A Fa, 1945 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1945-08-31 / 1. szám

Faakadémia Rendszeres szakmai továbbképzés famunkások, fatisztviselők és önállósultaknak, országépítő fontosságú hivatásunk átérzésének s a szakma régről elismert magas színvonalának biztosítására. Az Ipari Tanfolyamok Országos Vezetőségének hozzájárulásával a Faegyesületünk Fagazdasági Kutató és Szakismertető Osztálya, egyetértésben a GyOSz Faipari Szakosztályával és a Magyar Famunkások Szakszervezetével FAAKADÉMIÁT létesített. Az első tanfolyam szeptember hó második felében kezdődik a Technológián, VIII., József körút 2. Beiratkozás ugyanott minden délelőtt az Ipari Tanfolyamok Orsz. Vezetőségének irodájában. III. emelet. Tantárgyak. A hazai erdőipar. Áruismeret. Faipari vállalatok üzemtana. Faipari és fakereskedelmi ügyvitel. Hazai fafogyasztóink. A szomszédállamok szerepe faellátásunkban. Fagazdálkodási intézményeink. Fatakarékosság. A korszerű faipar. Üzemlátogatások erdők és gyárakban. Szeminárium. A tanfolyam előadói: ifj. Gaál Károly ny. min. tan., oki. gépészmérnök, dipl. pec. Wollner Sándor min. o. tan.; Rosner Miklós oki. mérnök, a Fagazdasági Kutató Osztály vezetője; dr. Schanzer Pál a Faegyesület főtitkára; N. Nagy Jenő oki. mérnök, a Magyar Ált. Gyufaipar ügyv. főmérnöke; Gráber Pál fakereskedő, könyvszakértő; dr. Rózsa György okr. közgazda, lapunk szerkesztője; Barna József és Veress László fatermelők. Részletes felvilágosítások a tanfolyamvezetőségi irodában V., Pozsonyi út 21. I. 3. A meginduló tanfolyamokat máris nagy érdeklődés kíséri, különösként a Famunkások Szakszervezete és az új Fairodák részéről. Hozzászólás a tüziféskérdéshez (Elhangzott a Fakutató Osztály technikus és tűzifatermelő albizottságának szűkebb körű ankétján.) Budapest és más nagyobb városaink közönségét joggal izgatja a kérdés, lesz-e tüzelőanyaga, tüzelőfája a télen ? Az élelmezés után, sőt talán mellette, valóban ez ma a legfontosabb a nagyközönség szempontjából. A tűzifa azért esik oly súllyal a latba, mert amint azt jól tudjuk, a pékek, a kenyérgyárak enélkül nem is dolgozhatnának, a téli időjárás alatt pedig, mint mindenki tüzelőanyaga, egyszerűen nélkülözhetetlen. A munkából hazatérők épp úgy fűtött helyiséghez jogosultak, mint a bárhol dolgozó szellemi vagy fizikai munkás a munkahelyén, a hivatalban, ha beteg a kórteremben. A munkahelyek és tartózkodóhelyek fűtőanyagszükséglete egyenrangú az ipari tüzelőanyagszükséglettel. Mi áll e célokra rendelkezésre? A szénbányák egyötödnyi kapacitással dolgoznak s elsősorban villamosáram, ipartelepek, közületek, klinikák stb. számára. Kormányígéret hangzott el, hogy a központi fűtéses házak is kapnak majd szenet, de a fafűtés helyettesítéséhez a szén bizonyára kevéssel fog tudni hozzájárulni. Maga a széntermelés egyébként szintén a faellátástól függ, mert a bányában a szenet fejteni, tovább tárni csak a bányafa védelme alatt lehet, ha nincs elég kiducolófa stb., a széntermelés tovább csökkenhet. Egyszóval az általános fűtésnél végeredményben minden a fán múlik. Tűzifatermelésünk és tüzifabehozatalunk tehát az a két tényező, mely a tél fenyegető zordságát úgy, ahogy enyhíthetik. Az elsőt a belföldi erdőkitermelő üzemek jelentik, melyről a következőket kell tudnunk. Kitermelhető erdőkből országos viszonylatban 1/3—2-> része fedezhető meg az idei összes tüzifaszükségletünknek, a többit — részben — pótolhatná a behozatal. Az erdőüzem főkívánalmai a szakemberek és famunkások mellett utóbbiak elsőrendű ellátása, lábbelije, elegendő iga (kocsi, ló) és nem utolsó sorban vállalkozói tőke. Erdőkitermelési szakembereink, túlnyomóan patinás fakitermelő és fakereskedő cégek már kora tavasszal, amint a viszonyok engedték, hozzáfogtak mindenütt a helyszíni üzemek elindításához, nem várva be a csak napokban megalakult TÜFAB, azaz Országos Tüzelőanyag Elosztó és Fabehozatali Iroda megszületését. Ennek köszönhető az, hogy az utóbbi hónapokban fahiány miatt egyszer sem kényszerültek az összes pékek leállani, valamint az, hogy némi tűzifa eddig is befutott úgy magáncélokra, de főleg a szociális rendeltetésekre Budapest Közellátási Kormánybiztosának, majd a Polgármester Tüzifahivatalának szorgos ellenőrzése mellett. Milyen lépések biztosíthatják a szűkös, de még elfogadható ellátást ? 1. A tüzifatermelésekhez elegendő munkásélelmet és munkásruházatot kell eljuttatni. Ahol kell, munkásszázadok vezénylendők ki. 2. Ló, kocsi, amint a mezőgazdasági munkálatok engedik, az erdőkitermelésekhez koncentrálandók. Takarmány, kocsijavító vasanyag stb. akadálytalanul beszerezhető lehessen. 3. Vaggonok a már kitermelt tüzelőfa berakodásához nyomban a kifuvarozás után kiállítassanak a feladóállomásokra. 4. Minthogy a faimport államközi tárgyalások anyaga, ehez ellenérték és szállítási problémák fűződnek, megvitatásuk más szempontok körébe tartozik. Egyéb teendők: Városaink közönsége házanként, emeletenként, lakáscsoportonként szervezze meg a fűtési beosztása rendjét a helyi adottságoknak megfelelő váltórendszer létesítésével. Cél, hogy mindig legyen valahol meleg helyiség a fáradtan hazatérő dolgozónak, a fontos házimunkát teljesítőknek. Több szobát lakó közönségünk pedig máris tekintsen el a szociális szempontból és nem anyagi erejére gondolva — az egynél több szobája rendszere kifűtésétől. Irodák, párthelyiségek, hivatalok szintén fűtési korlátozásokra felkészülten nézzenek téli beosztásuk elébe. Központi fűtéses házaknak — egyrészt elég gyakorlatuk lévén — nem kell a szükségmegoldásaikat felsorolnunk, de a fent említettekben is találhatnak gondolatokat miheztartásukra nézve. Szélesebb alapokon való tervszerű intézkedésekre hivatott szervek, így a ‘TOFAB felkérendők, hogy máris jelentsék, mit képesek kilátásba helyezni. A demokratikus felfogású közönségünk a maga érdekeinek képviseletében e kép felülbírálhatja, hogy ezek a szervek ténylegesen a feladatuk magaslatán állanak.