Erdőgazdaság - Erdőgazdaság és faipar, 1963 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
SZÁMADÁS ERDŐGAZDASÁGI IGAZGATÓK ÉRTEKEZLETE Múlt év december végén egynapos tanácskozásra ültek össze az erdőgazdaságok igazgatói, hogy megvitassák az 1961—62-es gazdasági év eredményeit és a most folyó gazdasági év feladatait, perspektíváit. Az értekezletet Budapesten, a Technika Házában dr. Sáli Emil főigazgatóhelyettes nyitotta meg. Az aszálykár Az erdőgazdaságok munkájának értékeléséről és a jövő feladatokról Litkey János főosztályvezető tartott előadást. Ágazatonként részletesen ismertette az elmúlt gazdasági évben elért eredményeket. A csemetetermeléssel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a tavalyi eredményre ismét az aszálykárok nyomták rá a bélyeget. Az aszály következtében 115 millió darabbal kevesebb csemetét termeltek az erdőgazdaságok, mint amennyit terveztek, s az ágazat öszszes vesztesége így 17,3 millió forint volt. A csemetekertekben bekövetkezett aszálykár folytán kénytelenek voltunk — mondotta — csökkenteni az 1962—63-as erdősítési terveket oly módon, hogy az erdőfelújítás terén 1600 hektárral, az erdőtelepítés terén 1300 hektárral kevesebb munkát végzünk az előző évinél. Elemezte a továbbiakban az erdőfelújítások és erdőtelepítések eredményességét meghatározó tényezőket: itt is az aszály következtében a tervezettnél alacsonyabb érték jelentkezett, mert az eredményességi százalék a felújításokban 45 százalék, az erdőtelepítésekben 53 százalék volt, a tervezett 68, illetve 67 százalék helyett. Az erdőművelési munkák jövő perspektívája szempontjából kiemelte, hogy az 1962-63-as gazdasági évben a következő szempontokat kell nyomatékosan figyelembe venni: 1. Az új üzemtervek szerint kell irányt szabni az erdőgazdálkodásnak. 2. Az erdőművelési, pénzügyi leszámolásokat, mutatókat az erdő- és termőhelytípusoknak megfelelően tovább kell fejleszteni. 3. Összhangot kell biztosítani az erdőművelés új elszámolási rendje és a táji erdőművelés között. 4. A gépesítés fejlesztését az erdő- és termőhely-típusokra vonatkozó technológiák alapján kell továbbfejleszteni és ezek figyelembevételével kell kidolgozni a bér- és időnormákat is. Behatóan elemezte az erdőművelési munkák feladatait s különösen a V-fa jelölés körüli hibákra hívta fel a figyelmet. A fahasználat ágazatával kapcsolatban megállapította, hogy erdőgazdaságaink az elmúlt gazdasági évben az állami erdőkből 3 188 000 m3 faanyagot termeltek ki s ezzel az éves tervfeladatot 101 százalékra teljesítették. A kitermelés terén a gépesítettség százaléka tovább javult: két év alatt a gépi termelés aránya 41 százalékról 61 százalékra, az egy leltári motorfűrészre eső átlagos teljesítmény 1100 m3-ről kereken 1400 m3-re emelkedett, míg az egy leltári motorfűrészre eső átlagos hasznos üzemórák száma 590 óráról 870 órára növekedett. A közelítési munka gépesítése az elmúlt gazdasági évben ugyancsak nagy lépéssel haladt előre: az Unimogok és a közelítő kerékpárok segítségével a gépi közelítés aránya 5 százalékról 50 százalékra javult. Foglalkozott a fagyártmánytermelés eredményességével: az éves terv 104 százalékos teljesítése során a soproni fűrész termelésével együtt az erdőgazdaságok 414 000 m3 fűrészárut és fagyártmányt termeltek. Pénzügyi túlteljesítés A főbb munkaügyi mutatók alakulásának elemzése után beszámolt az erdőgazdaságok pénzügyi eredményeiről. A rendkívüli aszályos időjárás ellenére — az eredményterv teljesítésének mérésénél figyelembe vehető korrekciókat beszámítva — az eredménytervet valamennyi erdőgazdaság teljesítette. Az éves terv 119,3 millió forint vállalati nyereséget írt elő s az erdőgazdaságok ezt 24 millió forinttal teljesítették túl. A kifizethető nyereségrészesedés 16,4 millió forint, ami 6,6 napi bérrel egyenlő, az előző évi 18,9 milliós összeggel szemben, ami 8,5 napnak felelt meg. A 30 erdőgazdaság közül 22 nyereséggel, 8 pedig veszteséggel zárta az évet. A legnagyobb nyereséget érték el a debreceni (20,5 millió forint), a kecskeméti (18 millió forint), a szombathelyi (15,5 millió forint), a pécsi (14,4 millió forint), és a bajai (12,9 millió forint) erdőgazdaságok. Az eredményjavulás legnagyobb volt a pécsi erdőgazdaságnál (4,4 millió forint), ezt követte a zamárdi erdőgazdaság (3,4 millió forint), a bajai (2,7 millió forint), a veszprémi (1,7 millió forint), a budapesti (1,4 millió forint) és a szombathelyi erdőgazdaság (1,4 millió forint). A legnagyobb veszteséggel zárt a pilisi erdőgazdaság (9,9 millió forint) és a miskolci erdőgazdaság (4,8 millió forint). Kedvezően alakult az Erdei Termék Vállalat s az Erdőkémia Vállalat eredménye is, az első egyhavi bérnek, az utóbbi 17,3 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést tud kifizetni dolgozóinak. A Szállító Vállalat megszüntetése A jövőbeli feladatok vizsgálata során Litkey János főosztályvezető kiemelte a tízszerfás épületek további ellátásának feladatait, a tűzvédelmi- és a balesetelhárítási munka megjavításának gondját. Külön hangsúlyozta, hogy az Erdőgazdasági Szállító és Gépjavító Vállalatot átszervezik, illetve január elsejével a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felügyelete alá helyezik. A fuvarozó tehergépkocsiknak 46 százalékát, azaz 120 darab tehergépkocsit átadnak az erdőgazdaságoknak és vállalatoknak; a budapesti fődarab javítóműhely, valamint a szekszárdi kirendeltség kivételével valamennyi kirendeltséget az erdőgazdaságok veszik át. Ilyen módon az erdőgazdaságok a szállítóeszközök döntő mennyiségének birtokába jutnak. Leghelyesebb — mondotta —, ha ilyen körülmények között az anyagmozgatás munkafolyamatának végrehajtását magasabb képzettségű dolgozókból álló külön csoporttal biztosítják. Több munkaügyi kérdés, valamint a munkavédelmi helyzet elemzése után foglalkozott a munkaversenyek hatékonyságának emelésével, végezetül pedig felolvasta az OEF Kollégiumának határozatát az erdőgazdaságok múlt évi munkájával kapcsolatban. A határozat a következőképpen hangzik: Az OEF Kollégiuma megállapítja, hogy az 1961—62. gazdasági évben az erdőgazdaságok eredményes munkát végeztek. Sikeresen teljesítették, illetve túlteljesítették termelési tervüket. Gazdálkodásuk fő irányában megfelelt a 11. ötéves terv által támasztott követelményeknek. Az aszály okozta károk ellenére is jók a pénzügyi eredmények és jelentős a munka termelékenységében elért emelkedés. A Kollégium az elért eredményekért köszönetét és elismerését fejezi ki az erdőgazdaságok vezetőinek, dolgozóinak, párt- és tömegszervezeteinek. A beszámoló megvitatása Litkey János előadói beszédét beható és részletes vita követte. Elsőnek Kasza Ferenc, a pécsi erdőgazdaság igazgatója szólt a felvetett kérdésekhez. Ismertette a pécsi erdőgazdaság eredményes munkáját, azokat a kiemelkedő munkasikereket, amelyekkel a pécsiek kivették a részüket a kongresszusi versenyből, a szocializmus építéséből. Szoros összefüggés van eredményeink és a szakmai színvonal növelése érdekében végzett munkánk között. A legfontosabb tanulási területeket kiemelve a pécsi erdőgazdaságnál jelenleg két fő vesz részt az erdészeti egyetemen levelező oktatásban, 30 fő az erdészeti technikum levelező ok- 1