Czukrászok Lapja, 1930 (19. évfolyam, 1-21. szám)

1930-01-05 / 1. szám

4 CUKRÁSZOK LAPJA Szomorú karácsony Irta: Weisz Géza. Sok, sok millió gyertya lángja üdvözli a Megváltót s az éjfélkor megkondul­t harangok a keresztényi hívők sokaságát szólítja az Úr hajlékába, hogy áhítato­s lélekkel zengjék■: Ave Mária. Örömtől repeső szívvel táncolják körül apróságaink a Szent Éj fenyőágát, s ártatlan lelkükkel térdre kényszerülve rebe­­gik az anyatejjel vérükké vált Mi Atyánk­ot, s csak a káprázatos fény, meg a szülők fi­gyelmessége, ami szívüket, lelküket érdekli. A legtöbb szülő apróságaikkal örül, pedig lel­kük mélyén lappangó keserűség, de élnek a ma örömének, hogy ne sértsék az Urat, is re­mélik az eljövendő megbékélést.­­ Ilyen karácsonyt ünnepelt a cukrász az idén, s ha volt öröme, ez gyászfátyolba volt csomagolva. Soha ennyire nem bontotta ki agyarait a szörny ünneprontó képében, mint az idén, s lépten-nyomon ott találtuk a cukrászipar bitorlóit ocsmányságaikkal. Szabadon garáz­dálkodtak a cukrászipar kontárai eny­ves vackákkal, liszttel kevert szalonjukkal, s sehol­­senki sem emelte fel szavát a tisztes ma­g megrontóival szemben. Lehetetlen e szennyet tovább tűrni. Itt az Ipartestület, ott most már az Országos Szö­vetség fel kell, hogy emeljék tiltakozó szavu­kat, s meg kell, hogy a ragály továbbterjedé­sét akadályozzák. Meg kell tenni nemcsak a cukrász, de a köz érdekében is, hogy az ideihez hasonló gyászos karácsony meg ne is­métlődjék. A mézeskalács halála A megszállott Szepességből­­-­ írja n­ „Új Nemzedék“ — érkezik a híd, hogy az ország­szerte— sőt az egész világon híres szepességi mézeskalács ipar haldoklik. Ennek az iparnak kezdete messzi századokra nyúlik vissza. A céh följegyzései szerint a Szep­ességen katoli­kus pap honosította meg ezt az ipart, amely­nek vándorló mesterei azután lejutottak egé­szen Pest-Budáig is. De a, mézeskalács ipar központja mégis csak Kassa , a Szepesség apró, romantikus városai maradtak". Hogy a mézeskalács ipar­ magyarországi megterem­­­tője katolikus pap volt, ez azzal magyaráz­ható, hogy az ipar egyik leggazdagabb és leg­többet jövedelmező oldalága a templomi viasz­­gyertya készítés volt, s Magyarország összes templomait a szepességi iparosok látták el ha­talmas és karcsú viaszgyertyákkal. A tité­zes­­kalácsos ipar egészen a legújabb időkig kitű­nően virágzott a Felvidéken, hisz még a tizen­­kilencedik század elején is közel Száz mézes­­kalácsost vettek fel a kilissai nagy céhbe s a múlt század végén a m nagy kassai vásárok ide­jén a Fő utcán közel kétszáz mézeskalácsos dinasztia állította fel sátrait, amelyekben a legszebben öntött gyertyák, a legillatosabb és a legtarkább mézeskalács szívek pompáztak. Maurer, Spengel, Hayde, Novelly mind­mind cipiszer eredetű iparos volt, a mézeskalá­­csos ipar messze földön híres művelője, s ezek­nek méltó utódja ma is még Kassán az ősz Leffler Miklós, aki most egyik szepességi lap­ban megkongatja a halálharangot a híres mézeskalács ipar fölött. Leffler az iparág vál­ságát abban látja, hogy az emberekből kive­szett a romantika. Nemcsak a városokban, de a falvakban is. A falusi legény ma már nem vesz mézeskalács szivet választottjának s a mézeskalácsosok hiába ülnek ki ma is a kas­sai vásárra, szívtelenül és érzéketlenül men­ Kerékpár karbantartást és javítást jutányosan vállal, új kerékpárt és csomag, szállító triciklit kedvezményes részletfize­tésre szállít, hívásra házhoz küld ALBRECHT TESTVÉREK kerékpárgyártók Budapest, Vili ker. Rökk Szilárd­ u. 8 Telefon J. 360—94. „ERIKA1 ” ja mgm a r i ” tanács * ^ * iSi - vili Budapest, VII., Alsóerdősor­ u. 18. Tel. 315-44. pótol­­ja a leavatat Gyárija.

Next