Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1934 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-04 / 1. szám

1934 január 4. ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKAADÓ A FEKETE KATONA ÍRTA: VITÉZ KAPUVÁRY GUSZTÁV A betű fekete katonái diadalmasan belegyalogolnak a köztudatba. Alkotó, teremtő erejükkel helyet szorítanak a nemzet gazdasági élete egyik legfontosabb pillérének, a magyar építőmesteri karnak. Újjászületett a magyar építőmesterek sajtója. Az „Építőmesterek lapja, A Munkaadó” címében öszszetett, de vérében egységes sajtója lett az építőmestereknek. A három testület egy varázsütésére teremtődött. Nem voltak vajúdási fájdalmak. Elhivatottsága tudatában bátran izmosodik a gondolat gyermeke: az írás. Bizalommal, hogy megtermékenyítve a lelkeket, tette férfiasodjon. Néma székházunk, kari közéletünk temploma beszédes, csengő új harangot kapott és nyitott szívekkel várjuk a hívek, a kartársak seregét. Bekapcsolták a mi nagy adónkat. Van mivel zengőn belekongatni a kari életbe minden eszmeújság, minden örömprobléma, minden hibatemetésnek figyelmeztető sorait. Gondolatot, mely hasznosat alkotni, károsat rombolni hivatott, életet, mely utat tör felfelé. Megjelenése napfény és orvosság a marcangoló kishitűség önemésztő lázára. Napkeleti csillag, mely megjelöli az irányt, melyben a sajátos kari és az általános nemzeti érdekek egyvágása útján kell haladnunk. Tanuljuk meg hullámhosszát és kivételét, de figyeljük jól légköri zavarait is, mert nem szórakoztatásra, hanem: szolgálatra termett! Alakul, forr az új világ. A hatalomnak is fel kell figyelnie a mozgásra. Amint tapintja az érvelést, lehetetlen mást megállapítania, mint hogy az építőmesteri kar a nemzet gazdasági életéneknemcsak a gerince és szíve, hanem dolgos keze is. Ezt a kart elejteni, mással helyettesíteni nem lehet. Ezt a kart osonó tigrisek prédájára hagyni annyi, mint éheztetni százezreket, megölni az egész ipart. Ennek a karnak feljajdulását, panaszát meg kell hallgatnia, meg kell értenie a hatalomnak. Ez a kar nem magának kér, erősödésével a hazának kíván izmosabb katonája lenni! Amit ez a kar kap, az nem ajándék, migt holttá tesz, hanem a köznek gyümölcsöző mag, gyarapodó termés. Vétek és bűn az építőmesteri kart úgy hátrább értékelni, amint az ma van és egyes hangoskodók hirdetik. Amíg a fővárosi kartársak testületeik útján még nagyritkán szóhoz juthatnak, addig a vidék robinsoni építőmestere vicclapba való szerepkört tölthet csak be, szűrszabók és csizmadiák tömegébe ékelve- Az ország nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy az építőmesteri kar közérdekű működéséről lemondjon. Ezt a működést azonban csak eggyé tömörülten és a kötelességeket kiváltó jogok birtokában lehet kifejteni. Az egyes kartársat könnyen elsodorhatja az életáradat, de a tömegerő fegyelemben mindent elér. A negatívkritika a múlté, a modern élet a pozitív akarásban fakad. Százaknak egyazon célra irányuló hite, fanatizmusa, átütő érvényesülést biztosít a közös sorsú embereknek. Riadót fújunk, de nem politikai ugródeszkára, személyeskedő testvérharcra, amely szétszór, hanem az ősi jogok védelmére és az alkotmányosan biztosítandó jogok kikövetelésére. Vár a gyűlésterem. Erősek vagyunk, mert az igazság megdönthetetlen. Életkérdése a karnak, hogy szervezetünk országos jellegű legyen, hasznos működésünk alfája a fegyelmi jogkör. Ezekért harcolni annyit jelent, hogy erősek akarunk lenni tettre, alkotásra. Amíg gondolataink töredékei a megvalósulásig fejlődnek, a szerkesztőséglélekműhelyében, fáradhatatlanul sorakoznak betűkatonáink, higany frisseségű eszmeközvetítésre. Van már központi megfigyelő állomásunk, ahol a megvitatás, a kritika, az előrelátó javaslat: mind jól rezonáló lélekre találnak, közkincsé válnak. Nem regisztráló kartoték üzem, hanem a jövő iránytűje kívánunk lenni. Arról kívánunk beszélni, amit tenni fogunk. Előrenézve haladni akarunk, s nem egyhelyben topogva gyűjteni a szolgálati éveket. Amit írunk, nem azért írjuk, hogy csak gyönyörködtető olvasmányt tálaljunk fel, hanem, hogy célunk kivívásának harcához edzett kartársakat szerezzünk. Tudjuk azt, hogy akik ma egy lapot újjá alapozni merészkednek, egy kar jövőjét, tekintélyét tartják kezükben. Tudjuk azt is, hogy a kitűzött cél nem törtetés, hanem, önzetlen és nemes. Ez acélozza meg izmainkat és ad hitet, bátorságot a küzdelemhez. Az önzetlenség hitét és a bizalom tiszta magvát akarjuk betűinkkel elhinteni. Írásunk szava nem a hízelgés cukros mérgét, hanem az őszinteségnek, szükség esetén maró javát adják. Az igazmondás eme fényűzése tesz bennünket legyőzhetetleneké. Látásunk a Kárpátok küzdelmében, Assiage poklában acélozódott. Már nem hibázunk akkorát, hogy a ravaszokat bölcseknek képzeljük. A tolvajnak sem jó a nap világossága, ellenségeink sem fogják tapsolva fogadni beköszöntőnket. Azonban az élet kincsével élnünk kell, mégpedig úgy, karúnk javait munkálva, hogy adunk, mert csak amit másnak, a köznek adunk, az nem vész el, az maradandó. A szolgálat szerez csak igazi boldogságot. Nem balsiker a bűn, hanem az elernyedt törekvés. A gyávák tömeghisztériája félelmével nagyobb pusztítást végez, mint a legírtabb háború. A cselekvő erő felfokozott bátorságában azonban benne van a siker csírázó magja. Ne feledjük azonban, hogy a gyarapodás csak eredménye a virágzásnak. Előfeltétele a jó talaj, az egészséges, csíraképes mag! A magyar építőmesteri karban mind a két előfeltétel megvan. Ezzel a hittel bocsájtjuk nemes harcunk győzelmes útjára az: „Építőmesterele kapja A Munkaadót”-t a mi fekete katonánkat! A legégetőbb kérdés írta: Molnár Sándor Azzal a hóban-fagyban végzett versenyfutással, mellyel a halódó 30 éves adómentesség december 31-iki, építőmunkára annyira alkalmas terminusát még ki akarják használni a tető alá kerülő házak, bátran, — ha szomorúan is, — mondhatjuk, hogy a magánépítkezés utolsó nekilendülése is befejeződött. Jellemző a pénzügyminiszter úrnak a való élettől távolálló, dogmatikus politikájára, hogy amikor az adókedvezményt megvonja, ugyanakkor a fázisadók árdrágításával biztosítja be, hogy magánépítkezés, az igazán ne legyen. Olyan ez, mikor a gyilkos a már leterített áldozat holttestébe még egyszer belelő, gondolván: ami biztos, az biztos. Amint olvassuk, azért nem hosszabbították meg a 80 éves adómentességet, mert sok az üres lakás, félnek a lakáskrachtól, s a házadókból befolyó államjövedelem nagyon megcsökkent. Ezekkel az érvekkel röviden lehet végezni. Az üres lakások egy nagy hányada lakásnak csúfolt, de sajnos eddig hivatalosan is lakásnak nyilvánított oda, a másik része régi, lebontásra érett házakban lévő, minden komfort nélküli, rossz beosztású lakás. A sok üres lakás mumusát a háztulajdonosok igyekeznek rémmé felfújni, s megfeledkeznek arról, hogy az építőmunka megszüntetése olyan munka- és keresetnélkülisget, olyan ipari- és kereskedelmi pangást fog előidézni, hogy a lakható üres lakások száma tényleg a lakáskrach képét fogja mutatni. De a pénzügyminiszter úr is tapasztalni lesz kénytelen hogy eme kettős sattó intézkedésére az állam jövedelem még nagyobb mértékben fog csökkenni, míg a munkanélküliség, a lehúzott redőnyű boltok és műhelyek száma ijesztő mértékben fognak szaporodni. Ez a tapasztalat azonban végtelen áldozatot követel! Az építőiparnak nem lehet olyan tényezője, amelyik némán, szótlanul nézhetné végig, miként okul a pénzügyminiszter úr becsületes, dolgozni akaró, az állam legönzőbb szempontjából is értékes elemek pusztulásán. A dolgozni akaró, a termelő munkából élő adófizető, tehát államerősítő és államfenntartó polgárok nem lehetnek kísérleti nyulak! A magánépítkezés szakadékba terelése, poloska módjára való kiciánozása után a közmunkák volnának azok, melyek, ha keveseknek — sajnos, a kiválasztottaknak — de mégis legalább kenyeret, vizet, szárazat és sósat nyújtanának. De hol vannak a közmunkák? Itt van az OTI építkezése. A Tisza Kálmán téri házat csak akkor építheti, ha a Hungária körúti építéséről lemond, de — és itt figyeljük jól — a decemberi leirat szerint: június végére lakható állapotba kell, azt hozni! A versenytárgyalás letárgyalható az építkezésre nem alkalmas téli hónapokban, de azután mennyi idő marad magára az építkezésre? Ha magánember állana elő ilyen kikötéssel, fel kellene nevetni, mivel azonban miniszteri hivatalos papírra íródott ez a műszaki humoreszk: csak sírni lehet rajta! Amint látjuk, bekövetkezett az építőipar közgazdasági szerepének teljes féreismerése. Úrrá lett az a felfogás, hogy az építőipar egy jól hízott, de az apja nyakán élősködő gyerek. Pedig a valóság az, hogy az építőipar teljesen leszegényedett, az árrombolók, a kegyben élők és nem utolsó sorban a felső hatalmak mostohasága a válság torkába kergette. Ezt tagadni olyan álszemérem lenne, aminek helyes neve lelkiismeretlenség. Mert mi lesz itt tavasz végével, amikor az adómentességet még élvező házak befejeződnek? Látjuk, hogy az állam mennyire, és hogyan gondoskodik rólunk, de tudnunk kell azt is, hogy az egészséges építőipari élet, a magánépítkezés. Ám adómentesség nélkül, újabb fázisadókkal terhelve, ki fog majd építkezésre gondolni? Egy műtárgyat még megvesz az, akinek pénze van rá, ráviszi a gyűjtőszenvedély, de építkezni nem gyűjtőszenvedélyből, hanem józan gazdasági számítás alapján szoktak. Józan gazdasági számítás alapján, melyben benne vannak azok az adók is, amit az állam kap. S ezek az adók mindig egyik fő jövedelmei voltak az államnak. Ha azonban a pénzügyminiszter úr le is mond erről a jövedelemről, szabad-e tétlenül néznünk, hogy hova jutunk néhány hónap múlva? Szabad-e szétdaraboltan állania azoknak, akik között lehet sok érdekkülönbség, de egyben egynek kell lennünk: építőmunkát akarunk, s annak minden előfeltételéért harcba kell szállnunk. Ha máshol ma még nem is tudunk, de ennél a kérdésnél eggyé kell forrnunk: tervezők, mérnökök, építőmesterek és mindnyájunknak, ha csak nem akarunk nyitott szemmel a munkátlanság szakadékának menni. Nem hiszem, hogy a munkaalkalmak s azok előfeltételeinek megteremtésénél égetőbb kérdés volna ma az építőiparban! Műszaki testületeink mozduljanak meg, hogy a legsürgősebben megteendő lépés egységes, komoly, meggyőző legyen! Kőnlövés és ácsaesteri Dr. Soproni Géza és Ferenc — IX., Tűzoltó utca 45. szám szakvizsgákra egyéni oktatással,sikerrel készítenek elő Telefon: 40-8-98. FLINTROTE hideg aszfalt emulzió szigetelési, víztelenítési és tetőfedési célokra Díjtalan műszaki tanácsért és ismertetésért forduljon a Kőolaj Rt.-hez V., Alkotmány u. 18. 3. oldal KRAYER LAKKOK FESTÉKEK Krayer E. és Tsa Budapest, V., Váci út 34. sz. Telefon: 905-73* Új köntösben állunk olvasóink elé. Az Építőmesterek Ipartestületének hivatalos lapja, az Építőmesterek Közlönye s az A Munkaadó eggyé olvadt s ezentúl Építőmesterek Lapja — A Munkaadó címen mint az összes építőmesteri testületeknek hivatalos lapja jelenik meg az ország építőmmesterei és építőmunkaadói számára. Örvendetes tényként közöljük olvasóinkkal az új, egységes építőmesteri sajtó megszületését, ami lehetővé teszi számunkra most már azt is, hogy lapunkat kibővített tartalommal jelentethessük meg. Időközönként kisalakú füzetet mellékelünk, melyben közölni fogjuk olvasóinkkal az aktuális építőipari problémákat, a fontosabb építésügyi, adó, OTI, MABI rendeleteket és intézkedéseket, a munkabéreket, anyagárakat stb. Bővített lapunk előfizetési ára továbbra is évi 16 pengő marad , mert lapunk tartalma az olvasót minden irányban bőségesen tájékoztatja, ez, valamint az olcsó előfizetési ár nélkülözhetővé tesz minden más építőipari lapot. Amikor tehát az új esztendő mai első számával lépünk olvasóink elé, arra kérjük minden olvasónkat s barátunkat, hogy azt a benső kapcsolatot, amely negyedszázada áll fenn zavartalanul, olvasóink és lapunk között, irányunkban továbbra is megtartani szíveskedjenek, mert annak elmélyítését célozza továbbra is minden munkánk, lapunk minden sora, amellyel t. olvasóinkat szolgáltuk s továbbra is szolgálni kívánjuk. Felkérjük tehát t. olvasóinkat, barátainkat, tegye meg mindenki erejéhez mérten kötelességét és támogassa lapját nemcsak az előfizetési díjak pontos beküldésével, amelynek kiegyenlítésére mai számunkhoz befizetési lapot mellékelünk —, de új hírek szerzésével is, hogy még hatványozottabban szolgálhassuk olvasóink érdekeit. Kortársi üdvözlettel Építőmesterek Lapja — A Munkaadó Szerkesztősége és Kiadóhivatala. , mmm IIÍIÍMISIENK INKSilEN —.o.— Előjegyzett előadások Január 9. Tanulságos esetek egy szakértő gyakorlatából. Előad: Dr. Möller Károly. Február 6. Műszaki feladatok műemlékek helyreállításánál. Előadó: Möller Károly dr. okt. építész. * — Utazás az építési engedélyek körül. Fóliák Manó. — A szt. Gellérthegy múltjáról (vetített képekkel) vitéz budahegyi Pauer János kormányfőtanácsos. — A Flintkote, mint hézagmentes padlóburkoló anyag. (Vetített képekkel.) Előadó: Vonáth Alfréd oki. mérnök. — Szigetelő lemezek. Előadó: Jánszky Béla építészmérnök.