Bőripari Munkás, 1936 (5/46. évfolyam, 1-10. szám)
1936. január-február / 1. szám
4. oldal A szakmák közleményei Szűcsök A szűcsiparban néhány hónapig tartó túlfeszített munka után ismét beköszöntött a nagyarányú munkanélküliség. Három, a legjobb esetben négy hónapig tartó szezon után ismét a nélkülözés, nyomorúság következik a szűcsmunkások részére. A szűcsipar a legnagyobb mértékben szezonipar s a munkások 70—80%-a teljesen ki van szolgáltatva a szezon esélyeinek. Többszáz szűcsmunkás életfenntartása függ attól, hogy az iparra kedvező volt-e az időjárás, vagy kedvezőtlen. Kedvező időjárás esetén több a munka, tovább tart a szezon és valamivel több keresethez juthat a szűcsmunkás. Kedvezőtlen időjárás esetén kevesebb a munka, kevesebb a kereset s a munka nélkül maradó szűcsmunkásoknak és munkásnőknek családjaikkal együtt nagyobb nélkülözések között kell az újabb szezon elkövetkezéséig vergődni. Arról természetesen beszélni sem lehet, hogy a néhány hónapig tartó szezon alatt olyan kereset volna elérhető, hogy az év további részében a családfenntartás zökkenők nélkül volna biztosítható. Legtöbb esetben az a szomorú valóság, hogy a munkamenet idején, ha sikerül az előző munkanélküliség alatt felvett kölcsönök és hitelek visszafizetése, az már nagy eredmény. Ha ez megtörtént, kezdődik az újabb kölcsönök és hitelek igénybevétele, hogy az élet taposómalmában a szűcsmunkásság idegei és türelme az újabb szezonig a legerősebb próbának legyenek kitéve. Hogy a munka nélkül maradt szűcsmunkásság az újabb szezonig megfelelő más munkaalkalmat találhasson, a magyarországi munkanélküliség következtében gondolni sem lehet. Az állam és a városok közömbösek a szűcsmunkásság vergődésével szemben, így a szűcsmunkások csak arra a szolidáris erővel létrehozott önsegélyezésre támaszkodhatnak, amelyet a szakegyesületen keresztül szűkös anyagi erejükkel megvalósíthatnak. Minden szűcsmunkásnak már a szezonban kell arra gondolnia, hogy a szezon után legalább a szakegyesület révén megvalósítható segélyezésnek részese legyen. A központi vezetőség javaslatára a” közgyűlés, hogy a szűcsmunkásság munkanélküliségét elviselhetőbbé tegye, a munkanélkülisegélyt hetenkint 1 pengővel felemelte. Vidék camnannniKM A pápai csoport 1935. évi november hó 10-én tartotta az évi közgyűlését. Ferenczi János elnök ismertette a csoport előző évi működését és az utóbbi hónapokban levezetett munkabérrendezését, amely szerint az egész város területére a munkaadókkal megállapodás jött létre. A megegyezésben szabályozva van a minimális munkabér, amelyet minden munkaadó kötelezőnek ismert el. A megegyezés 20—25%-os béremelést jelent a pápai cipészmunkások részére. Egyes munkaadók megkísérelték a hetekkel előbb kötött megegyezés kijátszását, azonban a szaktársak erélyes fellépése érvényt szerzett a szerződésnek. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette. A központi vezetőség részéről Hubai szaktárs ismertette a 8 órai munkaidő és a minimáls munkabér megvalósításáért folytatott országos mozgalmat, amelyhez a közgyűlés egyhangúlag csatlakozott. Az új vezetőség megválasztása után Ferenczi János elnök lelkes szavakkal zárta be a közgyűlést. Szombathelyen a csoport november 11-én tartotta a közgyűlését. Derdák Lajos pénztáros ismerteti a csoport vezetőségének előző évi működését, a csoport bevételét, kiadásait, valamint a munkaviszonyok alakulását. Megállapítja, hogy Szombathelyen, egyes kivételektől eltekintve, az előző bérmozgalom idején kötött megállapodást a munkadók megtartották. Ez a megegyezés azonban már akkor sem állott arányban a megélhetési viszonyokkal és az utolsó hónapokban bekövetkezett élelmiszer drágulás pedig még 20—25%-kal lerontotta azt. Teljes mértékben indokolt tehát, hogy a munkabérek megjavítása érdekében mozgalmat kezdeményezzenek. A közgyűlés a vezetőség jelentését tudomásul vette, az új vezetőséget megválasztotta. Megbízta az új vezetőséget, hogy a munkaviszonyok rendezése érdekében a munkaadókat megkeresse. A központ részéről Hubai szaktárs vett részt a közgyűlésen. Ismertette az ország bőripari munkásságának mozgalmát a 8 órai munkaidő és a minimális munkabérek megvalósításáért. A közgyűlés egyhangúlag csatlakozott az országos mozgalomhoz. Szentesen folyó évi szeptember hó 19-én tartották meg szaktársaink csoportalakuló közgyűlésüket. Molnár Sándor szaktárs ismertette a befizetőhely eddigi működését, amely már eddig is szép eredményeket ért el. A szaktársak szolidáris fellépésének az eredménye, hogy a cipőgyárban több olyan rendelkezést sikerült megakadályozni, amellyel súlyos károkat okoztak volna a szaktársaknak. A gyáron kívül dolgozó szaktársaknak szintén nagyon sok okuk van a mai munkabérekkel elégedetlenkedni és azoknak a megjavítása érdekében küzdeni. Hubai szaktárs a központi vezetőség részéről ismertette a csoport megalakulásának szükségességét és a vonatkozó miniszteri rendeleteket.A szaktársak egyhangúlag kimondották a szentesi csoport megalakulását és a Szövetséghez való csatlakozást. Az ideiglenes vezetőség megválasztása után Molnár Sándor elnök lelkes szavakkal a közgyűlést berekesztette. A pécsi csoport november hó 26-án tartotta rendes évi közgyűlését. A közgyűlésen a szaktársak nagyon szép számban jelentek meg. Figyelemmel hallgatták a vezetőség részéről előterjesztett előző évi működés eredményét. Pécsen a. cipőipar,.a. legsúlyosabb válságban sze prod, a. műhelyek, teljesen tönkrementek, csak a nagyobb kereskedők dolgoztattak, azok is leginkább kisiparosokkal. A legnagyobb mértékben ki van fejlődve,az otthonmunka. A munkabérek hihetetlen alacsonyak és egyáltalán nincsenek arányban a pécsi létfenntartási viszonyokkal. Hubai szaktárs a központi vezetőség részéről ismertette a napi 8 órai munkaidő és a minimális munkabérek bevezetésére vonatkozó országosmozgalmat. Megállapította, hogy a munkaidő és a munkabér rendezése nélkül, a jelenlegi tűrhetetlen munkaviszonyok tovább fognak romlani. Az öszszes bőripari munkásoknak, cipészeknek, fehértímároknak, a bőrgyári munkásoknak, elengedhetetlen érdeke, hogy ebbe a mozgalomba bekapcsolódjanak és a munkaviszonyok alakulásába szervezett erővel folyjanak be. A pécsi bőrgyárban■ folytonosak a ramikabérletörések, nincs rendes munkaidő, de nincs rendes munkabér sem. Hogy a munkások figyelmét a már elviselhetetlen nyomorúságról eltereljék a legkülönbözőbb szórakozási és sportalakulásokat tartanak fenn, amelyeknek a költségeit a munkásoktól az igazgatóság a kereseti adóhoz hasonlóan lefogja. Pécsen az összes bőripari szakmákban súlyos problémák várnak megoldásra, amelyek csak abban az esetben sikerülnek, ha a pécsi bőripari munkásság a szervezeten belül tömörül és a szolidaritás erejével nyúl a kérdések megoldásához. Nyíregyházán a csoport december 16-án tartotta évi közgyűlését. A vezetőség beszámolt az előző évi működésről és a régebben megkötött kollektív szerződéseknek a munkáltatók részéről történt kijátszásáról. A munkáltatók nem ismertek határt a munkabérek letörésében, amely az állapotok olyan nagyfokú züllésére vezetett, hogy szaktársaink részére teljesen elviselhetetlenné vált. Az ősz folyamán a nyíregyházi cipészmunkások a régi munkabérek visszaszerzése érdekében 8 napig tartó bérmozgalmat vezettek le, amelynek az eredménye 25—30 százalékos béremelés. A közgyűlésen napirenden volt a cipőfelsőrészkészítő-tanoncokra vonatkozó miniszteri rendelet kijátszása. A felszólalók kifogásolták, hogy a fennálló rendelettel ellentétben olyan egyének szabadítanak föl cipésztanoncokat, akik a felsőrészkészítés felületes elsajátításán kívül semmiféle továbbképzést adni nem tudnak. Az ipartestület vezetősége a vonatkozó szabályokon túl teszi magát és rendkívül sok szívességi tanoncs elszabadítást eszközöl. A közgyűlés megbízta a központi vezetőséget, hogy ebben az ügyben figyelmeztesse a nyíregyházi ipartestület vezetőségét szabályellenes ténykedéseire s amennyiben e figyelmeztetésnek eredménye nem lenne, panasszal forduljon a felettes hatósághoz. Hubai szaktárs a központi vezetőség részéről ismertette a napi 8 órai munkaidő és a minimális munkabérek érdekében megindított országos mozgalmat, amelyhez a közgyűlés egyhangúlag csatlakozott. Nagykanizsán tartott értekezleteken behatóan foglalkoztak a, szeptember hóban kötött munkabérszerződés betartásával. December hó végén a munkáltatók között, olyan hírek terjedtek el, hogy egyes munkáltatók az érvényben lévő szerződés ellenére a munkabéreket meg akarják nyirbálni. A január hó 6-án tartott értekezlet megállapította az egyes munkáltatóknak ezt a törekvését. Mivel szaktársaink,-, a munkabérek letörését egyáltalában nem vállalták, az egész város területére,az árszabály február hó végéig érvényben marad. Már most megteszik az előkészületeket a február hóban lejáró szerződés megfelelő munkabéremelés alapján. Megállapította továbbá az értekezlet, hogy az őszi munkabéregyezmény a minimális bérek és a munkaidő szabályozása az egész nagykanizsai cipőiparra jó hatással van és a munkáltatók nagy többsége a rendezett munkaviszonyok további fenntartásához ragaszkodik. BŐRIPARI MUNKÁS Vegyes 1936 Ondók Imkre szíjgyártó, Szövetségünk ha tagja, 33 éveskorában a Pestújhelyi kórházban tüdővészben meghalt. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Az Országos Társadalombiztosító Intézet a múlt év december hó 1-én és 2-án tartotta rendes évi közgyűlését. A viharos közgyűlésen napirendre kerültek mindazok a sérelmek és jogfosztások, amelyeket a kormány, és az adminisztráció együttesen a biztosítottak ellen bevezettek. A felszólalók óriási, többsége, beleértve még a munkáltatókat is, a egeréyesebben tiltakozott a folytonos jogcsorbítások, valamint a munkaadóigazolvány és a gyógyszer megfizetésével bevezetett" újabb terhek ellen. A közgyűlés a biztosítottak javára rendszerváltozást követel az OTI-ban, hogy teljes mértékben szűnjön meg a biztosítottak elleni hajsza és azt váltsa fel az Intézet tagjainak a megbecsülése, tisztességes kiszolgálása. Követelte továbbá a közgyűlés az OTI adminisztrációjának a leépítését, amely egyáltalán nincs arányban a biztosítottak teherviselőképességével, amelyneka költségét a táppénz, gyógyászati eszközök kiszolgáltatásának a csökkentésével igyekszik a kormányzat és az Intézet felelőtlen igazgatói előteremteni. A szervezett munkásság képviselői a két napig tartó közgyűlésen a legnagyobb eréllyel védelmezték a biztosítottak érdekeik ezt a harcot mindaddig folytatni fogják, amíg az Intézetben ,a tagok érdekeinek megfelelő változtatás be nem következik. ..Ki kaphat öregségi járadékot?.“ Ezt év szeptemberében minden biztosított 60 éves munkás, munkálat és havi fizetéses alkalmazottnak, joga van az öregségi járadékra. Hogy miként kaphatja meg ezt a járadékot a biztosított, arra nyújt, magyarázatot Gál Benő elvtárs legújabb füzete. Egy példány ára 10 fillér. A pártszervezetekben és a szakszervezetekben is kapható. , Felelős szerkesztő és kiadó: Farkas István. . .■.Világosság“ könyvnyomda »1. Budapest, Vili, Conti «. 4. Műszaki igazgató: Deutsch D.