján. A társult tag tiszt­ségre nem választható. 2.8. A szakszervezeti tagság folyama­tosságának elismerésére, az utólagos tagdíjfizetés engedélyezésére az alap­szervezet vezetősége jogosult. 2.9. A szakszervezeti tagság megszű­nik: — a tag halálával, — a tag önkéntes kilépésével, — a saját hibájából eredő tagdíjfize­tés három havi elmaradásával, — fegyelmi határozattal történő kizá­rással. 2.10. Fegyelmi eljárást kezdeményez­het minden, a Szövetséghez tartozó szakszervezeti tag és testület, a Szö­vetség vezető szerveinél. 2.11. A fegyelmi eljárást szakszerve­zeti tag esetében az alapszervezet ve­zetősége, tisztségviselő esetében az őt választó, delegáló testület, vagy annak felhatalmazása alapján az ügyintéző szerv folytatja le, de határozatot csak az illetékes testület 2/3-os többséggel hozhat. A fegyelmi büntetés: figyel­meztetés, megrovás és kizárás lehet. 2.12. A tag a fegyelmi döntés ellen 15 napon belül, a magasabb szakszer­vezeti testülethez fellebbezhet. 2.13. A szakszervezeti tag kizárás ese­tén egy év után kérheti a fegyelmi büntetés törlését és szakszervezeti tag­ságának helyreállítását, amely jogfoly­tonosságot is jelent. 2.14. A szakszervezeti tag: a) jogainak, érdekeinek védelméért, támogatásáért fordulhat bármely veze­tő testülethez és tisztségviselőhöz, b) személyesen, vagy választott tiszt­ségviselője útján részt vehet a szak­­szervezeti feladatok, a közös állásfog­lalások kialakításában, megvalósításá­ban, azok végrehajtásának ellenőrzé­sében, értékelésében, c) javaslatot tehet, véleményt nyilvá­níthat a közösség érdekében. Fellép­het választott testületek, fórumok előtt és a szakszervezeti sajtóban. Vélemé­nyére, javaslatára, észrevételeire, bead­ványára 30 napon belül érdemi választ kell kapnia. d) választó és szakszervezeti tiszt­ségre választható, e) jogosult — az érvényes szabályok alapján — az alapszervezet, illetve a BDSZ kulturális, szociális, szabadidő létesítményeit és intézményeit igény­be venni, f) a munkaviszonyból keletkező és más szabályokban rögzített vitás ese­tekben ingyenes szakszervezeti jogvé­delmet és jogsegélyszolgálatot vegyen igénybe, g) szociális helyzetétől függően — a rászorultsági elv alapján — rendkívüli segélyben részesülhet, h) gyermek születése, közeli hozzá­tartozó halála esetén a tag, a szak­­szervezeti tag halála esetén a temetés költségét fizető személy egyszeri szak­­szervezeti segélyre jogosult, is közvetlen hozzátartozóival (nagy­szülők, házastárs, élettárs, eltartott gyermeki munkája és a lehetőségek figyelembevételével — az üdülési sza­bályzatban foglaltaknak megfelelően — szakszervezeti kedvezményes üdülte­tésben vehet részt, amelyért szociális helyzetétől függően térítési díjat fizet, i) évente egyszer 50 ° C³-os mÁv uta­zási kedvezményben részesülhet köz­vetlen hozzátartozóival együtt.. A nyug­díjasokra ettől eltérő kedvezmény vo­natkozik, k) kiemelkedő szakszervezeti munká­jáért kitüntetésben, vagy más erköl­csi, anyagi elismerésben részesülhet. 2.15. A társult tag­­ a­ személyesen, vagy választott kép­viselője útján részt vehet elsősorban a szakmai érdekvédelemmel kapcsola­tos döntések előkészítésében, állásfog­lalások meghozatalában, azok végre­hajtásában, a végrehajtás ellenőrzésé­ben és értékelésében, b) véleményt nyilváníthat, felléphet, javaslatokat tehet személyesen, vagy választott képviselője útján a BDSZ választott testületei, tisztségviselői, fó­rumai előtt és a szakszervezeti sajtó­ban. Javaslataira, beadványaira 30 na­pon belül érdemi választ kell kapnia. III. A BDSZ SZÖVETSÉGI RENDSZERE 3.1. A BDSZ a munkahelyi szerveződés elvén épül fel. Az egymással érdek­közösséget vállaló szakszervezeti tagok csoportjainak közössége az alapszerve­zet. Az alapszervezetek alágazati ta­gozatokon keresztül kapcsolódnak a BDSZ-hez, de a közvetlen csatlakozás lehetősége is adott. 3.2. Az alapszervezetek önállóan mű­ködnek, képviselőket választanak és delegálnak az alágazati tagozatokba és a BDSZ testületeibe, munkaszervezetei­be. Koordinációs szerveket hozhatnak létre a munkahelyi és a területi fel­adatok eredményes ellátására. Kezde­ményezhetik szakmai, réteg- és egyéb érdekek érvényesítésére, állandó, vagy ideiglenes jelleggel tagozatok alakítá­sát. Az országos szintű szakmai és ré­tegtagozatok vezetői — megbízásuk alapján — tagjaik lehetnek a Szövet­ségi Titkárságnak. IV. A BDSZ ALÁGAZATI TAGOZATAI 4.1 Az alágazati tagozatokat az alap­­szervezetek hozzák létre. Az alágazati tagozat alapszabályának elkészítésével és jóváhagyásával válik jogi személy­­lyé. 4.2. Ha alágazati tagozat ki kíván válni a Szövetségből, kiválási szándé­kát 3 hónappal korábban írásban kell bejelentenie a Szövetségi Tanácshoz. Ebben az esetben az alágazati tagozat jogosult taglétszámarányos vagyonának kiadására, a szövetségbe bevitt vagyo­nának pénzbeni megváltási követelé­sére. E vagyoni igény kielégítésének módjáról a Szövetségi Tanács határoz. 4.3. A BDSZ alágazati tagozatainak jogai: — a BDSZ testületeibe saját alap­szabálya szerint delegálni (választani) és visszahívni küldötteit, — részt venni a BDSZ munkájában, a döntéshozatalban, — a tagság által felvetett, helyileg nem megoldható érdekek érvényesíté­séhez támogatást kérni, azok képvi­seletében résztvenni, napirendekre ja­vaslatot tenni, — a BDSZ fórumokon korlátozás nél­kül véleményt nyilvánítani, — testületi képviseleteken keresztül ellenőrizni a BDSZ működését, tiszt­ségviselőinek munkáját,­­ a BDSZ szolgáltató tevékenységét (pl. nemzetközi ügyintézés, adatszol­gáltatás, oktatás, üdültetés, jogsegély­­szolgálat, sajtó, kulturális- és sport­­rendezvények stb.) igénybe venni. V. A BDSZ KONGRESSZUSA 5.1. A kongresszus a BDSZ legfelsőbb szerve az alágazati tagozatok közös tö­rekvéseit meghatározó fórum. A Szö­vetséget érintő összes kérdésben ille­tékes. Munkarendjét, ügyrendjét önál­lóan alakítja ki. 5.2. A Szövetség Kongresszusa az alapszervezetek delegáltjaiból — a Szö­vetségi Tanács által megállapított tag­létszám utáni képviseleti arány alap­ján — és a megválasztott vezető tes­tületek tagjaiból alakul meg. Új neve, új alapszabálya van szak­­szervezetünknek. A Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezete XXIV. kongresz­­szusa második napján — 1989. novem­ber 26-án — a 636 küldött négy tar­tózkodással és egy ellenszavazattal, te­hát nyugodtan leírható, hogy közmeg­egyezéssel, kétórás vita után elfogad­ta az új alapszabályt és ezen belül a névváltozást. Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége — rövidítés­ben továbbra is BDSZ — szakszerveze­tünk neve. Van-e jelentősége a névváltozásnak? Mit takar a „szövetség” fogalma? Először is az alulról építkezés elvét. Az alapszervezetek — az egymással érdekközösséget vállaló szakszervezeti tagok csoportjainak közössége — vál­tak a mozgalmi munka központjává. A tagság által meghatározottan önál­lóan alakíthatják ki működési és vá­lasztási szabályzatukat, koordinációs szerveket hozhatnak létre a munka­helyi és területi feladatok eredményes ellátására. Képviselőket választanak, delegálnak a BDSZ testületeibe, mun­kaszervezeteibe, alakítva annak tevé­kenységét. Emellett adott a lehetőség, hogy ál­landó vagy ideiglenes jelleggel a szak­mai és a rétegérdekek érvényesítésére tagozatok létrehozását kezdeményez­zék. A nyugdíjasok, a fiatalok és a nők kezdeményezésére a rétegtagoza­tok meg is alakultak. A kongresszu­son felhívás hangzott el rehabilitált és az értelmiségi dolgozók tagozatainak megalakítására. Amennyiben ez is or­szágos szintű lesz, tagjaik lehetnek a Szövetségi Titkárságnak, állandó meg­5.3. A Kongresszus határozatképes, ha a küldöttek 2/3-a jelen van. 5.4. A kongresszus feladata megha­tározni a bányaiparban dolgozó szak­­szervezeti tagok érdekvédelmének és érdekképviseletének fő irányait, össze­függésben a bányaipar legfontosabb gazdasági és szociálpolitikai kérdései­vel. A mozgalom belső életével kap­csolatos állásfoglalás kialakítása, a Szövetség munkájának értékelése, mi­nősítése. 5.5 A kongresszuson a jelenlévők 2/3-os többségi támogatása szükséges a következők elfogadásához: — alapszabály elfogadása, módosí­tása, — a magyar szakszervezeti mozga­lomhoz, vagy más hazai szövetséghez történő csatlakozás, illetve kiválás, — a nemzetközi szervezetekben tag­ság fenntartása, be-, illetve kilépés, — egyéni fellebbezések, — a magyar szakszervezetek kong­resszusán részt vevő szövetségi küldöt­tek számára megbízások, ajánlások té­tele, — a Szövetség feloszlása és az ezzel összefüggő intézkedések. 5.6. A Kongresszus minden más kér­désben szótöbbséggel határoz. 5.7. A BDSZ főtitkára, két titkára és Számvizsgáló Bizottsága tagjai megvá­lasztásának módjáról, a megbízatás időtartamáról a kongresszus határoz. 5.8. A kongresszus rendes ülésére háromévenként kerül sor. Rendkívüli, előrehozott kongresszust három alága­zati tagozat tagjainak 50%-a kérésére, vagy a Szövetségi Tanács tagjai 50%­­ának kezdeményezésére kell összehív­ni. A rendkívüli kongresszus csak az­zal a témával foglalkozhat, amely miatt összehívták. VI. A BDSZ SZÖVETSÉGI TANÁCSA 6.1. A Szövetségi Tanács az alágazati tagozatok érdekegyeztető fóruma. A BDSZ kongresszusai között — a közös érdekek érvényesítésére — összehan­goló, egyeztető és döntéshozó képvise­leti testületként működik. Üléseit szük­ség szerint, de legalább negyedéven­ként tartja, összehívását, bármely alapszervezet, alágazati tagozat kezde­ményezheti. Üléseinek állandó meghí­vottjai az országos, a szakmai és a rétegtagozatok vezetői, a Szövetségi Számvizsgáló Bizottság elnöke és a Bá­nyamunkás főszerkesztője. Ülései nyil­vánosak, zárt ülésről és titkos szava­zásról külön kell dönteni. 6.2. A Szövetségi Tanács létszáma: 81 fő, 78 főt létszámarányos képvise­let alapján az alágazati tagozatok, il­letőleg az alágazati tagozatokba nem tartozó alapszervezetek delegálnak, 3 fő a BDSZ vezető tisztségviselői. 6.3. A Szövetségi Tanács üléseit a BDSZ alágazatainak titkárai féléven­ként rotáció alapján vezetik. Sorren­diségét az alágazati tagozatok taglét­száma határozza meg. Az elnöklést a legnagyobb létszámú alágazati tagozat titkára kezdi meg. 6.4. A Szövetségi Tanács feladata: — a kongresszus határozatai és az aktuális tagsági, alágazati igények alapján kialakítja programját, állást foglal a napirenden lévő kérdésekben. Támogatja az alágazati tagozatokat a munkáltatókkal, állami döntéshozókkal fennálló konfliktusaik rendezésében. Szükség esetén kezdeményezi a ma­gyar szakszervezeti mozgalom szolidá­ris támogatását, — gyakorolja a szakszervezeti jogo­sítványokat állami partnereivel szem­ben, tájékoztatást, beszámolót kér a munkáltatói érdekeket érintő kérdé­sekről. 6.5. A Szövetségi Tanács dönt a kö­vetkező kérdésekben: — A BDSZ szintű általános sztrájk meghirdetése, érdekérvényesítés egyéb módszereinek meghatározása; — tagsági szavazás kiírása; — az alapszabályra épülő BDSZ szer­vezeti és működési szabályzat elfoga­dása, szükség esetén módosítása; — a BDSZ éves költségvetése, rá­hívottjaik a Szövetségi Tanács ülései­nek, és így ágazati szakszervezetünk fórumain sajátos érdekeiket érvényre juttathatják. Az alulról történő meghatározottságot erősíti a delegálás és a visszahívás bevezetett elve is, amely a korábbi működési szabályzatban nem volt rög­zítve. A tagsági szavazás is új módszer, amely lehetővé teszi egy adott kérdés eldöntéséhez a teljes körű tagsági vé­lemény megismerését. Új szervezeti egységek is létrejöttek, tükrözve a BDSZ szervezeti felépítésé­nek változását. Az alágazati tagozatok a különböző bányászathoz kapcsolódó munkahelyek szakszervezeti alapszer­vezeteinek érdekegyeztető, érdekérvé­nyesítő szövetségei. Alapszabályuk el­készítésével és költségvetés szerinti működéssel váltak (válhatnak) jogi személlyé. A következők szerint szerveződtek: szénbányászat, kőolaj- és földgázbá­nyászat, érc- és ásványbányászat, uránbányászat, bauxitbányászat, kő- és kavicsbányászat, Bányászati Akna­­mélyítő Vállalat, Országos Bányagép­gyártó Vállalat, Központi Bányászati Fejlesztési Intézet, és közvetlenül a szövetséghez csatlakozó alapszervezetek tagozata. E tíz alágazati tagozat delegált kép­viselői, az országos réteg- és szakmai tagozatok vezetői és a BDSZ főtitkára alkotják a Szövetségi Titkárságot, pa­ritásos alapon, egyenlő joggal rendel­kezve. A Szövetségi Tanács viszont lét­számarányosan az alapszervezetektől delegált képviselőkből alakult meg és gyanának kezelése, pénzügyi tevékeny­séggel összefüggő feladatok; — pártokkal történő időszakos együtt­működés ; — a kongresszus összehívásának idő­pontja, helye, napirendje, indítványok beadásának határideje; — munkabizottságok létrehozása a Szövetségi Tanács mellett; — a BDSZ vezető tisztségviselőit (fő­titkár, két titkár) érintő személyi kér­désekben munkáltatói jogkör gyakorlá­sa — kivéve — a főtitkár felmentését; — előterjesztett konkrét sérelmek, pa­naszok ; — a SZOT jogutódjának testületeibe történő delegálás; — a szövetségi szintű általános vá­lasztások kiírása. 6.6. A Szövetségi Tanács akkor hatá­rozatképes, ha a szavazásra jogosultak 2/3-a jelen van. Határozatait a 6.5. pontban említett kérdésekben 2/3-os többséggel, egyébként szótöbbséggel hozza. VII. A SZÖVETSÉGI TITKÁRSÁG 7.1. A Szövetségi Titkárság a BDSZ végrehajtó szerve. Munkáját az alap­szervezetek, az alágazati tagozatok megbízatásai és a Szövetségi Tanács állásfoglalásai alapján végzi. Részle­tes hatáskörét a Szövetségi Tanács ál­lapítja meg. 7.2. A Szövetségi Titkárság tagjai: Alágazati tagozatok titkárai, megbízás esetén az országos szintű réteg- és szakmai tagozatok képviselői és a BDSZ főtitkára. Üléseinek állandó meg­hívottjai a BDSZ titkárai. 7.3. A Szövetségi Titkárság határozat­­képességéhez a szavazásra jogosultak 2/3-ának jelenléte szükséges. Állásfog­lalásait 2/3-os többséggel hozza. 7.4. Üléseit szükség szerint, de leg­alább havonta tartja. Bármelyik tagja kezdeményezheti összehívását. Bárme­lyik alágazati tagozat kérésére a na­pirenden szereplő témát a Szövetségi Tanács elé kell terjeszteni. VIII. A SZÖVETSÉG MŰKÖDÉSI ELVEI 8.1. A BDSZ átalános működési alap­elve a demokratikus döntési elv. A döntési folyamatokban a mechanikus többségi elv helyett elsősorban a kon­szenzus és a szolidaritás érvényesül. A konszenzus elve. Elősegíti a köl­csönös eredményekkel járó megegye­zés kialakítását. Lehetővé teszi a ki­sebbségi vélemény fenntartását. A szolidaritás. Feltételezi, hogy egyes érdekcsoportok képesek egymás javá­ra lemondani a megszerezhető elő­nyeikről. Tudnak azonosságot, közös­séget vállalni más alágazati tagozatok­hoz tartozó érdekcsoportok céljainak megvalósításáért. 8.2. A delegálás és a visszahívás elve. A tagság részéről történő meghatáro­zottság alapján épülnek fel a testüle­tek. A tisztségviselők választása során a titkosság, a közvetlenség, és többes jelölés a meghatározó. A BDSZ testületeibe — a meghatá­rozott keretszámok alapján — az alap­szervezetek és az alágazati tagozatok saját választási szabályzatuk szerint delegálják képviselőiket. Munkájuk mi­nősítéséről, esetleges visszahívásukról önállóan döntenek. Választások esetén a tagság akaratát kifejező alapszerve­zeti és alágazati tagozati választási szabályzatok alapján kell eljárni. 8.3. A szövetségi tisztségviselők (fő­titkár, két titkár) visszahívására vo­natkozó javaslatot három alágazati ta­gozat kezdeményezésére, vagy a Szö­vetségi Tanács tagjai 50%-ának kezde­ményezésére kell a kongresszus elé terjeszteni. Az alágazati tagozatok tag­ságuk 50%-ának szavazata alapján kez­deményezhetik a visszahívást. 8.4. A tagsági szavazásról. A BDSZ tagságának egészére kiterjedő szava­zást a Szövetségi Tanács rendelheti el, az általa megjelölt minden olyan kér­désben, amelyben lehetséges az egy­értelmű elfogadás, vagy elutasítás. Az a BDSZ főtitkára, titkárai még a tag­jai. A BDSZ kongresszusai között — a közös érdekek érvényesítésére — összehangoló, egyeztető és döntést ho­zó képviseleti testületként működik. Változott a BDSZ működési elve is. Az alapelv a demokratikus döntési elv, amely a konszenzusra (megegyezésre), szolidaritásra épül, nagyfokú toleran­ciát feltételezve a döntést kialakítók részéről. Ez nem jelentheti azt, hogy minden szervezeti egység azt csinál, amit akar, ugyanis ez anarchiához, és végül a szervezet széteséséhez vezet. A szakszervezet erejét az érdekérvé­nyesítés eszköztára adja, s ennek egyik legfontosabb fegyvere az egységes fel­lépés. A közelmúltban szakszerveze­tünk vendége volt az­­ NSZK Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszerve­zetének elnöke. Elmondta, hogy az NSZK-ban törvény rögzíti, hogy a szakszervezet akkor köthet szerződést a munkáltatóval, ha sztrájkképes. Vagyis ha szervezettsége és az így a tagdíjbevételből sztrájkalapra elhatá­rolható összeg komolyan veendő part­nerré teszi. Nyilvánvaló, hogy a korábbi politi­kai, gazdasági, társadalmi gyakorlat­hoz kötődő centrális működést nem le­het folytatni. Kisebbségi vélemény fenntartását biztosítani kell, ha igény­lik az adott döntést újra meg kell vi­tatni, de ez nem jelentheti azt, hogy a kisebbség megvétózza a többség aka­ratát a végrehajtásban. Ezért is rög­zíti az alapszabály a kongresszus és a Szövetségi Tanács döntési mechaniz­musát néhány alapvetően fontos kér­désben, amely szakszervezetünk mű­adott kérdés eldöntéséhez szükséges támogató szavazati arányt a Szövetségi Tanács határozza meg. IX. A BDSZ PÉNZÜGYI ALAPJA, GAZDÁLKODÁSA 9.1. A BDSZ-hez tartozó alapszerveze­tek működésének pénzügyi alapja tag­díjakból, illetve egyéb bevételekből áll. E bevételek döntő forrása a saját va­gyon működéséből származó jövede­lem. A BDSZ, az alapszervezetek és az alágazati tagozatok egyéb támogatáso­kat is igénybe vehetnek a törvényes­ség és nyilvánosság biztosításával. 9.2. A tag által fizetendő tagdíj mi­nimum a tag bruttó havi keresetének 1%-a. Az alapszervezetek ennél maga­sabb tagdíjat is megállapíthatnak, amellyel saját maguk rendelkeznek. A munkabérrel nem rendelkező tagok ál­tal és a különleges, egyedi esetekben fizetendő tagdíj mértékét a Szövetségi Tanács határozza meg. 9.3. Szövetségi célok megvalósításá­hoz, a magyar szakszervezeti szövet­ség, valamint a BDSZ testületei és szervei működtetéséhez, a közös va­gyon megóvásához, megfelelő alapok képzéséhez, az alapszervezetek számá­ra nyújtott szolgáltatások biztosításá­hoz a szükséges pénzeszközöket az alapszervezetek biztosítják. Ennek mér­tékét a Szövetségi Tanács határozza meg és azt havonként, utólag kell a BDSZ-hez befizetni. 9.4. A BDSZ céljainak megvalósítá­sát szolgáló gazdasági feltételek bizto­sítása érdekében a Szövetségi Tanács egyetértésével gazdasági-vállalkozási te­vékenységet folytat, amelynek bevé­teleit oktatási, kulturális, sport, egész­ségügyi, szociális, ifjúságvédelmi és tudományos célokra fordítja. 9.5. A BDSZ tartozásaiért saját va­gyonával felel. A tagok — a tagdíj fizetésén túl — a szakszervezet tarto­zásaiért saját vagyonukkal nem felel­nek. 9.6. A BDSZ-hez tartozó alapszerve­zetek és azok munkahelyi szövetségei, az alágazati tagozatok saját vagyonnal rendelkező jogi személyek. x. szövetségi számvizsgáló BIZOTTSÁG 10.1. A Szövetségi Számvizsgáló Bizott­ság (SZVB) feladata a tagság megbí­zásából a BDSZ gazdálkodásának, pénz­ügyeinek ellenőrzése. A SZVB-ot a Kongresszus választja. A SZVB meg­választja saját tisztségviselőit. 10.2. Jogosult a BDSZ pénzügyi bi­zonylatait, gazdálkodásra vonatkozó dokumentumait minősíteni, ellenőrizni. Tevékenységét önállóan szervezi. 10.3. Munkájáról évente egy alkalom­mal tájékoztatja a Szövetségi Taná­csot, beszámol a kongresszusnak. Hiá­nyosságok esetén azonnal tájékoztatja a Szövetségi Tanácsot, mely azt köte­les megtárgyalni. Ha a Szövetségi Ta­nács ezirányú döntésével az SZVB nem ért egyet, a kongresszushoz for­dulhat. XI. BÁNYAMUNKÁS 11.1. A BDSZ a Jövőben is az 1913-ban indított Bányamunkás című, havonta megjelenő lapot tartja a Szövetség lap­jának. A lap feladata a BDSZ mun­kájának nyilvánosságát biztosítani, azt hűen tükrözni. 11.2. A lap főszerkesztőjét a Szövet­ségi Tanács nevezi ki, a testületnek tartozik munkájáról beszámolni. ködőképességének megtartásához el­engedhetetlenül szükséges. A tagság részéről történő meghatá­rozottság, a demokratikus működés, az azonos érdekek érvényesítésére kötött szövetség szakszervezetünk tartópillé­rei. Az 1989. évi II. törvény az egyesü­lési jogról szabályozza társadalmi szer­vezetek, ezen belül a szakszervezetek működését. Sajnos az értelmezése me­gyénként, bíróságonként más-más gya­korlatot alakított ki. A múlt év végé­re kristályosodott ki, hogy az alap­szervezeteknek, a középszerveknek, al­ágazati tagozatoknak jogi személyisé­get biztosíthat a BDSZ alapszabálya. Ezt megerősítette az Igazságügyi Mi­nisztérium Közjogi Főosztályától kért állásfoglalás is. Tehát a BDSZ-hez tar­tozó alapszervezetek, azok munkahelyi szövetségei jogi személyekké váltak a BDSZ bírósági bejegyzésével. Szakszervezetünk 1985. évi szervezeti és működési szabályzatához — amely hatályát vesztette — viszonyítva a „gyökeres” változások úgy gondolom egyértelművé teszik, hogy a szövetségi modell az ezt rögzítő alapszabály a következő évek szakszervezeti munká­jához megfelelő, korszerű kereteket biztosít. Tagságunk bizalmának megőrzéséhez, érdekeik érvényesítéséhez a szervezeti, jogi feltételek adottak. Élni vele, tar­talommal megtölteni a bányászszak­szervezet minden tagjának és elsősor­ban tisztségviselőinek közös felelős­sége. R. F. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége ALAPSZABÁLYA Gondolatok az alapszabályhoz

Next