Czipész Szaklap, 1930 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1930-01-01 / 1. szám

CIPÉSZ-SZAKLAP hatás­emelő lesz. De már az árak leszállításá­ban káros hatással volna. Amiket fentebb elmondottunk, főleg az egyéni kézimunkát készítő kisiparosokra vonat­kozó. Áttérhetünk azokra az elvekre, amelyek az általánosságot, illetve az együttességet érdeklik. Itt kiemeljük első­sorban a szövetkezést. A kisebb tőkéjű iparosságnak legfontosabb elvét a szövetkezé­sen ismerhetni fel. A szö­vetkezés révén több kisebb tőke gyülemlik össze és a szövetkezés révén a kisebb — tőke­szegény — iparosok mintegy a nagyipar elő­nyeiben részesülnek, és egyszersmind verseny­­intézményt teremtenek a nagyiparral. Mindezen előnyök mellett még abban az előnyt is biz­tosíthatják maguknak, hogy folytonos munkál­kodást biztosíthatnak maguknak. Leghatalmasabb erejűnek kell végre tarta­nunk az ipari és társadalmi téren való szer­vezkedést. Ennek megvalós­ítását nem tudjuk eléggé iparosaink figyelmébe ajánlani, sőt azoktól egyenesen megkövetelni. A szervezke­dés iparunk fejlődésének, naggyá emelkedésé­nek leghatalmasabb alapereje. Ha szervezke­dünk számottevők, a legszámottevőbb iparosokká leszünk. Iparunk szinte uralkodni fog más iparágak fölött, tehát vezető szerepre jut úgy a társadalmi, mint a közéletben. A szervezkedés biztosítani fogja a magunk, mint utódaink, gyermekeink és a cipészipari jövő nemzedéké­nek boldogulását és pedig az egész vonalon, a magán, társadalmi és közéletben. Szaktörténet az iparunkban. Adatok nyomán ismertetjük, hogy a cipész, illetve lábbelikészítő iparban 1930. esztendeig hány év telt el egy-egy jelentősebb szaktörténet óta. 1. Szent Crispia és Szent Crispinus a cipészek védő­szentjei halálának — — — — 1643 éve. Mindketten, mint a keresztény vallás mártírjai gyil­­koltattak meg 287. évben. 2. Hans Sach születésének (Nürnberg 1494. novem­ber 5.) — — — — — — — 436 éve. 3. Hans Sachs halálának (Nürberg 1576. január hó 19.) — — — — — — 354 éve. 4. A nagy céhrendszer behozatalának — 230 éve. 5. A budai német vargacéh alapításának (1775) 155 éve. 6. Depóid József születésének, a magyar cipészipar úttörőjének,"mint a szakirodalom és szakoktatás alapítójá­nak (1824. január 10. Bpest.) — — 106 éve. 7. Knefel Róbert bécsi cipészmester születésének, a cipőszabászat mértani alapon (derékszöggel) végezhető rendszer feltalálója (1834. február hó 5-én Willsdorf Szászország) — — — — — 96 éve. 8. A cipészmesterek betegsegélyző egylet alapításá­nak (Bpest 1846.) — — — — 84 éve. 9. A pesti polgári szabadalmazott német cipész­ipartestület alakításának (1872.) — — 58 éve. 10. A budapesti cipész-segédek szakegyletének alapí­tásának (1877.) _ _ — — — 53 éve. 11. Az első magyar Cipészek Szaklapja Depóid József által történt alapításának (1879.) — — 51 éve. 12. Knefel Róbert halálának (1884.) — 46 éve. 13. A budapesti cipészipartestület szervezésének (1885.) — — — — — — 45 éve. 14. Az első magyar cipész-szakkönyv megjelenése­ Irta és kiadta: Bodh József (1892). — — 38 éve­ 15. Az első magyarországi cipészkongresszus meg­tartásának (1895.) — — — — 35 éve. 16. Bodh József-féle Első Budapesti Magán Cipész­ Szakiskola és a „Cipész Szaklapba alapítása (1898.) 32 éve. 17. Depóid József halálának (1899. nov. 30.) 31 éve. 18. Az első cipészipari vándortanfolyam rendezése a szegedi iparkamara által Bodh József tanításával (1901. év julius havában), amelyet a kereskedelemügyi minisztérium, Hegedűs Sándor minisztersége alatt (1903. év januártól) államosított, 27, illetve — — — — 29 éve. 19. A Technológiai Iparmúzeumban a cipészipari tanfolyam kezdeményezése Ury Imre tanításával (1907. év október hó.) — — — — — 23 éve. 20. Draskoczy Bertalan v. áll. vándortanitó elhalálo­zása (1911. év március hó). — — — 19 éve. 21. Krazsói János cipészmester, a vándortanfolyamok első szakellenőre elhalálozása (1925. február 17.) 5 éve. XXXIII. A szervezkedésre való törekvés és annak megvalósítása végtelen hatású. A szervezkedés valóban nagy gondolat, nagy tény, amelyért érdemes a legnagyobb áldozatokat is meg­hozni. Ezeket az igazságokat fel kellett frissíte­nünk szaktársaink előtt most, amidőn nem csak egy újév, hanem új korszak is közeledik felénk . . . Felhívás olvasóinkhoz! 1930 január elseje olvasható a Cipész Szaklap mai számának homlokzatán, mellette pedig : harmincharmadik évfolyam. Hosszú idő ez a honi szaksajtó életében. Hiszen még ma, a 20. században sem tudják méltatni — fá­radságos küzdelem után — a szaksajtó nehéz, de hasznos hivatását. A társadalom előtt kicsiségnek lát­szik ez a munka és ezért pártolás hiányában a kiadó­nak és szerkesztőnek erős munkássága mellett is csak­hogy éppen fennállhat egy-egy szaklapvállalat. Nem is igen dicsekedhetik Magyarország oly ipari sajtóval, melynek állandó megjelenését és fenn­állását az előfizetők biztosítanák, azt a kiadó-szerkesztő áldozatával segíti elő. És miért van ez? Azért, mert nem igen szeret a magyar iparosmester — tisztelet a kivételnek — szaklapot pártolni, nem is szólva az olvasásról. Ha elő is fizetnek nem állandók s nem kitartók, — pedig amelyik mester érdeklődik a szak­lapért három hóra 3 pengő 50 fillért minden meg­erőltetés nélkül áldozhat, illetve a szaklapnak hasznát akkor élvezheti az iparos, ha azt állandóan olvassa, abból folytonosságban tanul, felfrissíti szakmabeli Előfizetéseket elfogad: Németh Imre: Budapest, Kaplony-ucca 3.

Next