Czipész Szaklap, 1926 (29. évfolyam, 1-12. évfolyam)
1926-01-01 / 1. szám
XXX CZIPÉSZ-SZAKLAP Beteg lábak, egészséges lábbelik. Ez alatt a cím alett dr. Schantz A. az orthopédia szaktudósa és egészségügyi tanácsos, igen hatalmas művet adott ki — persze nem nálunk, hanem Stuttgartban, amelyben a beteg lábakkal és egészséges cipőkkel, csizmákkal behatóan foglalkozik. Ez a munka igen közelről érdekel minden lábbeli iparral foglalkozó szakembert, azért — ha terünk nem is engedi, hogy e jeles művet terjedelmessel ismertessük — szinte elengedhetetlenül szükséges, hogy az abban letett alapelveket a magyar cipészek is ismerjék. Ezeket az alapelveket legjobban úgy ismertetjük meg olvasóinkkal, ha a tudós orvos művéből a befejező sorokat közöljük itt. Munkája végén a szerző ezeket mondja: Arról akartam értekezni, hogy a lábak betegsége végtelen sokféle változatban jelentkezik. Tehát egyszersmind részleteztem, hogy a lábbelikészítés nagyfontosságú feladata a lábbetegségeknek elejét venni és — főképpen a betegségek kezdetén- azokat gyógyítani. Azok a szabályok, amelyeket a cipőkészítéshez szükséges kaptafa alapozásában általán a tömegtermelő és átólagos munkát készítő mesterek követnek, helytelen. Amiket a lábbeliek készítése körül a lábbajok megelőzése és megszüntetése dolgában művelnek, azok nemcsak nem hasznosak, hanem egyenesen károsak. Minél inkább elhanyagolják az úgynevezett szakemberek a lábbeliek készítésénél az egészségügyi szabályokat, annál felelősebbek, illetve a lábhoz alkalmatlan kaptafák helyett jobbakat nem alkotnak, a cipő egészségügyi tekintetben annál veszedelmesebb hátrányokkal jár a lábra. Azt a feladatot, hogy a láb a megbetegüléstől megóvássék, illetve a lábnak az egészségét visszaszerezze, akkor teljesíti a cipő, ha a lábizomerőnek munkájában segítségére van. A cél szolgálatában a cipőnek, illetve a lábhoz alaposan készült kaptafának a következő tulajdonságokkal kell bírnia: 1. A cipőnek jól kell a lábra simulni, vagyis: jól kell állania és ott fogja a cipő a lábat, ahol szükséges és a szorítást — fogást — eltűri a láb. 2. A cipő orra, mely elsősorban tűnik szembe s hogy be ne horpadjon vékony, de szilárd, kemény bőrrel látandó el. 3. A cipőnek belső bütyökje fialmi és a kisujj utáni külső bütyök helyétől s irányában szabad a kaptafát keskenyedő aljazattal s oldali domborzattal készíteni, hogy a külső bütyöktől a sarokig a lábat kifelé ne engedje dűlni, de különösen figyelembe veendő a lábujjak mozgásainak biztosításához megfelelő kaptafatalpazat. Nagy bajokat s lábbetegségeket idéz elő az olyan cipő, melynek az ujjak mentén egyenes az oldala és keskenyedik, hegyben végződik, mely az ujjakat egymásra nyomja s szorítja, kínos érzelmeket szül és a láb-s szárizomzatára is fájdalmasan hat. A szabászat tanideje — egész napi tanítással — 2—3 hét. Szövetkezeti közgyűlés. A Budapesti Cipészmesterek és Csizmadiák Termelő és Beszerző Szövetkezete közgyűlése a székesfővárosi Cipész Ipartestület székházénak dísztermében folyt le. A közgyűlésen úgy a budapesti, mint a vidéki lábbelikészítő iparosság nagy számban vett részt. Napirenden szerepelt: 1. az 1924. évi üzleteredményről szóló igazgatósági jelentés, 2. zárszámadások megvizsgálása és a felmentvény megadása, 3. mérleg megállapítása, 4. a tiszta jövedelemről való rendelkezés, 5. határozathozatal a Keresztény Cipésziparosok Szövetkezetével való egyesülés tárgyában, 6. netáni indítvány. Móczár Mátyás elnök megnyitva a közgyűlést, vázolta a szövetkezet 1924. évi működését s azt a nehéz viszonyok között kifejtett munkát, amelyet a vezetőség a szövetkezet fennmaradása ügyében végzett. Több felszólalás hangzott el a vezetőség mellett, de a vezetőség ellen is. Hibáztatták a volt vezetőséget különösen azért, hogy túl lőtt a célon, amikor olyan arányokban fejlesztette a szövetkezetét, amelyhez elegendő forgótőkével nem rendelkezett, valamint kérdőre vonták Neugebauer Sándor ügyvezető igazgatót azért is, hogy miért várt az 1. 0 K. Sz.-be való belépéssel addig a parcig, amikor a szövetkezet helyzete válságos lett. Az egyes felszólalásokra Móczár elnök, Dornbach alelnök és Neugebauer ügyvezető igazgató adták meg a szükséges felvilágosításokat, illetve a magyarázatokat, amelyek elhangzása után a közgyűlés a napirend legtöbb pontját egyhangúlag, az 5. pontot pedig hatalmas szótöbbséggel fogadta el. Móczár Mátyás elnök a 6. pontnál megállapította, hogy az alapszabályszerű 30 nappal korábban semmiféle indítvány írásban be nem adatott. Ezután Kertay Ferenc központi kinevezett igazgatósági tagnak adta meg a szót. Kertay vázolta azt a súlyos pénzügyi helyzetet, amelyben a szövetkezet az év elején volt, amikor az akkori vezetőség a szövetkezetnek az I. O. K. Sz. kötelékébe való felvételét kérte. Számszerű adatokkal mutatott rá, hogy mennyire erején felül dolgozott a szövetkezet, de megvilágította a volt vezetőség kényszerhelyzetét is, amely onnan származott, hogy a tagság bár az üzletrész tőkéjét nem emelte a megfelelő arányban, viszont kikényszerítette a volt vezetőségtől a nagyszámú fiókoknak vidéken egyre-másra való felállítását Bár Kertay maga sem értett egyet beszédében a volt vezetőség minden ténykedésével, mégis szükségesnek tartotta kiemelni, hogy ennek a szövetkezetnek életrehívása s hálózatának kiépítése körüli érdem és elismerés Neugebauer Sándort illeti. Előadta még röviden összefoglalva, hogy a szövetkezettel kapcsolatban milyen tervei vannak az 1. 0. K. Sz.-nek a jövőre nézve, majd a lábbelikészítő kisiparosság boldogulásába vetett hitének hangoztatásával zárta be beszédét. (*Ipari Hírek) Cipészek! Ne mulaszátok el beiratkozni a Cipészek Rokkantsegélyző Egyesületébe. Tíz évi tagság után ha rokkanttá lesztek rendes havi segélybe részesültek. 5