Iparegészségügy, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906-01-01 / 1. szám

1906.___________________________________iparegészségügy________________________________7. oldal. MUNKÁSVÉDELEM. A gyermekvédelem. Minden állam kultúrájának az képezi a lel­bizto­sabb mértékét, hogy mennyire és mily módon gondozza és gyámolítja a szegényeket, a munka­nélkülieket, a tehetetleneket, a nőket és kiváltképpen mily mérvben oltalmazza a védtelen gyermekeket. Ha ezen mérték szerint mérlegeljük a kultúrában való elhaladásunkat, akkor be kell ismernünk, hogy az, amit mi oly büszkén kultúrának vallunk és hirdetünk, tulajdonképpen nem kultúra még, hanem ennek csak a­­ máza. Társadalmunk nem­csak hogy nem emelkedett fel sz­ociális feladatainak magaslatára, hanem még az igazi, fenkölt és nemes humanizmus terén is, akár a kelet, elmaradt. Ám­bátor a keletrő­l sem szabad most már olyan kicsiny­­lőleg és lenéző­leg beszélnünk, mióta a bolgár hiva­talos lapban a folyó év április hó 10-én megjelent ama törvény, amely a nőknek és gyer­ekeknek az ipari üzemekben való munkáját szabályozza. Ezen törvény értelmében az összes női munkások és a gyermekek a kereskedelemügyi minisztérium fel­ügyelete alá helyeztetnek. Ipari üzemekben 12 éven alul lévő gyermekeket nem szabad foglalkoztatni, kivételes esetben azonban olyan gyermekek is al­kalmazhatók, akik a tizedik éveket már befejezték. Ez a kivétel igen sokat levon a törvénynek érté­kéből, ámbár az ilyen gyermekek a munkába való állás előtt kötelezőleg orvosilag megvizsgálandók. Ami az én subjektív felfogásomat illeti, én az ilyen orvosi vizsgálatokat általában igen csekély értékűek­­nek tartom, mert az orvos is csak gyarló ember, aki sokszor jut olyan helyzetbe, hogy saját kisebb, vagy nagyobb érdekei és az igazság között kell választania és valljuk meg őszintén, igen fegyel­mezett gondolkozásának kell annak az orvosnak lennie, aki kivétel nélkül minden esetben saját ér­dekeinek veszélyeztetésével, sőt feláldozásával is az igazság mellé szegődik. Miután a törvényeket nem örök időkre hozzák, remélhetőleg hamar meg is fogják ezt az új törvényt a most említett tekintetben változtatni, mert ha a kereskedelemügyi minisztérium felügyeleti jogát tényleg és komolyan gyakorolni is fogja, akkor igen rövid idő alatt be fogják látni az illetékes körök, hogy a tíz éves gyermekeket még kivételesen sem szabad ipari munkára fogni, mivel ezek a munká­ban oly egészségi károsodást szenvedhetnek, amely r­eájuk nézve végzetessé válhatna. Egyébiránt ettől eltekintve, a törvénynek olyan előnyei vannak, hogy bizonyos fokú irigységgel tekinthetünk a­­ boldog Bulgáriára. Az összes ipari államokat évek óta foglalkoztatja a nők éjjeli ipari munkájának kérdése egyrészről, másrészről pedig az otthon végzett munkának (mint a németek mondják: a Heimarbeitnak) nehezen megoldható és oly sokféle érdekbe beleütköző problémája. És ime a bolgár törvény egyszerűen kimondja, hogy a nőknek és a 15 éven alul lévő férfiaknak az éjjeli ipari munka tilos. Ezzel aztán részben eleje is vé­tetik annak, hogy a fiatal női munkásoknak száma oly óriási arányban emelkedjék, mint például Német­országban, ahol a fiatal női munkások száma évről­­évre oly nagyfokú gyarapodást mutat, hogy azt a német hivatalos statisztika is megdöbbentőnek mondja. A s­­­ik éven túl lévő fiatal női munkások­nak száma Németországban 1902-ről 1903-ra kerek számban 40.000-rel emelkedett. Az otthon dolgozó munkásoknak üzemeire is kiterjed a bolgár törvény figyelme és a törvény követelményeihez tartoznak alkalmazkodni mindazon otthon dolgozó munkások, akiknél ötnél több, a családhoz nem tartozó nő, vagy gyermek dolgozik. Az egészségre ártalmas és veszélyes üzemekben 18 évesnél fiatalabb munkásokat nem szabad foglal­koztatni. A munkaidőnek maximális tartama a 12 (esetleg 10) éves gyermekekre nézve hat, 12 — 15 évesekre nyolc és nőkre nézve tíz órában van meg­állapítva, azonban a tíz órai munkaidő mellett két órai munkaszünet jár minden munkásnak és semmi­féle munkának sem szabad egyhuzamban, tehát szünet nélkül öt óránál tovább tartania. A nyolc­órai munka mellett is egy teljes óráig tartó szünet jár a munkásoknak. A gyermekeknek éjjeli ipari munkáját illetőleg kivételt képez az, hogy üzemi baleseteknél, amelyek előreláthatók nem valának, a gyermekek is dolgoz­hatnak éjjel, de a 13 évesnél fiatalabbaknak még ilyen esetben is tilos a munkában résztvenniök. Nem sorolhatom fel a bolgár munkásvédelmi törvénynek minden előnyét, de azt konstatálnom kell, hogy kivált a nőknek védelme tekintetében ezen törvény versenyre kél a legelőrehaladottabb államoknak ily irányban eddig tett intézkedéseivel is. Remélhetőleg a gyermekek kihasználásának is útját sikerül majd állani, ámbár Németország pél­dája elég világosan mutatja, hogy csak a legéberebb ellenőrzés mellett lehet, kivált kezdetben, némi eredményre számítani. A gyermekvédelem kérdése nálunk még mindig Mentőkocsik, mentőszekrények és azok szerelvényei, hordágyak, kötszerek és kötszertöltények; •v* -8-szemvédők, légző­készülékek (respiratorok), légvezető-készü­lékek, biztonsági lámpák, övek., -› gummikeztyűk és gummicsizmák legnagyobb választékban, legcélszerűbb rendszerrel * S­chottola Minőinél •8--· «8- ¥ 1., ■■SS* ^aes&Baa.£ •sV <S° «nV Felvilágosítással készséggel szolgálok bármely irányban. -‡ -‡

Next