Drogista Közlöny, 1937 (34. évfolyam, 1-24. szám)
1937-01-01 / 1. szám
7 . XXXIV. évfolyam. I. szám Előfizetés egy évre P 12.—, alkalmazottaknak P 8.— Lgyas szám ára 80 f. Külföldre 507, felár. Hirdetések ára mm. sor ....................... . —.40 Felelős szerkesztő Felelős kiadó : Budapest, 1937 január 1. DPOGISTA KÖZLÖNY DROG-, GYÓGYÁRU-, VEGYSZER-, ILLATSZER- ÉS FOTÓKERESKEDELMI SZAKLAP MAGYARORSZÁG LEGRÉGIBB DROGISTA ORGÁNUMA MAGYAR DROGISTA TESTÜLET, DROGISTA IFJAK EGYESÜLETE HIVATALOS LAPJA. ^ ^ 5 ? Hr. 5 KÁDÁR GYULA. MOLNÁR ERNŐ. Megjelenik minden hó 1-án ás 15-én. VI., Király UGG. 70. — Telefon 1-159-78 Kiadóhivatal, V., Lipót körút 8. — Telefon 1-223-80 Új esztendőre. Az újév beköszöntésének napján fordítsunk néhány percet arra, hogy az elmúlt esztendő egyes kimagasló eseményeire visszatérjünk és kíséreljük meg magunk elé tárni azokat a feladatokat, melyeket az elkövetkezendő esztendő folyamán magunk elé kell tűzni. Ha az elmúlt évben történteket nem kronologikus sorrendben vesszük számba, hanem a szakmára nézve legfontosabb eseményt tesszük a felsorolásunk élére, úgy erre a helyre minden bizonnyal az év derekán megjelent 21.000-es kereskedelmi miniszteri rendeletet kell helyeznünk. Ezt a rendeletet a drogista szakma már régen óhajtotta, a rendelet megjelenéséért évtizedes küzdelmet folytatott, annál lesújtóbb, hogy annak rendelkezései távolról sem fedik azokat a követelményeket, melyeket a szakma e rendelet iránt támasztott. Mit kívánt a drogista szakma az új rendelettel elérni? Semmivel sem többet, mint azt, hogy jogos igényei a rendelet által kielégítést nyerjenek. Azt kívántuk, hogy ne csak címben legyünk drogisták — gyógyszerárukereskedők, — hanem a tényleges jelleget is megkapjuk. Gyógyszerfélékkel való kereskedést jelent a foglalkozásnak elnevezése és a rendelet megfosztott bennünket attól, hogy gyógyszerféléket árusíthassunk. Azt kívántuk, hogy szakmánk továbbfejlesztése érdekében a drogista pályára lépés érettségihez köttessék, ehelyett a rendelet a hat középiskolai előképzettséget írja elő. Azt kívántuk, hogy azokat a házias gyógyhatású készítményeket, melyeket a forgalomba hozó gyárak eredeti csomagolásában a gyógyszertárak orvosi vény felmutatása nélkül is kiszolgáltatják a fogyasztóközönségnek, a drogéria is szabadon árusíthassa. Erről a rendelet nem intézkedik. Nem volnánk tárgyilagosak, ha nem ismernék el, hogy a rendelet sok tekintetben előnyös a drogista szakmára. A rendeletet kodifikáló minisztériumoknak, talán elsősorban a belügyminisztérium illetékes főtisztviselőinek nagy hálával tartozik a drogista szakma azért, hogy sok tekintetben honorálták szakmánk kívánságait. Gondolunk itt elsősorban azokra a paragrafusokra, melyek a mi szakképzettséghez kötött szakmánkat élesebb vonallal határolták el a képesítetlen kereskedelmi ágazatoktól, gondolunk továbbá azokra a rendelkezésekre, melyek a drogisták nyakló nélküli szaporodásának gátat vetettek, részint azáltal, hogy a létesíthető drogériák számát a lakosság számával hozták arányba, részint azáltal, hogy a másféle , úgynevezett magasabb — képzettségű egyéneknek a drogista pályára lépését megnehezítették megfelelő kötelező gyakorlati időnek előírásával. Helyes intézkedésnek tartjuk azt is, hogy a rendelet gyógyáru nagykereskedés űzését is engedélyhez és képesítéshez kötötte. Az év folyamán jelent meg az árházrendelet, mely sajnos nem valósította meg a hozzá fűzött reményeinket. Az volt a két legfontosabb kívánságunk, hogy az áruházak ne foglalkozhassanak kozmetikai szerek készítésével, mert jogos véleményünk szerint ezt az iparágai képesítéshez kell kötni, továbbá szükségesnek tartottuk annak kimondását, hogy az áruházak tanoncokat ne szerződtethessenek, mivel ez a jelenség növeli a szakértelem nélküli munkanélküliek amúgy is nagy számát, de egyben — alacsony díjazásuknál fogva — növeli az áruházak versenyképességét. A többi kereskedelmi szakmák velünk együtt azon kívánságot is hangoztatták, hogy éppen az egyenlő versenylehetőség érdekében az áruházak adóteherviselése hozassék összhangba a kiskereskedők adóterheivel. Az ugyancsak ez esztendőben napvilágot látott ipart növeltet az összes képesítéshez kötött szakmákra nézve — tehát a drogistákra vonatkozólag is — több rendelkezése során két fontos intézkedést tartalmaz. Az egyik mestervizsga letételének kötelezettsége mindazok részére, kik önállósítani akarják magukat, a másik pedig, hogy képesítéshez kötött szakma társas cég formájában is csak olyként folytatható, hogy az összes társtagoknak szakképzettségét saját személyükben igazolniok kell. A drogista szakmának minden időkben büszkesége volt és lesz a Budapesti Drogista Szakiskola. Hogy iskolánk a mai magas színvonalára emelkedett, hogy annak kitűnő tanári kara oly maradéktalanul végzi kulturális hivatását, azt kétségtelenül, Száhlender Lajos főigazgatónak köszönhetjük. Mi sem természetesebb, minthogy az elmúlt év folyamán bekövetkezett igazgatói állásából való nyugalomba vonulása nyugtalanító és fájdalmas érzéseket váltott ki szakmánk minden egyes tagjából. Örömünkre szolgáljon, hogy ez a kiváló tanférfiú szakiskolánk munkájában, mint előadó tanár továbbra is részt vesz és még- ZABLISZT és ZABPEHELY