Honi Ipar, 1915 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1915-01-01 / 1. szám
HONI IPAR Ipari, kereskedelmi és közgazdasági folyóirat. A magyar iparpártolás és iparfejlesztés lapja. Közszállítási szaklap. . XVI. évf. 1. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST VI. KER., KIRÁLY UTCA 34. SZÁM. HELYI ÉS INTERURBÁN TELEFON 61-55. FELELŐS SZERKESZTŐ: SUGÁR OTTÓ GYÁRFÁS OSZKÁR előfizetési ÁR: Megjelenik Évre .......16 kor. minden hónap Fél évre ... 8 kor. 1-én és 15-én. TÁRSSZERKESZTŐ: J ULI 11 ■*' ' LHU I **1 * '*■' Ne hagyjuk cserben a hadsereget! Irta: Kunz József. Nem frázis, hogy az iparnak és kereskedelemnek lelkileg ott kell lenni a csatatéren. A kenyérkereseti szempont mellett egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy minden gazdasági ténykedésünkkel is hozzá kell járulnunk a győzelem kivívásához. Ennek pedig egyik legfőbb szabálya, hogy a hadseregszállítások terén csak arra vállalkozzunk, amire anyagi erőnk és szakképzettségünk predesztinálnak. Ha nem így járunk el, ha anyagi erőnket meghaladó vállakozásokba fogunk, ha arra hivatottakat ütünk el attól, hogy a hadsereg ellátásának munkájából kivegyék a részüket, ha nem vállalkozunk, hanem üzérkedünk , cserben hagyjuk a hadsereget és megérdemeljük, hogy közmegvetés legyen osztályrészünk. A szakképzettségnek sohasem volt fontosabb missziója, mint ezekben az időkben és a szakképzettség nem is óhajt egyebet, mint hogy minden görbe út elkerülésével nyílt homlokkal léphessen be oda, ahol produktív szolgálatait igénybe vehetik. Oly könnyű megtalálni a szakképzettséget, csak ki kell előtte tárni a kaput! Csak el kell távolítani azokat a homályból felbukkanó elemeket, melyek közéje és a hadseregszállítás közé akarnak ékelődni! Az igazi magyar ipar és kereskedelem ezekben a mozgalmas időkben fényes tanújelét adta kiváló erényeinek. Megértette az idők hívó szózatát ! Csak körül kell nézni, hogy az erők reaktiválása milyen szunnyadó energiákat hozott a felszínre! Egyénileg úgy, hogy az öregek átvették a harctéren küzdő fiatalok szerepkörét, gazdaságilag úgy, hogy a rendkívüli szükségletbe kapcsolódva, számos üzemen kívüli vállalatunk hogy kelt életre, hogy részt vehessen a hadsereg ellátásának munkájában. Csak azt kell mérlegelés tárgyává tenni, hogy egyes vállalataink milyen ügyesen és mennyi rátermettséggel választották meg azt átmeneti pozíciót, melynek elfoglalására őket a viszonyok utalták ! Az ilyen szakszerűségre támaszkodni nem nehéz feladat, csak meg kell különböztetni attól az elemtől, mely kompromittálja a magyar ipart és kereskedelmet és üzleteit a magyar erkölcsi kvóta terhére bonyolítja le. A hadsereg ellátásának kérdése ma nem egyszerű közszállítási kérdés, nem egyszerű kenyérkereseti kérdés, melynek megoldása egyesek jólétének, vagy üzleti forgalmának emelése szempontjából jön számba. A győzelem kérdése ez, melyet a csatatéren a jó katonák és itthon a jó szállítók biztosítanak. Ma fontosabb szerep jut a szakszerűségnek, mint bármikor. A szakembernek nem szabad cserben hagyni a hadsereget, de a hadseregnek sem szabad negligálnia a szakszerűséget, mert az egyengeti a diadalhoz vezető utat. Kint dörögnek az ágyuk és az emberek hekatombáin hullanak el, idebent pedig már megindult az elpusztított anyag pótlására irányuló munka. Akik annak elvégzésére hivatottak, itt vannak közöttünk , csak nem szabad távol tartani őket kötelességük teljesítésétől. A sorompókat csak a kontárok ellen kell felállítani, akik az elpusztított anyagot szurrogátummal igyekeznek pótolni. A visszaéléseket példásan meg kell torolni, de még ennél is fontosabb, hogy olyanokra támaszkodjunk, akiknek neve, szakképzettsége és jelleme biztosíték arra, hogy nem fogják cserben hagyni a hadsereget ! Illetéktelen tényezők a hadseregszállítások körül. Irta: Balázs B. Hugó. A mostani generáció eddig közvetlen tapasztalásból nem ismerte a háború borzalmait és ezideig nem szenvedett annak gazdasági csapásai alatt. A mostani világháború kitörése és ezért a legellentétesebben hatott az emberekre. A félénkeket a kétségbeesés érzete, a vakmerőeket a gyors világhódítás láza fogta el. A legkevesebben indultak ki abból, hogy bármi történjék is, az emberiség a legrettenetesebb világháború közepette is él s nagy részének utána is élnie kell, amiért lehetőleg nyugodt megfontoltsággal kell a felfordult állapotok között is hasznos tevékenységet kifejteni. A rettenetes szenvedések áradata a nemeslelkűekből áldozatkészséget váltott ki, de ugyanakkor megmozdultak azok is, akiknek lelki világát egyetlen eszme tölti el : keresni mindig, mindenáron és minél többet. Ezeknek szemében a hadsereg nem a haza megmentésére hivatott intézmény, hanem olyan alany, amelyen, sőt amelynek rovására könnyen és sokat lehet keresni. Ügynökök, szállítók hemzsegtek mindenfelé. Vállalkozók álarcában léptek fel, ezek tisztes sorába vegyülve, sőt ezeket megelőzve elözönlötték a hadügyminisztériumtól lefelé az összes katonai szükségleteket beszerző hivatalokat, és ajánlottak mindent, mindenféle szállítási feltételekkel, jólehet jórészben még azt sem tudták, hogy melyik iparos vagy gyáros készíti az ajánlott cikket, a magyar iparosvilág termelőképességéről pedig halvány sejtelmük sem volt. A mennyiség és a szállítási idő nem okozott gondot az ügynök uraknak, holott a hadseregre ezek a legfontosabbak. Olyan árakat írtak elő, melyek homlokegyenest ellenkeztek a kereskedelmi possibilitás elveivel, úgy, hogy mire a magyar gyárosok és iparosok maguk jelentkeztek tisztességes számításokon alapuló ajánlataikkal, gyanakodó és bizalmatlan fogadtatásban volt részük s kurtán hangzott a lesújtó ítélet : a magyar gyárosok elfogadhatatlanul drágák és szállítási kötelezettségeiknek sem bírnak eleget tenni ! Az első rohamban megszerzett megbízásaikkal aztán az ügynök urak elárasztották a magyar iparosokat és gyárosokat, gondosan ügyelve arra, hogy az illető cikkre az iparostól minél olcsóbb árakat csikarjanak ki. Iparosaink legnagyobb része, az általános megdöbbenés első pillanataiban, a régi vevőik teljes elmaradásának hatása alatt állva, a munkaínségtől rettegve, beleesett a kelepcébe. A közvetítő urak még az elegendő anyag hiánya miatt aggódók lelkiismeretét is megnyugtatták, mert ők magas összeköttetéseikre való sokatmondó HAIDEKKER SÁNDOR sodronyszövet- fonat- és kerítésgyára BUDAPEST, VIll. kerület, Üllői út 48/23. szám. Készít mindennemű sodronyszöveteket és fonatokat Minták és árajánlatok kívánatra gazdasági és gyári célokra. Sodronykerítéseket kova- _ . .... . _ osolt vaskerettel és anélkül, mindenféle kivitelben, díjmentesen küldetnek a | | | |