Fehérnemű Tisztitó Ipar, 1938 (11. évfolyam, 2-12. szám)

1938-02-01 / 2. szám

melyet takaróul felhasználva gyűjtik a fehérneműt és ezekre támaszkodva igyekszik az új iparos munkához jut­ni. Egészen plauzibilis, hogy az ilyen megbízottak befektetett csekély tőké­jüket olyan magasan akarják kamatoz­tatni, hogy többszáz percentes jöve­delmet hajtson, ami csak úgy lehet­séges, hogy az iparos lemondva a sa­ját hasznáról, mindent átenged a meg­­bízottnak. Ez­ a folyamat már évek óta tart és azok az üzemek, amelyek a megbízottak hadát elindították hó­dító útjukra, már bizonnyára érzik a súlyát annak, hogy ez a­ hadsereg túl­nőtt azokon a korlátokon, amelyek között ők elképzelték, és hova tovább mindjobban veszélyeztetik az ipar lé­tét. Ez a körülmény engedi remél­nünk azt, hogy az ipartestületnek a megbízások alapján történő munka­­vállalások korlátozására irányuló küz­delme mégis csak eredményre fog ve­zetni azok bekapcsolódásával, akik ed­dig érdekeik sérelmét látták ebben a törekvésben. Az iparosok helyzete súlyosbodásá­nak másik, az előzőnél nem kisebb jelentőségű oka a meglévő munka­mennyiség elnyeréséért való ádáz küz­delem és ennek során a vállalási á­­rak megfontolás és minden kalkulá­ció mellőzésével való letörése. Szin­te példanélküli­­az, ami ebben az i­­parban történt a vállalási árakkal. Mindenki meg van győződve arról, hogy a mai vállalási árak tarthatatla­nok. Mindenki azt mondja, hogy e­­zek mellett az árak mellett csak rá­fizetni lehet, keresni azonban nem, egymás után hangzanak el az indít­ványok és történnek meg az előter­jesztések az árak felemelésére, ame­lyeket a felhasznált anyagok és az ipar folytatásához szükséges minden cikk árának emelkedésével támaszta­nak alá és amelynek jogosságát sen­ki sem vonja kétségbe, ugyanek­kor azonban a vállalási árakat — anélkül, hogy erre kényszerítő kö­rülmények­­ állanának be, — vagy csak indokolható volna­ is, ma­guk az iparosok törik le, a »csak­ a­­zért is« jelszóval. Megtörténik az is, hogy a megbízott alacsonyabb árban vállalja a fehérneműtisztítást, mint a megbízó. Különösen az intézmények és nagyobb iparüzemek ,munkáinál ta­pasztalható a vállalási árak letörése, nem is beszélve a közszállításokról, ahol a képtelenségig menő versengés és harc­ a komoly számítással beál­lítható önköltségek alá szorította a vállalási árakat. Magától értetődő­ e­zek után, hogy az egész szakma gaz­dasági helyzete emelkedés helyett a süllyedés felé halad, amely ha to­vább is folytatódik és az iparűzők ki­tartanak eddigi sehogy sem in­dokolható irányuk mellett — feltétle­nül a gazdasági csőd felé vezeti az egész ipart. * * * Az iparnak nyersanyaggal való el­látása fennakadást semmiféle irány­ban nem szenvedett. Külföldi anyag az iparban alig használatos. Azok a vegyiipari termékek, amelyek az i­­parűzéshez szükségesek, ma már bel­földön is előállítattnak és természe­tes, hogy az ipar szívesen nélkülözi a külföldi cikkeket, még akkor is, ha azok használata a külföldiekkel szemben, valamilyen megterhelést is jelent az iparra nézve.­­ A bel­földi szappan, keményítő és e­­gyéb anyagok teljesen nélkülöz­­hetővé teszik a külföldről való be­hozatalt. Sajnos úgy­­az­­említett a­­nyagok, mint egyéb cikkek ára is e­­melkedett az 1937. évben és miu­tán a vállalási­­árak emelésére nem ke­rülhetett a sor, ezen anyagok árának emelkedése az iparos jövedelmét tet­ték kisebbé. Súlyosan érintette az ipart az is, hogy a Székesfőváros közüzemei a szolgáltatások árát felemelték és a fe­­hérneműtisztítóipar, miután a gáz, víz és villany nagyfogyasztója, szintén o­­lyan tehertöbbletet jelentett, amelyet nem tudott fa fogyasztóra­­áthárítani. A textiliák­­árának emelkedése ugyan­csak emelte az iparos üzemi költségét. Ha még hozzávesszük,­­hogy a köza­dók ugyancsak felfelé ívelő tenden­ciát mutatnak, mert a kivetői hatósá­gok az utóbbi években a tényleges állapotot feltüntető kimutatások tel­jes mellőzésével, becslés­e alapján róják ki az iparosokra­­az adót, azt állapít­hat­j­uk meg, hogy­­ezen a téren is csak az iparosok terhére történt min­den­­változás. * * * Az iparosok munkaerővel való el­látása az 1937. évben­­azt a folya­matot mutatta,­­amelyre­­már az elő­ző évi jelentéseinkben következtettünk. A vállalási áraknak mérték nélkül való le­törése természetszerűleg maga után vonta a munkabérek, ha nem is ilyen a­­rányban álló, de kisebb mérvű lemorzso­lódását. Már­­ez a lemorzsolódás is elég volt ,ah­hoz, hogy ma, mikor a legtöbb iparban a minimális munka­bérek megállapításával valamivel jobb helyzet állott felő a munkásokra néz­ve, egy bizonyos mérvű eltolódás­ kö­vetkezzék be, mert azok a munkások, akik­­nem tekintik élethivatásuknak a fehéneműtisztítóipában való működést, igyekezni fognak azokban az iparok­ban elhelyezkedni, amelyek megélhe­tésüket a munkabérek rendezettségé­vel jobban biztosítják. Ez a körülmény jóval kisebbé tette ,azok számát, akik a fehérneműtisztítóiparban kerestek el­helyezkedést, aminek következtében a munkára ajánlkozók száma kevesebb lett és mihelyst a munka egy kissé nagyobb lendületet vett, már mun­káshiánnyal kellett az i­par üzemek tu­lajdonosainak számolniuk. Különösen mutatkozott­­ez a­­hiány képzett szak­munkás­nőkben, ahol a legkisebb m­un­­katrdlódás már súlyosan éreztette ha­tását. Utánpótlás tanoncok alkalmazá­sa és kiképzése révén alig van, úgy hogy rövid időn belül, ha a hely­zet nem változik, m­unkáshiány lesz érezhető. A testület munkásközvetítője igye­kezett ellátni­­a munkás igényléseket és eltekintve attól az időtől, amikor minden üzem azonos képzettséggel bí­ró munkásokat igényelt, az üzemeket megfelelően fel is tudta látni. A mun­kaközvetítő tevékenységét az alábbi kimutatás tünteti fel, melynek adatai a m.­­kár­­iállami Munkaközvetítő Hi­vatal részére havonkint adott kimuta­tás tételeit összesíti. Közvetített munkások kimutatása. A közvetítések számából megálla­pítható, hogy a közvetítés forgalma meglehetősen élénk volt. Nem áll a­­rányban a közvetítések számával a megkötött tanszerződések száma, mert míg a közvetített tanoncok száma 25-öt tett ki, a megkötött tanszerződések szá­ma 13, tehát az elközvetítettek 50 százaléka nem vált be, vagy már a próbaidő alatt elhagyta az ipart. Mosó­munkás Vasaló­munkás Gép­munkás Egyébb munkás Tanonc Január 13 27 39 115 Február8 25 27 20­ Március9 21 17 151 Április 10 12 169 1 Május 10 22 32 156 Június 119 6 6­­Július5 122 8 3 Augusztus2 118 114 Szeptember4 13 119 1 Október 10 16 109 3 November1 15 19 101 December6 17 13 13-Összesen: 89 200 200 136 25 Együtt : 650 FEHÉRNEMŰTISZTÍTÓ IPAR

Next