Épitő Ipar - Építő Művészet, 1924 (48. évfolyam, 1-40. szám)

1924-05-06 / 11-12. szám

A budapesti építőipari szakmák ipartestületei, a Hadviselt Mérnökök, Építészek és Műszaki Tisztek Nemzeti Szövetsége, a Magyar­­országi Építési Anyagkereskedők Szövetsége, Budapesti Ácsmesterek Ipartestülete, az Építőmesteri Képzettség megvizsgálására szervezett bizottság, a Városi Mérnökök Országos Szövetségének hivatalos lapja. ELŐFIZETÉSI ÁRAK! F­élévre 30000 K, Ausztria, Németországba félévre 0000 K. Egyéb külföldre félévre 100000 K Egyes­zám ára 2000 K. Postacsekkszám: 49197.­­ Hirdetési díj: milliméterenként 1600 korona. TELEFON: JÓZSEF 132-95. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. FÁBIÁN GÁSPÁR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, I„ Horthy­ Miklós-út 15 c V/38 Budapest városrendezésének története.*) Pest, a régi Pestvár a honfoglalás idejében szigeten feküdt. A Dunának egy ága, mely a Margitszigettel szemben indulva lapos ívvel övezte keletről a szigetet, védelmi szempontok­ból mindenesetre közrejátszott, hogy a város épen itt épüljön. Természetesen az első korokból csak meg­bízhatatlan és igen vázlatos kép adható. A legrégibb városnak erődített része a mai Pesti Hazai Takarék­­pénztár székházának és a szomszédos délebbi telek­tömb területén lehetett. Maga a város körülbelül a Régiposta-u., Koronaherceg-u., Ferenciek-tere és Irányi­­utca által bezárt területre terjedhetett. Fő utcái a nagy kereskedelmi országutak keresztezéseiből adódtak, így az északi irányból befutó országút a városkapun belül ketté válva alkotta a mai Váci- és Koronaherceg-ut­cák helyén volt utcákat kelet felé a mai Kossuth La­jos-utca­­ (régen Szent Péter-, Egri-, majd Hatvani­utca) délkelet felé a mai Kecskeméti- (régi Uri-utca) délfelé a régi Belgrád-kapuhoz pedig a mai Váci-u. (azelőtt Lipót-u.) vezetett. De átterjedt az akkori Pest a Duna másik oldalára is a mai Tabán területére, melyet akkor Kelenföld, később Kispestnek neveztek. Fontos korszak a város fejlődésében a tatárjárás utáni idő. Ekkor egyesíti IV. Béla a Duna jobbpartján levő házcsoportokat Kelenföldet, Budaújlakot, Bavaföldet és tabáni Sassad községet is (utóbbinak a városhoz csa­tolását egyes adatok szerint Mátyás korára kell ten­nünk) a mai Budává és kezdi kiépíteni az akkori pesti Újhegyen a mai várnak megfelelő városrészt. A Vár utcáinak vonalvezetésében határozottan bizonyos német hatás állapítható meg. Jellegzetes az utcák elágazása. *) Kivonat Rados Jenőnek a Mérnök-Egyletben tartott elő­adásából. a térképződések és a védelmi szempontok érvénye­sülése. A Szent György-tér is tulajdonképen ennek köszönheti létét, mert annak idején mint a külön vé­delmi egységet is képező Vár glacis-jaként maradt beépítetlenül. Keveset változott mai napig is a Vár utcáinak vonalvezetése, úgy hogy bizonyos középkori jelleg még ma is megállapítható, körvonalak szem­pontjából Mátyás gótstila nagyszerű palotája nagyban emelte a Várhegy hatását. Pest várfalai a XV. század közepe táján épültek és nagyjában megtartják alak­jukat a XVIII. század második feléig. A török hódoltság szomorú évei városépítészet szempontjából alig bírnak mentőséggel. Budavár vissza­vételével kezdődik a mai városkép kialakulása. Tele­pesek népesítik be az elhagyott romokat és azok el­takarítása után mindkét város meglehetős gyorsan fej­lődik. Szabályozásról az első időben természetesen még szó sincs. A fallal övezett városon belül a meg­levő utcavonalak megtartásával építkeznek, jelentősebb épületek azonban csak a szerzetesrendek­­telkein épül­nek. Közben a várfalaiakon kívül is kezdenek letele­pedni és gyümölcsöskerteket apró házakkal létesíteni. A XVIII. század közepéről származó térképeken már megtalálni a sugárutak első nyomait, melyek a mai nagykörúton túl vannak kertekkel övezve, ezentúl mocsaras és homokbuckás területek változnak. Első terv szerint épült külvárosunk a Lipótváros, mely a II. József alatt épült új épülettel egyidőben kezd fejlődni az akkori kornak megfelelő derékszög­ben metsződő utcákkal. Hatalmas lendülettel fej­lődik tovább a város József nádor alatt, kinek céltu­datos városfejlesztési tevékenysége rányomta bélye­gét a múlt század első felének fejlődésére. A nádor első dolga volt a kir. szépítőbizottság megalakítás mely városépítő programmját volt hivatva keresztül vinni. E programainak megfelelően Hild János (1805) szabályozó tervet készített, mely a kir. szépitő-bizott-Kérjük az előfizetések sürgős megújítását!

Next