Jó Egészség, 1911 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1911-01-01 / 1. szám
4. oldal. tartozik elsősorban az orrlégzés akadályozottsága (orrhurutok, orrjáratok veleszületett szűk volta, eldugultsága stb.), szájbántalmak, farkastorok stb. Ezek részben gyógyíthatók és akkor újból jól és kielégítően szőrmák a csecsemők, vagy oly természetűek, hogy a csecsemők más után való táplálásáról (orron át etetés) kell gondoskodni. A nem éhező és mégsem fejlődő csecsemők táplálásához részletes orvosi utasítás kérendő. Az anya-, illetve női tejen nevelődöttek közül azoknál, kiknél kielégítő szoptatás daczára a rendszeres súlynövekedés nem áll be, valamint azoknál, kiknél orvos elrendeli, a harmadik hónap után ajánlatos a szoptatás helyett naponta 1—2-szer mesterséges táplálékot nyújtani. A megélhetési, illetve kenyérkereseti viszonyok sok anyát arra késztetnek, hogy csecsemőgyermekének napközbeni tápláltatásáról gondoskodjék, minthogy csak reggel, délben és este, illetve csak reggel és este szoptathatja meg. A vegyes táplálás terén követtetnek el nálunk a legnagyobb és leggyakoribb hibák. Hacsak valamiképpen összeegyeztethető az anya megélhetési viszonyaival, a harmadik hónap elteltéig elodázandó a vegyes táplálás elkezdése. Akkor is először egy adag 150—180 gr. ugyanannyi folyadékkal hígított u. n. féltej adandó. Először a déli szoptatás helyettesítendő ilyen hígított tehéntejadással. Ha a csecsemő azt jól tűri és a szocziális körülmények nem sürgetnek, úgy várni kell a második tejadaggal addig, míg a gyarapodás elmaradása arra késztet. Ha sürgős a második adag beiktatása, még akkor se történjék az az első tehéntejadag adását követő egy hét eltelte előtt. Ilyenkor, ha az anya-, illetve dajkatej hiánya az ok, úgy ügyelni kell arra, hogy a szoptatási időközök ne tolódjanak nagyon el, hogy szoptatás és mesterséges táplálás váltakozzék. Ha szociális okok az indíték, úgy rendesen elkerülhetetlen az, hogy a mesterséges táplálások ne egymásután következzenek, hogy mihamarabb csak reggel és este szopjon a csecsemő és közben háromszor kapjon féltejet. A negyedik hónap után az adag 180 gr.-ról 200 gr.-ra is felemelhető s a féltejet kétharmad tej válthatja fel. Minthogy a csecsemő a mesterséges táplálékot roszabbul emészti meg, mint a női tejet, ezért az etetések között legalább 4 órai időközök legyenek. (Reggeltől estig a napi étkezések száma ötnél több nem lehet.) A női emlő tejtermelése, amint azt fentebb részleteztem, a szopás, illetve szívás által reflektoriőre váltatik ki és természetszerűleg megcsökken a ritkább szoptatással, illetve az azzal együtt járó tejpangással, úgy hogy az ilyen emlők könnyen elapadhatnak. Ennek megelőzéséhez, a tejtermelés biztosításához szükséges, hogy a megélhetés okából ritkán szoptató anya rendes szoptatási időközökben, azaz 4 óránként teljesen lefejje. A szoptatás abbahagyásának, az elválasztásnak élettani ideje elérkezett akkor, mikor a női tej már nem képes fedezni a növekedő csecsemőszervezet összes szükségleteit. Főképp a szervezet vasszükségletét nem képes a női tej az első év harmadik negyedén túl ellátni és ezért ekkor el kell a csecsemőket választani. A csecsemő egészségének veszélyeztetése nélkül, illetve annak megóvása érdekében néhány héttel, esetleg hónappal elodázandó az elválasztás, ha az a forró nyári meleg idejére esnék, mikor is a csecsemő szervezetének, a táplálék megváltoztatásához szükséges alkalmazkodását a forróság károsan befolyásolhatja. Az elválasztás menete ugyanaz legyen, mint a vegyes táplálás megszoktatásánál, csakhogy később, a nyolcadik hónap elején kezdődjék és az első mesterséges táplálék ne hígított tej legyen, hanem egy negyed kgr. húsból és zöldségből főzött egy negyed liter húsleves, melyben egy gyermekkanálnyi kisszemű dara (gries, tápióka) főzessék be. Mikor már három szoptatást pótoltunk mesterséges táplálékkal, akkor tapasztalatom szerint ajánlatos a naponta négyszeri etetésre áttérni, úgy hogy reggel 7 óakor a csecsemő 200—250—300 gr. és makkávé-, 2h tejkeveréket, egy fél kiflit (szarvas) vagy kétszersültet, 11 órakor 100 150 gr. húslevest és 100—200 gr. pépes főzeléket (burgonya, spenót, sárgarépa-purée) és 1 kb. friss gyümölcsnedvet (narancs, málna, ribizke, földi eper baraczk stb.) vgy egy kávéskanál friss almakaparékot, délután 3 órakor újból 200 —250 —300 gr. makkávés tej kétszersülttel, este 7 órakor 200 —300 gr. híg tejes pépet (tápióka, grisz) kapjon. Ezen étrend a 10-ik hónaptól körülbelül a 15-ik hónapig változatlanul maradjon meg, a tejhigitást azonban higitatlan ugyanannyi adag tehéntej válthatja fel. Egészséges csecsemő a fokozatos elválasztás mellett könnyen és jól hozzászokik a mesterséges táplálék megemésztéséhez. Ezen után haladva, ha többnyire el is maradnak az emésztési zavarok, mégis igen sok csecsemőnél következetességgel és kitartással le kell küzdeni azt az ellenszenvet, melyet sok csecsemő minden mesterséges táplálékkal szemben mutat. Egyikmásik nem szívesen veszi a palackból a tejét, az ilyet kis kávés-, illetve teáskanállal kell megetetni. Ha vissza is utasítja, más táplálékot (emlő, zsemlye stb.) nem szabad adni, a beálló éhség a megszoktatáshoz segítségünkre lesz. Ajánlatos, hogy ne a szoptató anya vagy dajka etesse meg a csecsemőt; elválasztás idejére esetleg előnyös, hogy más környezetbe telepíttessék át a csecsemő. Ezen technikai nehézségeknél számottevőbbek azon jelenségek, melyek arról tesznek tanúságot, hogy a mesterséges táplálásra áttérés megzavarja a csecsemőszervezet egyensúlyát. Az ellenszenv, illetve undor a mesterséges táplálékkal szemben egyik-másik csecsemőnél súlyos izgatottságot, elsápadást, hányást, hasmenést, hőmérsékemelkedést vált ki. Az esetek legtöbbjénél a mesterséges táplálékban van a hiba, esetleg a tejben és így a koplaltatás, kizárólagos teadiéta útján az emésztés újból rendbe kerül és akkor az elválasztás lassan és óvatosan folytatható. Az elválasztás idején beálló minden legkisebb emésztési zavar (hányás, hasmenés, láz, bágyadtság, nyugtalanság) beállta esetén orvosi tanács kérendő ki, mert az elválasztás ideje a csecsemő életében a legjobban veszélyeztetett időszakot képezi. (Folytatjuk.) JÓ EGÉSZSÉG 1. szám.