Bőripari Szemle, 1907 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1907-01-01 / 1. szám
előfizetési áraH. A belföldre egész éVre H. 12 Ausztriábal fél ., „ 6 Külföldre egész éVre „ 16 e gyes szám ára. . 50 fillér-Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 111., Erzsébet Körut 16. sz. IVl. Kir. postataHaréHpénztár számla 16376. sz. a. Bőripari summ A bőrgyártás, a tímár-, bőráru-, cipő- és Kertyír-ipar, Kézbőr, nyersbőr-, szőrmeáru, cserzőanyag és timársági melléstermézet. HeresHecrelmének szaklapja. ^ Felelős szerkesztő: Híívös Jakab. Egy könyvről. Minap hagyta el a sajtót egy Prágában megjelent könyv, mely hazánk iparfejlesztési akciójáról értekezik. A könyv szerzőjének, Keller Rudolfnak, úgy tetszik, alkalma volt megfigyelhetni Magyarország közgazdasági állapotait, mert különben alig vállalkozhatott volna, egy előtte idegen állam közgazdasági közállapotainak helyzetéről, vaskos könyvet írni. A szerző, ismertetve hazánk iparfejlesztésének történetét, ama konklúzióra jut, hogy az országban minden kellék meg- és együtt van arra nézve, hogy 1 milliárd 1363.674 millió koronát kitevő meseszerz importunkat — melyből csupán Ausztriából 1 milliárd,008.391 milliót importálunk, a lehető legminimumabbra mérsékeljük. A mű ivója, e nagy célt részben a szén árának mérsékletesebb alkalmazásában, részben pedig a vasúti fuvardíjak alábbszállításában véli megtalálni. Aki lapunk cikkeit rendszeresen szokta olvasni, az mindjárt rájön arra, hogy ez a jó tanács elvesztette igényét arra nézve, hogy novas-nak ismerjék el. Hisz aktaszerűen képesek vagyunk igazolni, hogy e jó tanácsokat, sokkal régebben ajánlottuk kereskedelmi kormányunk figyelmébe, mint ahogy említett prágai hírlapíró. Hogy ő is erre a konklúzióra jutott, ahova jutottunk régebben mi, annak csak mi örülünk legjobban. Tán így, hogy e tanács, egy szomszéd állam gyermeke által tálaltatik fel, inkább igényt tarthat a megvalósításra, mintha ezt itthon mi, vagy más valaki veti fel. Prágából, az ellenség táborából jön a jó tanács, tehát kétszeresen is kell vigyáznunk, vájjon nem-e lappang valami mögötte ? A mi impressiónk az, hogy Keller sokat mond, hogy csak a sok beszéd által, ne kelljen neki olyat is mondania, ami ami a magyar iparfejlesztési akció eddigi rendszertelen rendszerét, alapjaiban megváltoztassa. Megfigyeléseinkből kifolyólag azt a kérdést intéztük önmagunkhoz, hogy van az, hogy egy ország, mint hazánk, hol minden kellék kedvez az ipar fejlesztésének, hol megterem a szén, a fa, a vas, hol a nyerstermények, mint állati bőrök és egyéb termékek dúsan teremnek, hol az ország érdemes folyó szakaszain, 1-6 millió H. P. vízierő még teljesen kihasználatlan , még mesterséges iparfejlesztési akciók által is csak nehezen képes iparállammá átvedleni? Ha tényleg őszintén kívánt volna hozzánk szólni a prágai közgazda, akkor felvetette volna ezt a kérdést, mely kérdésre szíves engedelmével mi fogunk válaszolni . Hogy Magyarország alig képes a vámkülföld és Ausztria fentebb kitüntetett és egy milliárdnál többet kitevő ipari behozatallal megküzdeni, annak három jó oka van. Az első ok: a szén árának, a másik pedig: a szén fuvarának horribilis magassága, mely mindkettő ólomsúlylyal megnehezíti e vámvédelmet olyannyira nélkülöző magyar iporit az ő biztos fejlődésében, illetve versenyképességében. Ezt a két súlyos okot, mint említettük, már évekkel ezelőtt tárgyalta a „Bőripari Szemle, és tárgyalja legújabban Keller Rpidolt. Tehát már tudott és ismert vitat tapos e téren. A harmadik ok, amelynek taglalását Keller, oly bravúrral tudta agyonhallgatni : a magyar söradó ipargátló kérdése. Hogy mily óriási érdek fűződik a söradó kezdéséhez, azt holmi, magukat közgazdasági tudósoknak valló emberek agya, még csak felfogni sem képesek. Még kevésbé e kérdést az iparfejlesztési akcióval szoros viszonyba hozni. A sör, minden iparállamban elvesztette élvezeti cikk jellegét. Csupán és egyedül Magyarország az, hol a söradó, hektoliterenként 17 koronára rúg. Ausztria — mint iparállam — már fontos munkáskérdéssé tette a söradó kérdését, ami abból a tényből is kijegecesedik, hogy ott 3-féle képen van a söradó kivetve, jhirdetési díja: Egész évi hirdetései; legjutányosabbatt számíttatnál; hirdetései, petit sora . 1 Kor. Apró hirdetés minden szó kell. Ifyik-tér petit sora . . 1 Kor. Megjeleni!; havonta Hétszer: 1-én és 15.-én. _ ELLENŐRIZVE 1. szám. V. évfolyam. Budapest 1907. január hó 1