Iparegészségügy, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908-01-01 / 1. szám

I­.H 8. 5. A művirág-készítés higiéniája. A Ruházati ipar című cikksorozatban részben már foglalkoztunk a művirág-készítő munkásokkal Tekintettel arra, hogy ott inkább ezen munkások­nak szociális helyzetére, az otthonmunkára, a munka­idő nagyságára és a munkabérek mekkoraságára fektettük a fősúlyt, most szükségesnek tartjuk, hogy az ott mondottakat kiegészítsük ama ártalmak fel­tárásával, amelyek a művirág-készítő munkáso­kat hivatásuk körében és hivatásuk teljesítése köz­ben érik. A művirágokat nálunk többnyire kisebb mű­helyekben gyártják és hogy ezen műhelyek egy­általán nem felelnek meg a higiéna követelményei­nek, azt talán fölösleges is részletesen bizonyítanom. Kiváltképpen azt kell kifogásolnunk, hogy míg egy­felől az egy személyre jutó légtér még a 10 köb­méternyi minimumnak sem felel meg, addig más­felől a szellőztetésnek lehetőségéről sem történik kellő gondoskodás, pedig ennek, egyéb közegészségi okoktól eltekintve, már azért is nagy fontossága van, mert a munkánál használatos mérgek ugyancsak eré­lyes szellőztetést tennének szükségessé. A művirág-gyártásnál alkalmazott munkások­nak túlnyomó többsége a női nemhez tartozik és mivel ezek a többnyire fiatal nők az alacsony munkabérek folytán sem megfelelőleg nem táplál­kozhatnak, sem pedig olyan lakást nem bérelhet­nek, amely alkalmas volna egészségüknek biztosí­tására, világos, hogy a túl hosszú munkaidő mellett a foglalkozásuk körében alkalmazott mérgező anya­gok csakhamar megtörik szervezetüknek sokszor amúgy is már nagy fokban meggyengült ellen­állási képességét. Ezen iparágnak legfőbb ártalmát kétségkívül ama mérgek képezik, amelyeket a művirágoknak a festéséhez használnak. Ilyen egyebek között például az ólomtartalmú üvegpor, a schweinfurti zöld és ilyenek a különféle higanykészítmények. Hogy a krónikus ólommérgezés (Saturnismus chronicus) általános megbetegedést (cachexia saturnina), bél - kólikát, gerincagyi, izom-, vese- és agy-megbetege­­dést okozhat, azt e lap olvasói elég részletesen ismerik és így könnyen megérthetik, hogy miért lehet a művirág-készítő munkásnők között annyi sápkóros és annyi tüdővészes beteget találni. A schweinfurti zöld nem egyéb, mint a réz­­arsenitnek és az ecetsavas réznek összeköttetése. A krónikus arsenmérgezésnek tünetei közül felemlí­tem az emésztési zavarokat, a bőrkiütéseket, a haj­­­hullást, a fáradtság érzését, a fejfájást, hüdéseket, hangyamászást és a lesoványodást. A schweinfurti zöld által okozott krónikus mérgezés létrejöhet az által, hogy­ hosszabb időn keresztül a gyomron és a tüdőn át kisebb adagok jutnak be a munkásnő szervezetébe. A különféle higanykészítmények által előidé­zett krónikus mérgezés a fogak kihullásához, izom­­hüdésekhez, veselobhoz és esetlegesen bárgyúság­­hoz is vezethet. Miután pedig a művirággyártásnál némely fes­téket por alakban szoktak használni, világos, hogy ez a por — a gyomorba és a tüdőbe jutván, — nagy mértékben alkalmas a munkásnők egészségének komoly veszélyeztetésére. Látható tehát, hogy ezen műhelyeket a legszigorúbb ellenőrzésnek kellene alávetni. Súlyt kellene helyezni arra, hogy minden gyárban és műhelyben egyfelől teljesen kifogástalan legyen a szellőztetés, másfelől pedig a legnagyobb gondossággal kellene arra ügyelni, hogy a tiszta­sági szabályok a legszigorúbban betartassanak. Min­den munkásnőnek kötelessége, hogy a munka meg­kezdése előtt munkaköpenyt vegyen magára és azonkívül fejére sapkát tegyen, nehogy a mérges por a hajára szálljon. Ételeket, italokat a műhelybe vinni és ott elfogyasztani tilos. Gondoskodni kell arról, hogy a műhelyek mosdó­készülékkel legye­nek ellátva, elegendő szappant és tiszta törülköző­ket kell a munkásnőknek rendelkezésére bocsáj­­tani és aztán kellő ellenőrzést kell gyakorolni arra, hogy a munkaköpenynek levetése után és a műhely­ből való távozás, kivált pedig étkezés előtt, minden munkásnő a vizet és a szappant igénybe is vegye, mert csak akkor lesz lehetséges a munkásnőket a mérgezés veszélyével szemben többé-kevésbé meg­oltalmazni, ha a tisztaság szabályaihoz a legkíno­sabb pontossággal alkalmazkodnak. Néha a méregtartalmú festékek folyékony alak­ban használtatnak és igy természetesen a munkás­nők kezével igen szoros összeköttetésbe jutnak. Hogy az ily úton keletkezhető káros következmé­nyek elkerülhetőkké váljanak, legcélszerűbbnek lát­szik, ha a munkásnők ezen munkákat kettyüs kézzel végzik. BT KELETI és MURÁNYI vegyészeti gyára, Újpesten. Földes vegyi Festék, ólomfehér, lysoform. Telefon W-88. (Folytatjuk.) Iparegészség-ügy 5. oldal.

Next