Bányamunkás, 1990 (77. évfolyam, 1-12. szám)
1990-01-01 / 1. szám
1990. JANUÁR bányamunkás XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 12.1. A BDSZ-t, mint társadalmi szervezetet a kongresszuson választott tisztségviselők képviselik, akiknek megbízatása a következő, 3 év múlva esedékes kongresszusig tart, amennyiben visszahívásra nem kerül sor. 12.2 Az alapszabály a BDSZ XXIV. kongresszusán történt elfogadás után hatályba lépett. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette az 1985-ben elfogadott Működési Szabályzat. 3 I. ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSOK II. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége önálló, politikai pártoktól független szakszervezet, amely a tagok önkéntessége alapján jött létre, és amely működésében szövetségi elveket követ. 1.7. Neve: Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (a továbbiakban: BDSZ). Székhelye: Budapest VI., Gorkij fasor 46—48. 1.8. A Szövetség alapítási időpontjának a bányászszakszervezeti mozgalom 1913-as országos megalakulását, majd az azt követő 1918. évi hivatalos belügyminisztériumi bejegyzését tekinti. 1.4. A BDSZ működési területe kiterjed az ország egészére. Tevékenysége elsősorban a bányászati iparágakhoz kapcsolódó munkahelyek szakszervezeti tagjainak — aktív dolgozók, nyugdíjasok, oktatási intézmények nappali tagozatán tanulók, jogfenntartók, más területen foglalkoztatott járadékos és rehabilitált dolgozók, munkanélkülivé váltak, külföldön munkát vállalók, illetve Magyarországon munkát vállaló külföldi állampolgárok — érdekvédelmére, érdekképviseletére irányul. 1.5. A BDSZ-hez az alapszervezetek alágazati tagozataikon keresztül, vagy — igény esetén — közvetlenül kapcsolódnak. A saját — a szövetségi alapszabállyal nem ellentétes — alapszabályuk alapján működő alágazati tagozatok közvetlenül is képviselik sajátos érdekeiket. 1.6. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége a magyar szakszervezeti mozgalom egységének híve, ezért mindent megtesz, hogy más szakszervezeti szövetségekkel a tagság érdekeinek hatékony védelme és képviselete megvalósításáért szövetségi alapon együttműködjön. 1.7. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége fenntartja tagságát a Bányászok Nemzetközi Szervezetében. a. A BDSZ-HEZ TARTOZÓ SZAKSZERVEZETI TAGOK JOGAIBÓL ÉS KÖTELESSÉGEIBŐL 2.1. A szakszervezeti tag jogait és kötelességeit részletesen az alapszervezetek és az alágazati tagozatok szabályozzák. 2.2. A szakszervezetbe történő belépés önkéntes, amelyet írásbeli nyilatkozat alapján kell kérni. A belépés feltétele, hogy a belépni szándékozó elfogadja a BDSZ belső szabályait. 2.3. A szakszervezeti tagság idejébe be kell számítani a külföldi szakszervezetben töltött időt. 2.4. Jogfenntartónak kell tekinteni a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülőt, a fizetés nélküli szabadságon lévőt, a sorkatonai szolgálatot töltőt, továbbá más, a munkavégzéstől, tanulástól hosszabb ideig távollévőt, ha azt a szakszervezeti tag kéri és az alapszervezet vezetősége azzal egyetért. 2.5. A jogfenntartó a tagsággal együtt járó jogokat gyakorolhatja, a tagok számára biztosított teljes körű juttatásokban részesülhet. 2.6. A gazdálkodó szervezetek, társaságok elsőszámú gazdasági vezetői funkciójuk gyakorlásának idejére kérhetik tagságuk jogfenntartóként történő megtartását. Ez esetben, partneri szerepükből adódóan szakszervezeti tisztségre nem választhatók. 2.7. A BDSZ társult tagja lehet minden olyan személy, aki ilyen jellegű igényt jelent be. A társult tagságot lehet egyénileg és csoportosan kérni. A társult tagság létesítése szerződéssel történik, a szerződő felek megállapodása alapján. A társult tag tisztségre nem választható. 2.8. A szakszervezeti tagság folyamatosságának elismerésére, az utólagos tagdíjfizetés engedélyezésére az alapszervezet vezetősége jogosult. 2.9. A szakszervezeti tagság megszűnik: — a tag halálával, — a tag önkéntes kilépésével, — a saját hibájából eredő tagdíjfizetés három havi elmaradásával, — fegyelmi határozattal történő kizárással. 2.10. Fegyelmi eljárást kezdeményezhet minden, a Szövetséghez tartozó szakszervezeti tag és testület, a Szövetség vezető szerveinél. 2.11. A fegyelmi eljárást szakszervezeti tag esetében az alapszervezet vezetősége, tisztségviselő esetében az őt választó, delegáló testület, vagy annak felhatalmazása alapján az ügyintéző szerv folytatja le, de határozatot csak az illetékes testület 2/3-os többséggel hozhat. A fegyelmi büntetés: figyelmeztetés, megrovás és kizárás lehet. 2.12. A tag a fegyelmi döntés ellen 15 napon belül, a magasabb szakszervezeti testülethez fellebbezhet. 2.13. A szakszervezeti tag kizárás esetén egy év után kérheti a fegyelmi büntetés törlését és szakszervezeti tagságának helyreállítását, amely jogfolytonosságot is jelent. 2.14. A szakszervezeti tag: a) jogainak, érdekeinek védelméért, támogatásáért fordulhat bármely vezető testülethez és tisztségviselőhöz, b) személyesen, vagy választott tisztségviselője útján részt vehet a szakszervezeti feladatok, a közös állásfoglalások kialakításában, megvalósításában, azok végrehajtásának ellenőrzésében, értékelésében, c) javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat a közösség érdekében. Felléphet választott testületek, fórumok előtt és a szakszervezeti sajtóban. Véleményére, javaslatára, észrevételeire, beadványára 30 napon belül érdemi választ kell kapnia. d) választó és szakszervezeti tisztségre választható, e) jogosult — az érvényes szabályok alapján — az alapszervezet, illetve a BDSZ kulturális, szociális, szabadidő létesítményeit és intézményeit igénybe venni, f) a munkaviszonyból keletkező és más szabályokban rögzített vitás esetekben ingyenes szakszervezeti jogvédelmet és jogsegélyszolgálatot vegyen igénybe, g) szociális helyzetétől függően — a rászorultsági elv alapján — rendkívüli segélyben részesülhet, h) gyermek születése, közeli hozzátartozó halála esetén a tag, a szakszervezeti tag halála esetén a temetés költségét fizető személy egyszeri szakszervezeti segélyre jogosult, is közvetlen hozzátartozóival (nagyszülők, házastárs, élettárs, eltartott gyermeki munkája és a lehetőségek figyelembevételével — az üdülési szabályzatban foglaltaknak megfelelően — szakszervezeti kedvezményes üdültetésben vehet részt, amelyért szociális helyzetétől függően térítési díjat fizet, i) évente egyszer 50 ° C³-os mÁv utazási kedvezményben részesülhet közvetlen hozzátartozóival együtt.. A nyugdíjasokra ettől eltérő kedvezmény vonatkozik, k) kiemelkedő szakszervezeti munkájáért kitüntetésben, vagy más erkölcsi, anyagi elismerésben részesülhet. 2.15. A társult tag a személyesen, vagy választott képviselője útján részt vehet elsősorban a szakmai érdekvédelemmel kapcsolatos döntések előkészítésében, állásfoglalások meghozatalában, azok végrehajtásában, a végrehajtás ellenőrzésében és értékelésében, b) véleményt nyilváníthat, felléphet, javaslatokat tehet személyesen, vagy választott képviselője útján a BDSZ választott testületei, tisztségviselői, fórumai előtt és a szakszervezeti sajtóban. Javaslataira, beadványaira 30 napon belül érdemi választ kell kapnia. III. A BDSZ SZÖVETSÉGI RENDSZERE 3.1. A BDSZ a munkahelyi szerveződés elvén épül fel. Az egymással érdekközösséget vállaló szakszervezeti tagok csoportjainak közössége az alapszervezet. Az alapszervezetek alágazati tagozatokon keresztül kapcsolódnak a BDSZ-hez, de a közvetlen csatlakozás lehetősége is adott. 3.2. Az alapszervezetek önállóan működnek, képviselőket választanak és delegálnak az alágazati tagozatokba és a BDSZ testületeibe, munkaszervezeteibe. Koordinációs szerveket hozhatnak létre a munkahelyi és a területi feladatok eredményes ellátására. Kezdeményezhetik szakmai, réteg- és egyéb érdekek érvényesítésére, állandó, vagy ideiglenes jelleggel tagozatok alakítását. Az országos szintű szakmai és rétegtagozatok vezetői — megbízásuk alapján — tagjaik lehetnek a Szövetségi Titkárságnak. IV. A BDSZ ALÁGAZATI TAGOZATAI 4.1 Az alágazati tagozatokat az alapszervezetek hozzák létre. Az alágazati tagozat alapszabályának elkészítésével és jóváhagyásával válik jogi személylyé. 4.2. Ha alágazati tagozat ki kíván válni a Szövetségből, kiválási szándékát 3 hónappal korábban írásban kell bejelentenie a Szövetségi Tanácshoz. Ebben az esetben az alágazati tagozat jogosult taglétszámarányos vagyonának kiadására, a szövetségbe bevitt vagyonának pénzbeni megváltási követelésére. E vagyoni igény kielégítésének módjáról a Szövetségi Tanács határoz. 4.3. A BDSZ alágazati tagozatainak jogai: — a BDSZ testületeibe saját alapszabálya szerint delegálni (választani) és visszahívni küldötteit, — részt venni a BDSZ munkájában, a döntéshozatalban, — a tagság által felvetett, helyileg nem megoldható érdekek érvényesítéséhez támogatást kérni, azok képviseletében résztvenni, napirendekre javaslatot tenni, — a BDSZ fórumokon korlátozás nélkül véleményt nyilvánítani, — testületi képviseleteken keresztül ellenőrizni a BDSZ működését, tisztségviselőinek munkáját, a BDSZ szolgáltató tevékenységét (pl. nemzetközi ügyintézés, adatszolgáltatás, oktatás, üdültetés, jogsegélyszolgálat, sajtó, kulturális- és sportrendezvények stb.) igénybe venni. V. A BDSZ KONGRESSZUSA 5.1. A kongresszus a BDSZ legfelsőbb szerve az alágazati tagozatok közös törekvéseit meghatározó fórum. A Szövetséget érintő összes kérdésben illetékes. Munkarendjét, ügyrendjét önállóan alakítja ki. 5.2. A Szövetség Kongresszusa az alapszervezetek delegáltjaiból — a Szövetségi Tanács által megállapított taglétszám utáni képviseleti arány alapján — és a megválasztott vezető testületek tagjaiból alakul meg. Új neve, új alapszabálya van szakszervezetünknek. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete XXIV. kongreszszusa második napján — 1989. november 26-án — a 636 küldött négy tartózkodással és egy ellenszavazattal, tehát nyugodtan leírható, hogy közmegegyezéssel, kétórás vita után elfogadta az új alapszabályt és ezen belül a névváltozást. Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége — rövidítésben továbbra is BDSZ — szakszervezetünk neve. Van-e jelentősége a névváltozásnak? Mit takar a „szövetség” fogalma? Először is az alulról építkezés elvét. Az alapszervezetek — az egymással érdekközösséget vállaló szakszervezeti tagok csoportjainak közössége — váltak a mozgalmi munka központjává. A tagság által meghatározottan önállóan alakíthatják ki működési és választási szabályzatukat, koordinációs szerveket hozhatnak létre a munkahelyi és területi feladatok eredményes ellátására. Képviselőket választanak, delegálnak a BDSZ testületeibe, munkaszervezeteibe, alakítva annak tevékenységét. Emellett adott a lehetőség, hogy állandó vagy ideiglenes jelleggel a szakmai és a rétegérdekek érvényesítésére tagozatok létrehozását kezdeményezzék. A nyugdíjasok, a fiatalok és a nők kezdeményezésére a rétegtagozatok meg is alakultak. A kongresszuson felhívás hangzott el rehabilitált és az értelmiségi dolgozók tagozatainak megalakítására. Amennyiben ez is országos szintű lesz, tagjaik lehetnek a Szövetségi Titkárságnak, állandó meg5.3. A Kongresszus határozatképes, ha a küldöttek 2/3-a jelen van. 5.4. A kongresszus feladata meghatározni a bányaiparban dolgozó szakszervezeti tagok érdekvédelmének és érdekképviseletének fő irányait, összefüggésben a bányaipar legfontosabb gazdasági és szociálpolitikai kérdéseivel. A mozgalom belső életével kapcsolatos állásfoglalás kialakítása, a Szövetség munkájának értékelése, minősítése. 5.5 A kongresszuson a jelenlévők 2/3-os többségi támogatása szükséges a következők elfogadásához: — alapszabály elfogadása, módosítása, — a magyar szakszervezeti mozgalomhoz, vagy más hazai szövetséghez történő csatlakozás, illetve kiválás, — a nemzetközi szervezetekben tagság fenntartása, be-, illetve kilépés, — egyéni fellebbezések, — a magyar szakszervezetek kongresszusán részt vevő szövetségi küldöttek számára megbízások, ajánlások tétele, — a Szövetség feloszlása és az ezzel összefüggő intézkedések. 5.6. A Kongresszus minden más kérdésben szótöbbséggel határoz. 5.7. A BDSZ főtitkára, két titkára és Számvizsgáló Bizottsága tagjai megválasztásának módjáról, a megbízatás időtartamáról a kongresszus határoz. 5.8. A kongresszus rendes ülésére háromévenként kerül sor. Rendkívüli, előrehozott kongresszust három alágazati tagozat tagjainak 50%-a kérésére, vagy a Szövetségi Tanács tagjai 50%ának kezdeményezésére kell összehívni. A rendkívüli kongresszus csak azzal a témával foglalkozhat, amely miatt összehívták. VI. A BDSZ SZÖVETSÉGI TANÁCSA 6.1. A Szövetségi Tanács az alágazati tagozatok érdekegyeztető fóruma. A BDSZ kongresszusai között — a közös érdekek érvényesítésére — összehangoló, egyeztető és döntéshozó képviseleti testületként működik. Üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja, összehívását, bármely alapszervezet, alágazati tagozat kezdeményezheti. Üléseinek állandó meghívottjai az országos, a szakmai és a rétegtagozatok vezetői, a Szövetségi Számvizsgáló Bizottság elnöke és a Bányamunkás főszerkesztője. Ülései nyilvánosak, zárt ülésről és titkos szavazásról külön kell dönteni. 6.2. A Szövetségi Tanács létszáma: 81 fő, 78 főt létszámarányos képviselet alapján az alágazati tagozatok, illetőleg az alágazati tagozatokba nem tartozó alapszervezetek delegálnak, 3 fő a BDSZ vezető tisztségviselői. 6.3. A Szövetségi Tanács üléseit a BDSZ alágazatainak titkárai félévenként rotáció alapján vezetik. Sorrendiségét az alágazati tagozatok taglétszáma határozza meg. Az elnöklést a legnagyobb létszámú alágazati tagozat titkára kezdi meg. 6.4. A Szövetségi Tanács feladata: — a kongresszus határozatai és az aktuális tagsági, alágazati igények alapján kialakítja programját, állást foglal a napirenden lévő kérdésekben. Támogatja az alágazati tagozatokat a munkáltatókkal, állami döntéshozókkal fennálló konfliktusaik rendezésében. Szükség esetén kezdeményezi a magyar szakszervezeti mozgalom szolidáris támogatását, — gyakorolja a szakszervezeti jogosítványokat állami partnereivel szemben, tájékoztatást, beszámolót kér a munkáltatói érdekeket érintő kérdésekről. 6.5. A Szövetségi Tanács dönt a következő kérdésekben: — A BDSZ szintű általános sztrájk meghirdetése, érdekérvényesítés egyéb módszereinek meghatározása; — tagsági szavazás kiírása; — az alapszabályra épülő BDSZ szervezeti és működési szabályzat elfogadása, szükség esetén módosítása; — a BDSZ éves költségvetése, ráhívottjaik a Szövetségi Tanács üléseinek, és így ágazati szakszervezetünk fórumain sajátos érdekeiket érvényre juttathatják. Az alulról történő meghatározottságot erősíti a delegálás és a visszahívás bevezetett elve is, amely a korábbi működési szabályzatban nem volt rögzítve. A tagsági szavazás is új módszer, amely lehetővé teszi egy adott kérdés eldöntéséhez a teljes körű tagsági vélemény megismerését. Új szervezeti egységek is létrejöttek, tükrözve a BDSZ szervezeti felépítésének változását. Az alágazati tagozatok a különböző bányászathoz kapcsolódó munkahelyek szakszervezeti alapszervezeteinek érdekegyeztető, érdekérvényesítő szövetségei. Alapszabályuk elkészítésével és költségvetés szerinti működéssel váltak (válhatnak) jogi személlyé. A következők szerint szerveződtek: szénbányászat, kőolaj- és földgázbányászat, érc- és ásványbányászat, uránbányászat, bauxitbányászat, kő- és kavicsbányászat, Bányászati Aknamélyítő Vállalat, Országos Bányagépgyártó Vállalat, Központi Bányászati Fejlesztési Intézet, és közvetlenül a szövetséghez csatlakozó alapszervezetek tagozata. E tíz alágazati tagozat delegált képviselői, az országos réteg- és szakmai tagozatok vezetői és a BDSZ főtitkára alkotják a Szövetségi Titkárságot, paritásos alapon, egyenlő joggal rendelkezve. A Szövetségi Tanács viszont létszámarányosan az alapszervezetektől delegált képviselőkből alakult meg és gyanának kezelése, pénzügyi tevékenységgel összefüggő feladatok; — pártokkal történő időszakos együttműködés ; — a kongresszus összehívásának időpontja, helye, napirendje, indítványok beadásának határideje; — munkabizottságok létrehozása a Szövetségi Tanács mellett; — a BDSZ vezető tisztségviselőit (főtitkár, két titkár) érintő személyi kérdésekben munkáltatói jogkör gyakorlása — kivéve — a főtitkár felmentését; — előterjesztett konkrét sérelmek, panaszok ; — a SZOT jogutódjának testületeibe történő delegálás; — a szövetségi szintű általános választások kiírása. 6.6. A Szövetségi Tanács akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosultak 2/3-a jelen van. Határozatait a 6.5. pontban említett kérdésekben 2/3-os többséggel, egyébként szótöbbséggel hozza. VII. A SZÖVETSÉGI TITKÁRSÁG 7.1. A Szövetségi Titkárság a BDSZ végrehajtó szerve. Munkáját az alapszervezetek, az alágazati tagozatok megbízatásai és a Szövetségi Tanács állásfoglalásai alapján végzi. Részletes hatáskörét a Szövetségi Tanács állapítja meg. 7.2. A Szövetségi Titkárság tagjai: Alágazati tagozatok titkárai, megbízás esetén az országos szintű réteg- és szakmai tagozatok képviselői és a BDSZ főtitkára. Üléseinek állandó meghívottjai a BDSZ titkárai. 7.3. A Szövetségi Titkárság határozatképességéhez a szavazásra jogosultak 2/3-ának jelenléte szükséges. Állásfoglalásait 2/3-os többséggel hozza. 7.4. Üléseit szükség szerint, de legalább havonta tartja. Bármelyik tagja kezdeményezheti összehívását. Bármelyik alágazati tagozat kérésére a napirenden szereplő témát a Szövetségi Tanács elé kell terjeszteni. VIII. A SZÖVETSÉG MŰKÖDÉSI ELVEI 8.1. A BDSZ átalános működési alapelve a demokratikus döntési elv. A döntési folyamatokban a mechanikus többségi elv helyett elsősorban a konszenzus és a szolidaritás érvényesül. A konszenzus elve. Elősegíti a kölcsönös eredményekkel járó megegyezés kialakítását. Lehetővé teszi a kisebbségi vélemény fenntartását. A szolidaritás. Feltételezi, hogy egyes érdekcsoportok képesek egymás javára lemondani a megszerezhető előnyeikről. Tudnak azonosságot, közösséget vállalni más alágazati tagozatokhoz tartozó érdekcsoportok céljainak megvalósításáért. 8.2. A delegálás és a visszahívás elve. A tagság részéről történő meghatározottság alapján épülnek fel a testületek. A tisztségviselők választása során a titkosság, a közvetlenség, és többes jelölés a meghatározó. A BDSZ testületeibe — a meghatározott keretszámok alapján — az alapszervezetek és az alágazati tagozatok saját választási szabályzatuk szerint delegálják képviselőiket. Munkájuk minősítéséről, esetleges visszahívásukról önállóan döntenek. Választások esetén a tagság akaratát kifejező alapszervezeti és alágazati tagozati választási szabályzatok alapján kell eljárni. 8.3. A szövetségi tisztségviselők (főtitkár, két titkár) visszahívására vonatkozó javaslatot három alágazati tagozat kezdeményezésére, vagy a Szövetségi Tanács tagjai 50%-ának kezdeményezésére kell a kongresszus elé terjeszteni. Az alágazati tagozatok tagságuk 50%-ának szavazata alapján kezdeményezhetik a visszahívást. 8.4. A tagsági szavazásról. A BDSZ tagságának egészére kiterjedő szavazást a Szövetségi Tanács rendelheti el, az általa megjelölt minden olyan kérdésben, amelyben lehetséges az egyértelmű elfogadás, vagy elutasítás. Az a BDSZ főtitkára, titkárai még a tagjai. A BDSZ kongresszusai között — a közös érdekek érvényesítésére — összehangoló, egyeztető és döntést hozó képviseleti testületként működik. Változott a BDSZ működési elve is. Az alapelv a demokratikus döntési elv, amely a konszenzusra (megegyezésre), szolidaritásra épül, nagyfokú toleranciát feltételezve a döntést kialakítók részéről. Ez nem jelentheti azt, hogy minden szervezeti egység azt csinál, amit akar, ugyanis ez anarchiához, és végül a szervezet széteséséhez vezet. A szakszervezet erejét az érdekérvényesítés eszköztára adja, s ennek egyik legfontosabb fegyvere az egységes fellépés. A közelmúltban szakszervezetünk vendége volt az NSZK Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Elmondta, hogy az NSZK-ban törvény rögzíti, hogy a szakszervezet akkor köthet szerződést a munkáltatóval, ha sztrájkképes. Vagyis ha szervezettsége és az így a tagdíjbevételből sztrájkalapra elhatárolható összeg komolyan veendő partnerré teszi. Nyilvánvaló, hogy a korábbi politikai, gazdasági, társadalmi gyakorlathoz kötődő centrális működést nem lehet folytatni. Kisebbségi vélemény fenntartását biztosítani kell, ha igénylik az adott döntést újra meg kell vitatni, de ez nem jelentheti azt, hogy a kisebbség megvétózza a többség akaratát a végrehajtásban. Ezért is rögzíti az alapszabály a kongresszus és a Szövetségi Tanács döntési mechanizmusát néhány alapvetően fontos kérdésben, amely szakszervezetünk műadott kérdés eldöntéséhez szükséges támogató szavazati arányt a Szövetségi Tanács határozza meg. IX. A BDSZ PÉNZÜGYI ALAPJA, GAZDÁLKODÁSA 9.1. A BDSZ-hez tartozó alapszervezetek működésének pénzügyi alapja tagdíjakból, illetve egyéb bevételekből áll. E bevételek döntő forrása a saját vagyon működéséből származó jövedelem. A BDSZ, az alapszervezetek és az alágazati tagozatok egyéb támogatásokat is igénybe vehetnek a törvényesség és nyilvánosság biztosításával. 9.2. A tag által fizetendő tagdíj minimum a tag bruttó havi keresetének 1%-a. Az alapszervezetek ennél magasabb tagdíjat is megállapíthatnak, amellyel saját maguk rendelkeznek. A munkabérrel nem rendelkező tagok által és a különleges, egyedi esetekben fizetendő tagdíj mértékét a Szövetségi Tanács határozza meg. 9.3. Szövetségi célok megvalósításához, a magyar szakszervezeti szövetség, valamint a BDSZ testületei és szervei működtetéséhez, a közös vagyon megóvásához, megfelelő alapok képzéséhez, az alapszervezetek számára nyújtott szolgáltatások biztosításához a szükséges pénzeszközöket az alapszervezetek biztosítják. Ennek mértékét a Szövetségi Tanács határozza meg és azt havonként, utólag kell a BDSZ-hez befizetni. 9.4. A BDSZ céljainak megvalósítását szolgáló gazdasági feltételek biztosítása érdekében a Szövetségi Tanács egyetértésével gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytat, amelynek bevételeit oktatási, kulturális, sport, egészségügyi, szociális, ifjúságvédelmi és tudományos célokra fordítja. 9.5. A BDSZ tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok — a tagdíj fizetésén túl — a szakszervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 9.6. A BDSZ-hez tartozó alapszervezetek és azok munkahelyi szövetségei, az alágazati tagozatok saját vagyonnal rendelkező jogi személyek. x. szövetségi számvizsgáló BIZOTTSÁG 10.1. A Szövetségi Számvizsgáló Bizottság (SZVB) feladata a tagság megbízásából a BDSZ gazdálkodásának, pénzügyeinek ellenőrzése. A SZVB-ot a Kongresszus választja. A SZVB megválasztja saját tisztségviselőit. 10.2. Jogosult a BDSZ pénzügyi bizonylatait, gazdálkodásra vonatkozó dokumentumait minősíteni, ellenőrizni. Tevékenységét önállóan szervezi. 10.3. Munkájáról évente egy alkalommal tájékoztatja a Szövetségi Tanácsot, beszámol a kongresszusnak. Hiányosságok esetén azonnal tájékoztatja a Szövetségi Tanácsot, mely azt köteles megtárgyalni. Ha a Szövetségi Tanács ezirányú döntésével az SZVB nem ért egyet, a kongresszushoz fordulhat. XI. BÁNYAMUNKÁS 11.1. A BDSZ a Jövőben is az 1913-ban indított Bányamunkás című, havonta megjelenő lapot tartja a Szövetség lapjának. A lap feladata a BDSZ munkájának nyilvánosságát biztosítani, azt hűen tükrözni. 11.2. A lap főszerkesztőjét a Szövetségi Tanács nevezi ki, a testületnek tartozik munkájáról beszámolni. ködőképességének megtartásához elengedhetetlenül szükséges. A tagság részéről történő meghatározottság, a demokratikus működés, az azonos érdekek érvényesítésére kötött szövetség szakszervezetünk tartópillérei. Az 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról szabályozza társadalmi szervezetek, ezen belül a szakszervezetek működését. Sajnos az értelmezése megyénként, bíróságonként más-más gyakorlatot alakított ki. A múlt év végére kristályosodott ki, hogy az alapszervezeteknek, a középszerveknek, alágazati tagozatoknak jogi személyiséget biztosíthat a BDSZ alapszabálya. Ezt megerősítette az Igazságügyi Minisztérium Közjogi Főosztályától kért állásfoglalás is. Tehát a BDSZ-hez tartozó alapszervezetek, azok munkahelyi szövetségei jogi személyekké váltak a BDSZ bírósági bejegyzésével. Szakszervezetünk 1985. évi szervezeti és működési szabályzatához — amely hatályát vesztette — viszonyítva a „gyökeres” változások úgy gondolom egyértelművé teszik, hogy a szövetségi modell az ezt rögzítő alapszabály a következő évek szakszervezeti munkájához megfelelő, korszerű kereteket biztosít. Tagságunk bizalmának megőrzéséhez, érdekeik érvényesítéséhez a szervezeti, jogi feltételek adottak. Élni vele, tartalommal megtölteni a bányászszakszervezet minden tagjának és elsősorban tisztségviselőinek közös felelőssége. R. F. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége ALAPSZABÁLYA Gondolatok az alapszabályhoz