Czipész Szaklap, 1901 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1901-06-01 / 11. szám
82 A Turul ügye. Múlt számunkban mi is megemlékeztünk a temesvári Turul czipőgyár botrányos üzelmeiről. A méltán nagy port felvert ügyben befejezték a vizsgálatot, melynek eredménye az volt, hogy a véletlenül napvilágra került számos visszaélést egytől egyig beigazolták. Nincs is azon mit csodálni, hiszen régen szomorúan tapasztaljuk, hogy a nálunk állami kedvezményekben részesített osztrák gyárosoknak eddig eszük ágában sem fordult meg, hogy velünk tisztességes versenyre keljenek. Ez a nálunk elhatalmaskodó idegen tőke hálája. A leleplezett Turul czipőgyár visszaéléseinek megtorlásaképen a kereskedelmi miniszter nyomban a hozzá beérkezett jelentés után elrendelte, hogy: Mindaddig, amíg a vállalat összes elárusító helyei nem kizárólag a temesvári gyár készítményeit árusítják, a jelenlegi cégtáblák eltávolítandók, illetőleg a mödlingi gyár cégtáblái alkalmazandók, hogy így a megtévesztésnek még csak lehetősége is megszűnjék. Addig, míg a gyár összes elárusító helyein nem kizárólag saját temesvári gyártmányait árusítja, semmiféle államsegítséget vagy adókedvezményt nem élvez, addig tehát nem tekinthető államilag kedvezményezett gyárnak. A mödlingi gyár részére Ausztriában bejegyzett Turul szavú és madárjelű védőjegy, melynek ottani belajstromozásában, mint okmányokkal beigazolták, Fränkel Alfréd mödlingi gyáros, a temesvári gyár ügyvezető igazgatója nem járt el rosszhiszeműleg, amennyiben az erre vonatkozó tanácsot a temesvári kereskedelmi és iparkamara másodtitkárától kapta, ott haladék nélkül törlendő és a mödlingi gyár semmiféle madárhoz hasonló védjegyet nem használhat, míg a turul szó és madár, mint a temesvári gyár kizárólagos védőjegye, haladék nélkül belajstromozandó. Az elárusító üzletekben levő, madárjellel ellátott összes czípőkre utólag, de a talpakba mélyítve a madárjel fölé alkalmazandó a Mödling szó, hogy a közönség az első tekintetre is lássa, hogy nem hazai czipet vásárol. Ezek az intézkedések kizárják azt, hogy a közönség ne legyen tájékozva, egyelőre milyen gyártmányt árusítanak ezekben az üzletekben. A miniszter biztosította még azt is, hogy a jelenlegi 32 elárusító helyen kívül, melyek közül kettő még meg sem nyílt, a vállalat további elárusító helyeket nem fog az országban létesíteni és attól az időponttól kezdve, midőn kizárólag hazai gyártmányt hoz forgalomba, tehát attól kezdve, hogy államsegítséget és adókedvezményeket fog élvezni, összes gyártásának legalább felét külföldön fogja értékesíteni. CZIPÉSZ-SZAKLAP Ezek után csak azt tanácsolnék, hogy a mit akarunk, azt nagyon akarjuk, ezzel biztosíthatjuk magunknak a sikert. Végül szavunkat emeljük Zichy Jenő gróf úrhoz, mint az iparfejlesztés nagy nevű apostolához is kérjük, hogy bennünket megkezdett nagy munkánkban széles tudásával támogatva, az országos czipészszakiskola ügyét az illetékes fórumoknál nagyrabecsült pártfogásában részesítse ! Turul itt, Turul ott, Turul mindenütt. A Turul, a hírhedt temesvári czipőgyár Nyitrán is nyitott fióküzletet, amelyben azonban szintén mödlingi czipöt árultak. Az iparhatóság megbízottai vizsgálatot tartottak az üzletben és csupa olyan czipöt találtak, amelyen rajta volt a mödlingi czipőgyár bélyege, alatta IV. évfolyam pedig a Turul madár. Az iparhatóság erre levetette a Turul-gyár czégtábláját és más czégtábla kifüggesztését rendelte el. Bercsey György nagyváradi ipartestületi elnök a minap jelentést tett a rendőrségnél, hogy a temesvári Turul-czipőgyár nagyváradi fióküzletében Turul védjegygyei Ausztriából hozott czipőt árusítanak. A rendőrség vizsgálatot tartott a fióküzletben és tényleg idegen árut talált. Az üzletvezető ekkor azzal védekezett, hogy minden ezt nen ki van tüntetve, hogy mödlingi gyártmány. A főkapitány elrendelte, hogy a Turul-gyár czégérét, Turulczipőraktát azonnal le kell venni s helyette azt íratni a czégtáblára, hogy Mödlingi czipőraktár. Kolozsváron megjelenő „Iparosok Közlönye“ a következőket írja: A leleplezett mödlingi-temesvári „behozatali társaságinak köztudomású, hogy Kolozsváron is van fióktelepe. Mivel az egész országban megindult a vizsgálat e botrányos ügyben, sorsát a kolozsvári Mátyás-téren büszkén röpülő „Turul“ sem kerülhette el s csapdába jutott. A helyi ipartestület ugyanis azonnal átiratot intézett az iparhatósághoz, mihelyt tudomására jutott a szegedi országos botrány, hogy vizsgálatot indítson a lerakat ellen, hogy váljon itt is a külföldi rongyot árusítják-e a silány, de honi termék helyett. Az iparhatóság dicséretes buzgalommal a lehető legrövidebb idő alatt intézte el az átiratot. Amennyiben múlt hó 14-én adatott be és már 15-én d. u. 4 órakor a Tussay Gábor r. kap. vezetése alatt Matutsek József, Ferenczy Ignácz, Lengyel Károly és Tóth József szakértőkből álló bizottság meg is jelent a vizsgálat foganatosítása czéljából a „Turul“ fióküzletében. Ahol is a következőket találták: 1. Az üzleti helyiség felett kiálló clég táblán egy nagy czipő van a következő felírással „Turul“ czipőgyár részvénytársaság.“ 2. Az üzletvezető íróasztalán bélyeg alakú apró szelvények találtattak „Mödlingi gyártmány“ felirattal. 3. Maga a czipő és csizma árukészlet az utolsó darabig külföldi gyártmány, még pedig különböző öt jegyű bélyegzővel ellátott: „Mödlingi Schuhfabrik,“ „Alfréd Frankel,“ „Alfréd Frankel 3 halképpel.“ Továbbá találtak még kiterjesztett szárnyú madár képpel (Turul) bélyegzett és a talpán karika jegyű czipeket. A kolozsvári vizsgálat eredménye tehát csak újabb hiteles adatokat szolgáltat ezen temesvári czipőgyárnak titulált szédelgő behozatali társaság üzelmére, a „honi“ ezegér alatt elkövetett csalásaira. Mi elvárjuk, hogy iparhatóságunk a legszigorúbb elbírálásban részesíti az állami subventiós kolozsvári „Turul“ által elkövetett, meg nem engedhető üzleti fogást, hogy magyar ipar production czím alatt idegen gyártmányt hozott forgalomba. Ezt különben nem is elvárjuk, de megköveteljük, hogy a városi és állami adók terhe alatt majdnem öszszeroskadozó kézműiparosaink megszakadhassanak, a magyar földbe és a magyar pénzbe oly nagyon kapaszkodó kulancsoktól! Szakiskolánk rajzkiállítása. 3. éve annak, hogy az „Első Budapesti Magán Czipész Szakiskolánkat“ megalapítottuk. Mondanunk sem kell, hogy arra milyen nagy szükség volt, van, s lesz a jövőben is. Ezzel tehát egy nagy hézakot töltöttünk be, — alkalmat adtunk arra, hogy a tanulni akaró czipészmesterségében magát tovább képezhesses.