Czipész Szaklap, 1930 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1930-01-01 / 1. szám
CIPÉSZ-SZAKLAP hatásemelő lesz. De már az árak leszállításában káros hatással volna. Amiket fentebb elmondottunk, főleg az egyéni kézimunkát készítő kisiparosokra vonatkozó. Áttérhetünk azokra az elvekre, amelyek az általánosságot, illetve az együttességet érdeklik. Itt kiemeljük elsősorban a szövetkezést. A kisebb tőkéjű iparosságnak legfontosabb elvét a szövetkezésen ismerhetni fel. A szövetkezés révén több kisebb tőke gyülemlik össze és a szövetkezés révén a kisebb — tőkeszegény — iparosok mintegy a nagyipar előnyeiben részesülnek, és egyszersmind versenyintézményt teremtenek a nagyiparral. Mindezen előnyök mellett még abban az előnyt is biztosíthatják maguknak, hogy folytonos munkálkodást biztosíthatnak maguknak. Leghatalmasabb erejűnek kell végre tartanunk az ipari és társadalmi téren való szervezkedést. Ennek megvalósítását nem tudjuk eléggé iparosaink figyelmébe ajánlani, sőt azoktól egyenesen megkövetelni. A szervezkedés iparunk fejlődésének, naggyá emelkedésének leghatalmasabb alapereje. Ha szervezkedünk számottevők, a legszámottevőbb iparosokká leszünk. Iparunk szinte uralkodni fog más iparágak fölött, tehát vezető szerepre jut úgy a társadalmi, mint a közéletben. A szervezkedés biztosítani fogja a magunk, mint utódaink, gyermekeink és a cipészipari jövő nemzedékének boldogulását és pedig az egész vonalon, a magán, társadalmi és közéletben. Szaktörténet az iparunkban. Adatok nyomán ismertetjük, hogy a cipész, illetve lábbelikészítő iparban 1930. esztendeig hány év telt el egy-egy jelentősebb szaktörténet óta. 1. Szent Crispia és Szent Crispinus a cipészek védőszentjei halálának — — — — 1643 éve. Mindketten, mint a keresztény vallás mártírjai gyilkoltattak meg 287. évben. 2. Hans Sach születésének (Nürnberg 1494. november 5.) — — — — — — — 436 éve. 3. Hans Sachs halálának (Nürberg 1576. január hó 19.) — — — — — — 354 éve. 4. A nagy céhrendszer behozatalának — 230 éve. 5. A budai német vargacéh alapításának (1775) 155 éve. 6. Depóid József születésének, a magyar cipészipar úttörőjének,"mint a szakirodalom és szakoktatás alapítójának (1824. január 10. Bpest.) — — 106 éve. 7. Knefel Róbert bécsi cipészmester születésének, a cipőszabászat mértani alapon (derékszöggel) végezhető rendszer feltalálója (1834. február hó 5-én Willsdorf Szászország) — — — — — 96 éve. 8. A cipészmesterek betegsegélyző egylet alapításának (Bpest 1846.) — — — — 84 éve. 9. A pesti polgári szabadalmazott német cipészipartestület alakításának (1872.) — — 58 éve. 10. A budapesti cipész-segédek szakegyletének alapításának (1877.) _ _ — — — 53 éve. 11. Az első magyar Cipészek Szaklapja Depóid József által történt alapításának (1879.) — — 51 éve. 12. Knefel Róbert halálának (1884.) — 46 éve. 13. A budapesti cipészipartestület szervezésének (1885.) — — — — — — 45 éve. 14. Az első magyar cipész-szakkönyv megjelenése Irta és kiadta: Bodh József (1892). — — 38 éve 15. Az első magyarországi cipészkongresszus megtartásának (1895.) — — — — 35 éve. 16. Bodh József-féle Első Budapesti Magán Cipész Szakiskola és a „Cipész Szaklapba alapítása (1898.) 32 éve. 17. Depóid József halálának (1899. nov. 30.) 31 éve. 18. Az első cipészipari vándortanfolyam rendezése a szegedi iparkamara által Bodh József tanításával (1901. év julius havában), amelyet a kereskedelemügyi minisztérium, Hegedűs Sándor minisztersége alatt (1903. év januártól) államosított, 27, illetve — — — — 29 éve. 19. A Technológiai Iparmúzeumban a cipészipari tanfolyam kezdeményezése Ury Imre tanításával (1907. év október hó.) — — — — — 23 éve. 20. Draskoczy Bertalan v. áll. vándortanitó elhalálozása (1911. év március hó). — — — 19 éve. 21. Krazsói János cipészmester, a vándortanfolyamok első szakellenőre elhalálozása (1925. február 17.) 5 éve. XXXIII. A szervezkedésre való törekvés és annak megvalósítása végtelen hatású. A szervezkedés valóban nagy gondolat, nagy tény, amelyért érdemes a legnagyobb áldozatokat is meghozni. Ezeket az igazságokat fel kellett frissítenünk szaktársaink előtt most, amidőn nem csak egy újév, hanem új korszak is közeledik felénk . . . Felhívás olvasóinkhoz! 1930 január elseje olvasható a Cipész Szaklap mai számának homlokzatán, mellette pedig : harmincharmadik évfolyam. Hosszú idő ez a honi szaksajtó életében. Hiszen még ma, a 20. században sem tudják méltatni — fáradságos küzdelem után — a szaksajtó nehéz, de hasznos hivatását. A társadalom előtt kicsiségnek látszik ez a munka és ezért pártolás hiányában a kiadónak és szerkesztőnek erős munkássága mellett is csakhogy éppen fennállhat egy-egy szaklapvállalat. Nem is igen dicsekedhetik Magyarország oly ipari sajtóval, melynek állandó megjelenését és fennállását az előfizetők biztosítanák, azt a kiadó-szerkesztő áldozatával segíti elő. És miért van ez? Azért, mert nem igen szeret a magyar iparosmester — tisztelet a kivételnek — szaklapot pártolni, nem is szólva az olvasásról. Ha elő is fizetnek nem állandók s nem kitartók, — pedig amelyik mester érdeklődik a szaklapért három hóra 3 pengő 50 fillért minden megerőltetés nélkül áldozhat, illetve a szaklapnak hasznát akkor élvezheti az iparos, ha azt állandóan olvassa, abból folytonosságban tanul, felfrissíti szakmabeli Előfizetéseket elfogad: Németh Imre: Budapest, Kaplony-ucca 3.