Iparegészségügy, 1910 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1910-01-01 / 1. szám
4. oldal. \\ \ \ IPAREGÉSZSÉGÜGY jövőben is meg fogja óvni minden támadás ellen. Ameddig ezt a törvényt meg nem változtatja a parlament, addig ezen sem elnézéssel, sem kedvezéssel változtatni nem lehet. Azt hozhatná fel valaki, aminthogy fel is merült az a nézet, hogy az ügyvezetőket azért kell egyesületbe tömöríteni, hogy adott esetben véleményük felhasználásával praktikusan élni lehessen. Nos, erre a kérdésre, amely első pillantásra igen szimpatikusnak látszik, talpraesett választ adott az Országos Pénztár, amikor kiküldöttével Sarkadi igazgatóval ott az értekezleten kijelentette, hogy szándéka minden negyedévben összehívni a vidéki ügyvezetőket avégből, hogy véleményeiket meghallgassa, illetve ezeket az ügy céljaira felhasználhassa. Hogyha pedig már ez a létjogosultsága is megszűnik az ügyvezetők véleményező testületének, akkor — kérdjük — mit céloz az egész? Talán csak nem az a főhivatása ennek az egész egyesülésnek, hogy felettes hatóságainak, különösen pedig az O. P. működését lekicsinyelje, hogy ott az értekezleten kijelenthesse azt az anomáliát, miszerint kénytelen mindenről jelentést tenni az O. P.-nak, ha egy hatost ad ki, ha egy napidíjast vesz fel stb. Ezzel a felfogással egyedül áll az ügyvezetők értekezlete. Ezzel szemben mi, akik valóságos argusi szemmel kísérjük a munkásbiztosítási ügy egész fejlődését és menetét, a leghatározottabban kijelentjük, hogy az Országos Pénztár ellen, az ügyvezetők eme értekezletén elhangzott kifogásokat mi csak a legnagyobb dicséret képében szolgáltatjuk neki vissza. Igen helyesen, sőt kötelességszerűleg jár el az O. P., amikor úgy cselekszik, ahogy ma tesz. És minden más esetben csak azt érdemelné, hogy eltöröljék a föld színéről. Még csak egy megjegyzést akarunk tenni a szálló hírekről. Több oldalról, mondhatnánk sok oldalról hallottuk azt a hírt, hogy az ügyvezetők eme mozgalma mögött az Állami Hivatal áll. Mi kijelentjük, hogy ez a híradás nem felel meg a valóságnak. A m. kir. Állami Munkásbiztositási Hivatal az 1907: XIX. t.-c. alapján áll és semmi mást nem tesz, mint amit ez a törvény néki teendőkül előir. De nem is képzelhető ez máskép. Rendkívül nagy nehézséggel kezd az életbe átmenni az uj törvény. Abszolúte nincs és nem is lehet azért célja senkinek se, hogy új erjesztőanyagot vessen az annyire óhajtott békés kialakulásba avagy ennek a beledobását bármily módon is elősegítse. Az egész mozgalomból, azt látjuk, hogy vannak szerepelni vágyó pénztári tisztviselők. Helyes ! A személyes hiúságok is értékesek, ha a közjót általuk előmozdíthatjuk. De türtőztessék magukat ezek a jó urak még pár hónapig, amikor a pénztári tisztviselők országos értekezletét közmegelégedésre meg lehet csinálni. Az átszervezés rövidesen meglesz, a selejtezés hamarosan megtörténik, akkor azután már semmi sem állja útját az ilynemű érvényesülésnek. Sapienti sat. Ipari alkalmazottak megbetegedésének és balesetének elhárítására vonatkozó óvórendszabályok. 19. Irta: Hlavács Kornél, miniszteri titkár-bíró. A szabályzat szerint egyik németországi bánya megkívánja, hogy a szállított huzalkötelek szálai, amenynyiben a huzalszál 2 mm. vastag, legalább 28 mm-nél vastagabb, még elbírjanak. A Verein Deutscher Revisions-Ingenieure idézett szabályzatában az ismertetett határozatokon kívül még a különböző láncokról és kötelekről és ezek teherbírásáról tanulságos táblázatok találhatók, melyek közül néhányat részben kivonatosan itt be is mutatok. E táblázatokat a láncokat és köteleket szállító egyes cégek állították össze. Kötözőláncok méretei és megengedett legnagyobb megterheléseik. A kötözőláncot — a gyáros intelme szerint is — nem szabad éles szögletekre közvetlenül rákötni, hanem rongyokat vagy fadarabot kell alátenni. Jobban megterhelni a láncot, mint e táblázat mutatja, nem szabad. Ha a lánc nem függőlegesen, hanem ferdén fut a horoghoz, még ennyire sem szabad megterhelni. Rövidszemü láncok méretei és megengedett legnagyobb megterheléseik. A rövidszemű láncok itt közölt táblázatában feltüntetett megengedhető legnagyobb terhelés körülbelül ötszörös biztonságnak felel meg, ha a láncdob átmérője 16—20-szor akkora, mint a láncvastagság. Öntödei daruknál, amelyeken hosszabb ideig függ a megtöltött öntőüst, a táblázatban feltüntetett terhelést sem szabad megengedni. 8 hajlást 7 , 2-2-2 , 2'2—2'5 , „ „ „ 2-5—2-8 „ 6 , 5 A láncvas átmérője hüvelyk v* 5/8 3/4 13/15 7/8 15/16 1 1V8 A megengedett legnagyobb megterhelés kgr. A láncvas átmérője hüvelyk IV* 18/8 H/2 15/8 1V/4 V/s 2 A megengedett legnagyobb megterhelés kgr. 7.500 9.000 11.000 13.000 15.000 17.000 20 000 1000 1800 2400 3000 3500 4000 4500 6000 A láncvas átmérője milliméterben Megengedett legnagyobb megterhelés kgr. A láncvas átmérője milliméterben Megengedett legnagyobb megterhelés kgr. 5 250 20 4.000 6 360 22 4.840 7 490 24 5.760 8 640 26 6.760 9 810 28 7.840 10 1000 30 9.000 11 1210 33 10.890 12 1440 36 12.960 13 1690 39 15.210 14 1960 43 18.490 15 2250 46 21.160 16 2560 49 24.010 18 3240 52 27.040 1910.