Bőripari Munkás, 1930 (40. évfolyam, 1-14. szám)
1930-01-08 / 1. szám
4. oldal foglalkoztat. A kisiparban foglalkoztatottak száma 120—150-ig terjed és általában a bérük változó: jobb műhelyekben a szegett női és férficipőért 160—220 leit, a varrottért 250—300 leit fizetnek. Az olcsóbb munkaerő bére 80—120 lei. A kisiparban a munkaidő és a munkaviszonyok teljesen rendezetlenek. Hátra volnának még a vásári cipészek és papucsosok, akik úgyszólván minden munkájukat tanoncokkal végeztetik el. A bőrgyárak közül a Krauss-féle bőrgyár, amely a legtöbb munkást foglalkoztatta, csődbe került. Van még a Deutsch-féle bőrgyár, 60—70 emberrel. Ezeken kivül működik még 2—3 gyár 10—12 emberrel. A timárságok pedig ezeknél kisebbek. Az elmondottakon kivül még az egyetlen kesztyűgyárról emlékszem meg, amely 50—80 alkalmazottat — főleg nőket és gyereklányokat — foglalkoztat. A szűcsökről és bőrönd ősökről megközelítőleg sem tudok információt adni. Összegezve a fentieket, a bőriparban foglalkoztatottak száma 000—1000. Ami részemről az általános mozgalmat illeti, jórészt kiszakadtam belőle. A mindennapi kenyérért való küzdelem minden időmet leköti, legföljebb hetenkint egyszer szakítok időt magamnak, hogy bemenjek a párthelyiségbe és működésem a pártadó befizetésében és a pártlap előfizetésében nyilvánul meg. Itt-ott azonban összejövünk öreg, megtorpant veteránok, és csóváljuk a fejünket az idők múlásán. Tisztelt, szaktársak! Bevezetésemben megírtam, hogy soraimat egyrészt — köszönetképen — azért írom, mert a szaklapot szívesek vagytok részemre küldeni. Fogadjátok érte hálás köszönetemet! — Ami azt illeti, szeretnék ismét följönni Pestre, hiszen már 9 éve, hogy ott voltam. Tudom, hogy lehet bizonyos alkalmakkor olcsóbban utazni, de higgjétek el, nemigen engedhetem meg magamnak ezt, mert időt sem szakíthatok rá. Remélem azonban, hogy addig nem halok meg, míg még egyszer föl nem megyek. Mindnyájatokat üdvözölve, úgyszintén mindazokat, akik még életben vannak a régiek közül, maradtam szaktársi üdvözlettel: Veterán. Kulturális élet Oktatási programom Ha visszatekintünk az oktatásügyi bizottság eddigi munkájára, megállapíthatjuk, hogy a fősúly azon volt, hogy a szaktársak igényeit és tudásvágyát kielégíthessék. Az előadásokra minden esetben az oktatásügyi bizottság az üzemek bizalmainak meghívót küldött, amelyen közöltük az előadók neveit és az előadások tárgyát, ennek alapján a bizalmiak kötelességszerűen fölhívták a szaktársak figyelmét az előadások hallgatásának fontosságára. Ezzel sikerült elérni az előadások látogatottságát is. Ezen siker újabb munkára ösztönzi a bizottságot. A bizottság új programot dolgozott ki, mely az előbbeni előadások mintájára hivatva lesz a szaktársak látókörét, tudását kiszélesíteni. Felhívunk tehát minden szaktársat, elvtársat, hogy támogassa ezt a törekvésünket és agitáljanak az előadások legmeszszebbmenő sikere érdekében. A tudás hatalom! Az új programot az alábbiakban közöljük. Január 9-én. Propper Sándor: Az újkor problémái. Január 16-án. Dr. Sternberg Géza: A munkás jogai. Január 23-án. Tuba Károly: Mi az irodalom? Január 30-án. Farkas István: Az anyagi okok befolyása a politikai felfogás kialakulásában. Február 6-án. Büchler József: A szocialista pártok térhódításai. Február 13-án. Révész Mihály: Somogyi Béla. Február 20-án. Kéthly Anna: A nők és a béke. Február 27-én. Peyer Károly: A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal szervezete és működései. Ki a szabadba! Abban a nehéz küzdelemben, amelyet a szervezett munkásság és általában a proletariátus világszerte folytat a kapitalisták ellen, életbevágóan fontos szerepet játszik a munkásság, de főleg az ifjúmunkásság nevelése. „A munkásság fölszabadítása csak a munkásosztály műve lehet.“ Ebből kiindulva, a munkásosztály testi nevelése is csak a munkásság műve lehet. Ez után-útfélen bebizonyosodott. A polgári társadalom az igazi testnevelés helyett, ráneveli az ifjúságot a durva boxmeccsek és még durvábbá és üzletté aljasított futballmeccsek látogatására, amelyek a többi versenysportokkal együtt a kapitalista érdekeltek zsebének hizlalására, nem pedig az ifjúság erős, egészséges szellemben való nevelésére vannak hivatva. Ha tovább vizsgáljuk a dolgokat, látjuk, hogy milyen szórakozást talált magának a proletár, beleértve az ifjúságot is — eddig. Volt egy óra, vagy egy nap szabad ideje, ugyan mit is csinálhatna mást, mint hogy elmegy a kocsmába és egy-két suyi után kezdődik csak a lármázás, de később, a nagyobb jókedvből kifolyóan a bicska is előkerül. Hogy ez mennyire káros, azt fölöslegesnek tartom bővebben fejtegetni, mert hála annak a hatalmas propagandának, amelyet a különböző munkás-kultúregyesületek kifejtettek, a munkásosztálynak egy nagy részét sikerült a káros befolyás alól kiragadni. Azonban, sajnálattal állapítom meg, hogy a magyar munkásságnak egy igen tekintélyes része még mindig ennek a minden tekintetben egészségtelen és lealjasító kocsmai szórakozásnak iódol. Éppenezért egypár szóval röviden el fogom mondani, hogy miért tartom károsnak a szórakozás elemét. Vizsgáljuk csak meg, várjon ki nevelte rá a munkást az alkohol élvezetére? Mi lesz a válasz? A mindenütt jelenlévő tőkés! És miért tette ezt? Elsősorban és legfőképen azért, mert érdeke, hogy a munkást ne lehessen osztályhelyzetéről, elnyomottságáról fölvilágosítani. Márpedig mi sem akadályozza meg jobban a fölvilágosítómunkát, mint az, ha részeg a „proli“. Ez az egyik, a másik pedig a profit. A munkás megkapja egész heti, nehéz, testet és lelket romboló munkájáért azt a nyomorúságos pár hatost, ugyan hol csinál a kapitalizmus jobb üzletet, mint mikor ha nem közvetlenül, de mégis az alkoholtőkéhez kerül vissza ez a kevés pénz is! Ha ezeken a dolgokon egy keveset gondolkozunk, belátjuk, hogy ez így van, és ha tudjuk, hogy nem jól van így, akkor önkéntelenül orvoslást keresünk! Az orvoslás részben már meg is van és csak tőlünk függ, hogy az orvosságot fölhasználva, a bajokon segítsünk. Külföldön már régen fölismerték és most már nálunk is, hogy milyen nagy fontossággal bír a munkásifjúságra nézve a turisztika. Ezért, miután elmondtam, hogy az alkohol mennyire káros, most megpróbálom elmondani és szembeállítani a turisztika hasznosságát, amely egyedül képes az alkoholfogyasztás elől a tömegeket elvonni. A munkás, aki egész heti nehéz robot után a természetben keres menedéket, fölfrissültem új erőre kapva, tér haza. Ez nemcsak sokszor hangoztatott frázis, hanem erről mindenki személyesen győződhet meg. Rég elavult az a fölfogás, hogy miután egész héten dolgoztam, nem „strapálom“ le magam vasárnap is azzal, hogy reggeltől estig „bolondmódra” gyalogoljak. Még elavult, mert hol van az a konzervatív, aki azt merné állítani, hogy pihenés az, ha füstös, dohánytól bűzös kávéházban egy pohár kávét fogyasztva, kiolvassa az összes napilapokat, szervezete valójában kipihente magát! Nem, a szervezet ilyen körülmények között nem pihenheti ki magát. A szervezetnek az egész heti egyhelyben való mozgás vagy mozdulatlanság után (aszerint, kinek milyen a foglalkozása) mozgásra, vagy másféle mozgásra van szüksége ahhoz, hogy magát ténylegesen kipihenhesse. Mert nem az a pihenés, hogy izmainkat tétlenül pihentessük, hanem legalább is, véleményem szerint az, ha felüdítjük, mégpedig a hétköznapitól lényegesen különböző munkával frissítjük föl magunkat. Elsősorban a turisztika az, amely ezt a feladatot elvégezni van hivatva. Mégpedig a zárat elsősorban, mert, majdnem egyedülálló egészségünk növelése szempontjából és egészen egyedülálló abban a tekintetben is, hogy nemcsak ő, testet, hanem egyidejűleg a szellemet is felüdíti! Felüdíti, mert megtalálja a szem is a szórakozását. Nem is lehet elképzelni azt a gyönyörűséget, amit a természet nyúit annak, aki még a természet szépségeiben soha nem gyönyörködött. Nem tudja elképzelni azt a gyönyörűséget, amit az ősz nyújt színpompájával, azt a csodás színösszetételt, amit ilyenkor a természet vándora magába szív, amit a tél havas hegycsúcsaival és rónáival, a tavasz rügyező fáival, a nyár pedig zöldelő lombjaival nyújt. Hogy ez mind mit jelent, azt csak az tudja értékelni, aki túrázik, aki látta már ezeket a csodákat! Folytathatnám még, azonban ez egyrészt fölösleges is, másrészt a hellyel is takarékoskodni kell! Mielőtt azonban befejezném, fölszólítom, illetve kérem a szaktársakat, mindazokat, akik magukat öntudatos proletároknak nevezik, lépjenek be az egyedüli munkásturistaegyesületbe, a „Természetbarátokhoz“. Lépjenek be és legyenek lelkes tagjai ennek a munkáskultúrintézménynek, hogy egészséges, erős testben és lélekben egyaránt megedzett utánpótlása legyen a munkásmozgalomnak. Kenessey Imre: BŐRIPARI MUNKÁS Készüljünk Győrbe! Az 1930-as év újabb nevezetességet hoz a munkásdalárdák életébe. Újabb lépést hoz a fejlődés útján és egy várossal több lesz, ahol a magyar munkásdalosok hatalmas tömege külföldi munkásdalárdákkal karöltve, mutathatják be a munka,skutúra céltudatos előretörését. 1930 a munkásdalosoké! Minden munkásdalárdának, munkásdalosnak és dalosbarátnak akkor Győrben van a helye! Demonstrálni! Meghódítani egy gyárváros indifferens munkásságát, fölrázni a csüggedőket! A bőripari dalkör is ott lesz, de ott kell, hogy legyen annak minden barátja és minden ismerője. És hogy még hatalmasabb kórussal léphessen föl, meghosszabbítjuk a rehangolást január közepéig, hogy köztünk lehessen mindenki, aki szereti a szépet és dolgozni akar 3 közös célért. Egyébként a részletes győri programot közölni fogjuk a szaklapban. Érdeklődőknek fölvilágosítást nyújtunk minden hétfőn dalórán. Fölülfizetések. A Bőripari Munkásátilkar és a Pécsi Munkásképződalkar .1929 november 27-én tartott zeneakadémiai hangversenyére a következő fél kifizetések folytak be, amelyeket, köszönet!'' nyugtázunk. Fölsőrészkészítők 10, Bőröndösök 5, Autónyergesek 5, Szíjgyártók 5, Bőrdíszművesek 5, I. sz. csoport 4, Vas- és Fémmunkások dalkara 5, Mémosz-dalkar 5, Pest Szt. Lőrinci Szervezett Munkások dalkara 5, Kispesti Szervezett Munkások Dalkara 5. Esti kereskedelmi szaktanfolyam. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia január elején tanfolyamot nyit tisztviselők és más alkalmazottak részére. Tanítás hetenként négyszer, este 1 9 óráig. Tantárgyak: Könyvvitel (amerikai, átíró gépkönyvelés, mérlegszerkesztés stb.), számtan, levelezés, kereskedelmi alapismeretek, közgazdaságtan. Rendkívüli tárgyak: Gyorsírás, gépírás, német keresk. levelezés. A tanfolyam 5 hónapos. A sikeresen vizsgázott hallgatók végbizonyítványt nyernek. Beiratkozni és érdeklődni lehet naponta délelőtt 8—1-ig személyesen, írásban vagy telefonon (Aut. 205—47), valamint az esti órákban hétköznaponként — szombat kivételével — 17—8 óráig az intézet irodájában, V. Alkotmány utca 11. sz., I. em. Tájékoztató az intézet kapujánál kapható. Tekintettel a megszabott létszámra, a mielőbbi jelentkezés ajánlatos. A beírási díj 6. pengő. Levélileg tanít eszperantóul a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete minden munkást díjtalanul. A levéltanfolyamon mindenki megtanulhat eszperantóul négy hónap alatt, aki eddig valamilyen oknál fogva tanfolyamot nem látogathatott. A tanfolyam költségei egy nyelvtan (1 P), a levelezés bélyegköltsége és 40 fillér behratási, 80 fillér havi tagsági díj, mely összegért az egyesület hivatalos lapja is jár s melyért a szótárak és tankönyvek vásárlásánál minden tag külön kedvezményt kap. Részvételre levélben lehet jelentkezni a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete oktatásügyi bizottságánál, Budapest, VIII. Muzeum körút 10, II. em. 12. Aldunov: A gondolkozó ördög. I. rész: Thermidor kilencedike. Népszava könyvkereskedés. Ára szervezett munkásnak 6 pengő. A nagy francia forradalomnak mindeddig hiányzott a regényes földolgozása és ugyanígy homályban voltak azok az események is, amelyeket a forradalom Európában kiváltott és a forradalmak és ellenforradalmak története a XVIII. században jóformán ismeretlen a munkásolvasók előtt. Ezt a rendkívül érdekes korszakot dolgozta föl három nagyszabású regényben a mai orosz irodalom egyik legkiválóbb képviselője, a Parisban élő Aldanov és bár a három kötet regény, olyan mélyen járó történeti kutatásokon épül föl, hogy fölér sok hiányos történelemmel. Aldanov bámulatosan ért ahhoz, hogyan kell az eseményeket legmélyebb hajtóerejükben föltüntetni és leírása alapján teljes tömörségükben és világosságukban állnak előttünk azon események, amelyek az újkori Európa sorsát eldöntötték. A regénytrilógia első kötete, a Thermidor kilencedik cselekménye Katalin cárnő Oroszországában kezdődik és a forradalmi Franciaországban ér véget. A regény főszereplője különös okokból, kalandos utazás végén megérkezik Franciaországba, pontosan akkor, áruikor XVI. Lajost már lenyakazták és a külpolitikai események nyomására egyre jobban balfelé kanyarodik a forradalom. Mint az események szemtanúja él a forradalmi Parisban, ott van a girondisták kivégeztetésén és végighallgatja a konventnek azt a világtörténelmi nevezetességű ülését is, amelyen egyik óráról a másikra megbukik Robespierre diktatúrája és egyszerre felülkerekednek a forradalomnak eddig leszorított erői. A második kötet Az ördög hídja címén azt mondja el, hogy az európai ellenforradalom hogyan szervezkedett a forradalom elnyomására és egyben a nápolyi forradalom leveretésének történetében drámai erejű leírást ad arról is, hogy milyen az ellenforradalom, ha idegen segítséggel diadalra jut. A harmadik kötet az elnyomatás ellen föltámadó erőknek a regénye. Az európai abszolutizmus legkimagaslóbb képviselője, Pál cár, áldozatul esik liberális főurainak, összeesküvést szőnek ellene és meggyilkolják. Aldanov regénye a mai kor legaktuálisabb kérdéseit tárgyalja a múlt nagy eseményeinek történetében és regényei olyanok, amelyeket mindenkinek el kellolvasnia, aki a mai kor legfontosabb problémáit ismerni akarja és véleményt akar formálni róluk. SAKK Rovatvezető: Németh Zoltán. Sakkőrünk őszi versenyt írt ki, amelyre a várakozásnak megfelelően huszonnyolc szaktársunk nevezett be. A budapestkerületi csapatbajnokságban eddigi eredményünk nem nagyon biztatóak, mert játékosaink nem veszik komolyan a mérkőzéseken való megjelenést és ennek következményét az eredmény igazolja. Kőbányai SK 8Vs, Bőrmunkás SK 6Vs, Nyomdász SK 6Vb, Bőrmunkás SK. 7, 2. sz. játszma. Világos: Vadász, Sötét: Dr. Keresmáros, (Bőrmunkás SK). (Lágymányosi SK). 1. e4. ca. 2. Hf3. e6. 3. dX4. eXd. 4. HXd. Fc5. 5. Fc4, He7. 6. a3, 0-0. 7. 0-0. d5. 8. eXd. eXd. 9. Fa2, Hc6. 70. Fe3, Vb6. 11. BXc6, EXc. 12. FXc5. VXe5. 13. Hc3, Hg6. 14. Hc2, Fa6. 15. Bel. Ba-BS. 16. b4, Vd6. 17.Vd4, Bf—d8. 18. Hg3. Vc7. 19. c4, dXc. 20. FXc4. FXc4. 21. VXc4, Bb—d8. 22. Ba-dl. He5. 23. BXd8. BXdS. 24. Vc3. f6. 25. Vb3+. Vf7. 26. VXf7+, KXf7. 27. h3, g6. 28. He4, Bd3. 29. 14. Hc4. 30. a4. b3. 3. b5, eXb. 32. aXb, BXb5. 33. Be1, Ke6. 34. BXc4, Kd6. 35. Ba4, Bb1f. 36. Kk2, Bb6. 37. Hc3+, Ke6. 38. BXa7, Ke. 39. Gg7, Bb3. 40. He2, Bb2. 41. Hg1, Kf5. 42. Hf3, KXf4. 43. BXg6, Bb6. 44. BI16, Kf5. 45. BXH5+, Kg6. 46. Bd5, Ba6. 47. g4, Bb6. 48. Kg3, Ba6.49. h4, Bb6. 50. heX, Kk6. 51. Bd8. f5. 52. gX1, HXh5. 53. Bh8+. BI16. 54. BXh6. KXh6. 55. Kf4, sötét föladta. VEGYES Lapunk legközelebbi száma január 26-án jelenik meg. Lapzárta január 19-én. Kérünk mindenkit, hogy a lap számára szánt kéziratokat addig küldjék be. 1930 #WVWWWVWWVW\AAA/NA/\AAA/\A^A»S»WWWWWvWVWWW Szerkeszti: Mórins Illés. Felelős szerkesztő és kiadó: Farkas István, „Világosság“ könyvnyomda rt. Budapest, VIII, Conti u. 4. Műszaki igazgató: Deutsch D.