A Bánya, 1918 (13. évfolyam, 1-21. szám)

1918-01-06 / 1. szám

2 A BANYA 1918 január 6. (1. szám.) 5* HAZAI HÍREK. K Kinevezés. A m. kir. pénzügyminisztérium veze­tésével megbízott m. kir. miniszterelnök az állami vasgyárak tisztviselői sorába 1917 évi december hé­­­től számitandólag Laczfalvi Ferenc ideiglenes havi­díjas mérnökgyakornokot a Vill. fizetési osztály 3 fizetési fokozatába való sorolással végleges segéd­mérnökké nevezte ki. A magyar földgáz új felhasználásáról szólott Stausz, a Deutsche Bank igazgatója legutóbb Ber­linben tartott előadásában kifejtette, hogy ha az az el­járás, amin egyelőre még csak a tudósok dolgoznak,­­ hogy a földgázból folyékony szénhidrogént állít­sanak elő, sikerrel fog járni, akkor ennek óriási jelen­tősége lesz Németország világítóanyagszükségletének kielégítésénél. Németországnak 13—14 millió mázsa a petróleumszükséglete, amiből csak egymillió má­zsát nyernek magában Németországban. A romániai olajforrások fokozott kihasználása és a magyar föld­gáznak folyékonnyá tétele útján Németország teljesen függetleníttetné magát a háború után is az amerikai Standard Oil Compagnie-tól. Lapunk előfizetési árát a nagy papírválság és a nyomdaiparnak súlyos helyzete következtében mi is emelni vagyunk kénytelenek. Nem ugyan­oly arány­ban, mint aminő arányban a papír- és nyomdaárak emelkedtek, mert tekintettel kell lennünk előfizetőnk egy részének teljesítő képességére is. Előfizetési árak 1918. január­­­tól­ egy évre------------24 K fél „-----------12 „ Új aluminiumérctelepek Magyarországon. Bereg megyé­­ben, a beregi hegyvidéken tekintélyes aluminiumérc­­telepeket (alunit ércekkel) tártak fel legutóbb, amely telepek kihasználása érdekében aluminiumgyár létesí­tése van tervben. A beregi hegyvidékre a zártkutat­­mányi jogot Stern Bernát bányavállalkozó szerezte meg, akitől a kitermelést Löwe Adolf, a Magnezit­ipar r.-t igazgatója és ifj. Erdély Sándor úr bérbe­vették. Évente állítólag nem kevesebb, mint 40—50.000 vagyon alunit kitermeléséről és feldolgozásáról volna szó.­­ Itt említjük meg, hogy a bihari bauxitt­lep­de gazdaságos kihasználásában és esetleg Magyarorszá­gon alumíniumra való feldolgozásában az osztrák alumíniumipar is közreműködni szándékozik, amely legutóbb a karsztvidék bauxitbányák érctartalmának kiaknázását is megkezdte az erre a célra létesített nagy aluminiumgyárral. A Kereskedelmi Bank december 31-én tartott rend­kívüli közgyűlése egyhangúlag elhatározta az intézet alaptőkéjének százmillió koronám való felemelését. Az erre vonatkozó igazgatósági indítványt Lucy Leó elnök, titkos tanácsos terjesztette a közgyű­és elé, amely azt egyhangúan elfogadta. A kibocsátásra ke­rülő 20.000 drb részvény elővételi jogát ú­j módon ajánlják fel a régi részvényeseknek, hogy négy régi után egy új részvény vehető át, még­pedig 4000 ko­ronás átvételi kurzuson. Ez elővételi jogot január 2 től január 14 ig bezárólag lehet gyakorolni. A befizetések a következőképpen teljesítendők : Január 14-ig befize­tendő a 8 koronás bélyegilletékkel együtt 1408 korona. 1918 február 14 ig 1300, 1918 március 14 ig további 1300 korona. Minthogy az új részvények 1918 január 1-től kezdve részesednek az osztalékban, a befizetők tartoznak a banknak az eszközlendő befi­etése­k után 1918 január 1­től a mindenkori befizetés napj­ág szá­mított 5 százalékos kamatot megfizetni. A befizetésről igazolványokat állítanak ki és minden négy darab teljesen befizetett igazolvány ellenében 1918 június 15 től kezdve egy egész részvényt szolgáltat ki a bank. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Budapesti Osztálya január 12-én délután 6 órakor az anya­­egyesület helyiségében (Lónyai­ utca 41. szám) tisztújító köz­gyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki meg­nyitó. 2. Titkári jelentés 3. A számvizsgáló bizottság jelen­tése. 4. A p­akett odaítélő bizottság jelentése. 5. Új tisztkar választása. Magánfogyasztásra nem kapható cement. Hir szerint a hadügyminisztérium az összes cemenkészleteket s a cementgyárak várható termelését is lefoglalta hadi­célokra. A hadügyminisztérium magánfeleknek csak olyan építéshez engedélyez cementet, amely kimon­dottan katonai célokat szolgál. Az Agrárbank fiókja. A Magyar Agrár- és Járadékbank Részvénytársaság belvárosi bókja a piaristák rendházában (IV., Váci­ utca 27—33) ma nyílt meg. A Lipták-gyár kőszénbányavásárlása. A Lipták dr. és társa ép­tési és vasipari r­­t. megvette a Kovács­bükki Kőszénbányatársaság (Ochtinszky és zólyomi) nagybátonyi bányaművét. Az uj bányaüzem vezetőség egy kutató vágat hajtását kezdte meg a II. telep felé, ezenfelül előkészületeket tett aziránt, hogy Ugy a régi, mint az Almássy örökösöktől bérelt új t­riitet intenzív kutatás alá vétessék. Ugyancs­k az 1918. évre tervezik egy új táró kihajtását a jelenlegi bánya közeliben levő nagyobb szénlencse feltárása céljából, úgyszintén egy szénosztályozó felállítását, munkáskolónia, tiszti és altiszti lakások építését. Nyersalbestkészletek rekvirálása. December hó 1-én járt le az azbeszkészletek bejelentési határideje. Az érdeke­lt iparosság szívesen vette a magyar kormány rekvirálási ren­deletét, mert a feloldás ügyében az ipar szívesebben fordul a magyar kormányhoz, mint a hadügyminisztériumhoz, amelynek kezében eddig az intézkedés joga nyugodott.­Mel­lesleg jegyezzük meg, hogy számbajövő készletekről úgy sem lehet szó, amit­ igazol az is, hogy az asbestpalagyárak közül alig egy hét d­olgozik még asbesttel, a legtöbbjük már régebben surrogátumok használatára volt kénytelen áttérni. A romániai nyersolaj feldolgozása. A kereskedelemügyi miniszter a romániai nyersolajnak a Magyar Sz­nt Korona Országai területén meglevő és utóbb hozzájövő készleteit zár alá veszi és a feldolgozását is szabályozza. A rendelet célja az, hogy a nyersolaj feldolgozását pontosan meghatá­rozza, mert vállalataink a maximált árucikkek helyett inkább olyan melléktermékeket állítottak elő, amelyekért tetszés szerinti árakat kérhetnek, nem törődve azzal, hogy viszont az egész ország petróleum és sok fontos más cikk híján maradt. A zár alá vételnek az a hatálya, hogy a zár alá vett nyersolajat csakis a kereskedelemügyi miniszter utasí­tása vagy engedélye alapján szabad elidegeníteni, illetőleg kiszolgáltatni, továbbá csakis az alább következő rende­le­­zések szerint szabad feldolgozni: 100 kg. tiszta m­oreni— ta­rcanni nyersolajból legalább is előállítandó : 1. Benzin és pedig 0 720 fajsúlyú 5 százalék, 0­ 760 fajsúlyú 8 százalék, 0 785 0 795 fajsúlyú 0 százalék, összesen 19 százalék. 2. Vilá­gító kőolaj 20 százalék. 3. Gázolaj 20 százalék. 4. Kenő­olajak 21 százalék. A fennmaradó termékből a lehető leg­nagyobb mennyiségű aszfalt állítandó elő Más romániai nyersolaj­faj­ok feldolgozási módját a kereskedelemügyi mi­niszter esetről-esetre állapítja meg. A nyers ásványolajat, a gázolajat, a félgyártmányokat közbeeső és féltermékeket, valamint az üledéket az ásványolaj finomítóknak nem szabad eltüzelniük.

Next