Erdőgazdaság - Erdőgazdaság és faipar, 1963 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1963-01-01 / 1. szám

SZÁMADÁS ERDŐGAZDASÁGI IGAZGATÓK ÉRTEKEZLETE Múlt év december végén egynapos tanácskozásra ültek össze az erdő­­gazdaságok igazgatói, hogy megvitas­sák az 1961—62-es gazdasági év eredményeit és a most folyó gazda­sági év feladatait, perspektíváit. Az értekezletet Budapesten, a Technika Házában dr. Sáli Emil főigazgató­helyettes nyitotta meg. Az aszálykár Az erdőgazdaságok munkájának értékeléséről és a jövő feladatokról Litkey János főosztályvezető tartott előadást. Ágazatonként részletesen ismertette az elmúlt gazdasági évben elért eredményeket. A csemeteter­meléssel kapcsolatban rámutatott ar­ra, hogy a tavalyi eredményre ismét az aszálykárok nyomták rá a bélye­get. Az aszály következtében 115 mil­lió darabbal kevesebb csemetét ter­meltek az erdőgazdaságok, mint amennyit terveztek, s az ágazat ösz­­szes vesztesége így 17,3 millió forint volt. A csemetekertekben bekövet­kezett aszálykár folytán kénytelenek voltunk — mondotta — csökkenteni az 1962—63-as erdősítési terveket oly módon, hogy az erdőfelújítás terén 1600 hektárral, az erdőtelepí­tés terén 1300 hektárral kevesebb munkát végzünk az előző évinél. Elemezte a továbbiakban az erdőfel­újítások és erdőtelepítések eredmé­nyességét meghatározó tényezőket: itt is az aszály következtében a ter­vezettnél alacsonyabb érték jelent­kezett, mert az eredményességi szá­zalék a felújításokban 45 százalék, az erdőtelepítésekben 53 százalék volt, a tervezett 68, illetve 67 száza­lék helyett. Az erdőművelési munkák jövő perspektívája szempontjából kiemel­te, hogy az 1962-63-as gazdasági év­ben a következő szempontokat kell nyomatékosan figyelembe venni: 1. Az új üzemtervek szerint kell irányt szabni az erdőgazdálkodás­nak. 2. Az erdőművelési, pénzügyi le­számolásokat, mutatókat az erdő- és termőhelytípusoknak megfelelő­en tovább kell fejleszteni. 3. Összhangot kell biztosítani az erdőművelés új elszámolási rend­je és a táji erdőművelés között. 4. A gépesítés fejlesztését az er­dő- és termőhely-típusokra vonat­kozó technológiák alapján kell to­vábbfejleszteni és ezek figyelem­­bevételével kell kidolgozni a bér- és időnormákat is. Behatóan elemezte az erdőművelési munkák feladatait s különösen a V-fa jelölés körüli hibákra hívta fel a figyelmet. A fahasználat ágazatával kapcso­latban megállapította, hogy erdőgaz­daságaink az elmúlt gazdasági évben az állami erdőkből 3 188 000 m3 fa­anyagot termeltek ki s ezzel az éves tervfeladatot 101 százalékra teljesí­tették. A kitermelés terén a gépesí­tettség százaléka tovább javult: két év alatt a gépi termelés aránya 41 százalékról 61 százalékra, az egy lel­tári motorfűrészre eső átlagos telje­sítmény 1100 m3-ről kereken 1400 m3-re emelkedett, míg az egy leltári motorfűrészre eső átlagos hasznos üzemórák száma 590 óráról 870 órára növekedett. A közelítési munka gépesítése az elmúlt gazdasági évben ugyancsak nagy lépéssel haladt előre: az Unimo­­gok és a közelítő kerékpárok segítsé­gével a gépi közelítés aránya 5 száza­lékról 50 százalékra javult. Foglalkozott a fagyártmányterme­­lés eredményességével: az éves terv 104 százalékos teljesítése során a soproni fűrész termelésével együtt az erdőgazdaságok 414 000 m3 fűrész­árut és fagyártmányt termeltek. Pénzügyi túlteljesítés A főbb munkaügyi mutatók alakulásának elemzése után beszá­molt az erdőgazdaságok pénzügyi eredményeiről. A rendkívüli aszá­lyos időjárás ellenére — az ered­ményterv teljesítésének mérésénél figyelembe vehető korrekciókat be­számítva — az eredménytervet vala­mennyi erdőgazdaság teljesítette. Az éves terv 119,3 millió forint válla­lati nyereséget írt elő s az erdőgaz­daságok ezt 24 millió forinttal tel­jesítették túl. A kifizethető nyere­ségrészesedés 16,4 millió forint, ami 6,6 napi bérrel egyenlő, az előző évi 18,9 milliós összeggel szemben, ami 8,5 napnak felelt meg. A 30 erdő­­gazdaság közül 22 nyereséggel, 8 pe­dig veszteséggel zárta az évet. A legnagyobb nyereséget érték el a debreceni (20,5 millió forint), a kecskeméti (18 millió forint), a szombathelyi (15,5 millió forint), a pécsi (14,4 millió forint), és a bajai (12,9 millió forint) erdőgazdaságok. Az eredményjavulás legnagyobb volt a pécsi erdőgazdaságnál (4,4 millió forint), ezt követte a zamárdi erdő­­gazdaság (3,4 millió forint), a ba­jai (2,7 millió forint), a veszprémi (1,7 millió forint), a budapesti (1,4 millió forint) és a szombathelyi er­dőgazdaság (1,4 millió forint). A leg­nagyobb veszteséggel zárt a pilisi erdőgazdaság (9,9 millió forint) és a miskolci erdőgazdaság (4,8 millió forint). Kedvezően alakult az Erdei Termék Vállalat s az Erdőkémia Vállalat eredménye is, az első egy­havi bérnek, az utóbbi 17,3 napi bér­nek megfelelő nyereségrészesedést tud kifizetni dolgozóinak. A Szállító Vállalat megszüntetése A jövőbeli feladatok vizsgálata során Litkey János főosztályvezető kiemelte a tíz­szerfás épületek to­vábbi ellátásának feladatait, a tűz­védelmi- és a balesetelhárítási munka megjavításának gondját. Kü­lön hangsúlyozta, hogy az Erdőgaz­dasági Szállító és Gépjavító Válla­latot átszervezik, illetve január el­sejével a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felügyelete alá helye­zik. A fuvarozó tehergépkocsiknak 46 százalékát, azaz 120 darab teher­gépkocsit átadnak az erdőgazdasá­goknak és vállalatoknak; a buda­pesti fődarab javító­műhely, vala­mint a szekszárdi kirendeltség kivé­telével valamennyi kirendeltséget az erdőgazdaságok veszik át. Ilyen mó­don az erdőgazdaságok a szállítóesz­közök döntő mennyiségének birto­kába jutnak. Leghelyesebb — mon­dotta —, ha ilyen körülmények kö­zött az anyagmozgatás munkafolya­matának végrehajtását magasabb képzettségű dolgozókból álló külön csoporttal biztosítják. Több munkaügyi kérdés, valamint a munkavédelmi helyzet elemzése után foglalkozott a munkaversenyek hatékonyságának emelésével, vége­zetül pedig felolvasta az OEF Kollé­giumának határozatát az erdőgazda­ságok múlt évi munkájával kapcso­latban. A határozat a következőkép­pen hangzik: Az OEF Kollégiuma megálla­pítja, hogy az 1961—62. gazda­sági évben az erdőgazdaságok eredményes munkát végeztek. Sikeresen teljesítették, illetve túlteljesítették termelési tervü­ket. Gazdálkodásuk fő irányá­ban megfelelt a 11. ötéves terv által támasztott követelmények­nek. Az aszály okozta károk el­lenére is jók a pénzügyi ered­mények és jelentős a munka termelékenységében elért emel­kedés. A Kollégium az elért eredményekért köszönetét és el­ismerését fejezi ki az erdőgaz­daságok vezetőinek, dolgozói­nak, párt- és tömegszervezetei­nek. A beszámoló megvitatása Litkey János előadói beszédét be­ható és részletes vita követte. Első­nek Kasza Ferenc, a pécsi erdőgaz­daság igazgatója szólt a felvetett kérdésekhez. Ismertette a pécsi er­dőgazdaság eredményes munkáját, azokat a kiemelkedő munkasikere­ket, amelyekkel a pécsiek kivették a részüket a kongresszusi verseny­ből, a szocializmus építéséből. Szo­ros összefüggés van eredményeink és a szakmai színvonal növelése ér­dekében végzett munkánk között. A legfontosabb tanulási területeket ki­emelve a pécsi erdőgazdaságnál je­lenleg két fő vesz részt az erdészeti egyetemen levelező oktatásban, 30 fő az erdészeti technikum levelező ok- 1

Next