Közlekedési Tudósító, 1930 (3. évfolyam, 1-38. szám)

1930-01-01 / 1-2. szám

4 KÖZLEKEDÉSI TUDÓSÍTÓ Bürokráciamentesen ... A fejlődésnek újabb iránya külföldön mindinkább szük­ségessé tette oly központi szakértő testületek létesítését, amelyek automobilügyi kérdésekben nemcsak tanácsadó jellegűek, hanem az útügyek, közhasználatú vállalatok stb. kérdéseiben végrehajtó intézkedéseket is tesznek és a gép­járművek megadóztatásából származó állami bevételek hovafordítását illetőleg is döntően közrehatnak. Az a kö­rülmény, hogy a gépjárműközlekedés ügyei egyrészt azok útügyi és közlekedési vonatkozásainál fogva a közlekedési­­vagy közmunkaügyi főhatósághoz tartoznak, másrészt a rendészeti vonatkozásoknál fogva a végrehajtó rendőri ha­talmat irányító belügyi és esetleg honvédelmi, vagy pénz­ügyi tárcákkal is kapcsolatban kell, hogy álljanak­ a gép­jármű ügyek adminisztrációjának olyan bifurkációját ered­ményezi, hogy érthető a nagy nemzeteknek az a törekvése, mely szerint középfokú és hatósági jogkörrel is felruházott oly automobilista szerveket kell létrehozni, amelyek egy ne­vezőre hozzák a különböző főhatóságok gyakran szétágazó rendelkezéseit és bürokráciától mentes módon intézhetik az autóügyeket, úgy hogy azokhoz az automobil-társadalom hivatott képviseltetés útján maga is hozzászólhasson s a kormány is kellően képviselve legyen. Autó-alap — Az volt a vezető gondolatunk, hogy létesítünk egy alapot, amelyből a belügyminisztériummal karöltve, bizo­nyos közérdekű automobil-célokat támogathatunk. Hang­súlyozom, hogy mindeddig az alap felhasználásánál fő irányelvünk az volt, hogy egy fillért sem adtunk más célra, mint a hazai automobilizmus előmozdítására.­­ Az alap vagyona szaporodott, noha az alap pénzén jegyzett hadikölcsön elértéktelenedett. Több mint hatszáz­ezer pengő gyűlt össze, annak ellenére, hogy közben kocsi­vásárlással és egyéb uton is támogattuk a soffőriskolát, to­vábbá pedig tekintélyes összeget fordítottunk az automobi­lizmus céljaira. A magyar államnak nemzetközi autóközle­kedési konferenciákon való képviseltetése is végül az autó­alap költségére történt, mert ha általános állami érdek is volt részvételünk, mégsem talált fedezetet erre a célra egy tárca sem. — A római kongresszuson — mint ismeretes — Szi­­lágyi Egyed miniszteri tanácsos képviselte Magyarországot. Politikai szempontból is fontos volt ránk, magyarokra nézve ezen a kongresszuson való részvétel, tehát az hiszem, sem­miképpen sem lehetne azt nem automobilisztikus célnak minősíteni. A költségek fedezése csak az alap segítségével vált lehetővé. Ezeket a teljesítményeket lehet lekicsinyelni, lehet róluk hiányos és nem megfelelő képet adni a kép­viselőházban, vagy a felsőházban, de objektív kritikával nem lehet elzárkózni azok fontosságának elismerése elől. Így tehát az ilyen irányú költségek is az alapra hárultak. Összehasonlító kimutatás készül a hazai és külföldi automobilipar produktu­mai között . A továbbiak közül csak példaképpen ragadom ki a soffőriskolának pszichotechnikai felszereléssel való ellátását, továbbá az ott alkalmazott előadóknak külföldi tanulmány­útra való kiküldését. Lehet, azt is mondhatja valaki, hogy nem szolgálja az automobilizmus céljait versenydíjak ado­mányozása. Felfogásom szerint azonban az automobil-alap azzal, hogy ezen a téren is számottevő áldozatot hozott, valóban közérdekű és az automobilizmus szempontjából fontos feladatnak tett eleget.­­ A kereskedelmi miniszter megbízást adott az Orszá­gos Automobilszakértő Bizottságnak arra, hogy állapítsa meg minőségi, teljesítőképességi és egyéb szempontból, mi­lyen fokon állanak a magyar automobilipar gyártmányai a külföldi produktumokhoz képest. A magyar gyártmányok értékelésének fontos és messzeágazó összehasonlító kimuta­tását szintén ebből az alapból kell fedeznünk. Soffőrképzés — A bizottság fennállásának harmadik esztendejében elhatározták egy soff­őriskola felállítását. Az akkori belügy­miniszter kijelentette, hogy semmi ellenvetése nincs a terv ellen, de a belügyi tárca költségvetésébe semmit sem tud beállítani erre a célra. A bizottság erre hozzálátott, hogy saját erejéből megteremtse a soffőriskolát. A főváros erre a célra átalakított egy iskolát, garázst és oktatóhelyiségeket lé­tesített. Itt kezdte meg működését az iskola, mely később átkerült a technológiára.­­ A kereskedők részletfizetésre olcsón adtak kocsikat azzal az ígérettel, hogy ha megszűnik az iskola, visszaveszik az autókat. A többi szükséges felszerelés rendelkezésre bo­csátása körül is elismerés illeti az autókereskedőket. A leg­­generózusabb a főváros volt, amely nemcsak épületet adott, hanem azt át is alakíttatta. Az autószakma ragaszko­dik a soffőriskolához . Nem is kell bővebben fejtegetnem, milyen előnyt je­lent általános szempontból is az állami soff­őriskola. Ennek az elismerése nemcsak abban jut kifejezésre, hogy maga az autószakma is ragaszkodik ehhez az intézményhez, sőt ál­dozatot is hoz érte, — a KMAC például évenként nyolcszáz pengőt állít be a költségvetésébe az iskola céljaira — ha­nem abban is, hogy statisztikai adatok bizonyítják az is­kola jelentőségét. — A soffőriskola két irányban jár igen nagy haszonnal. A magángazdaság szempontjából hasznos azért, mert a lelki­­ismeretes soffőr az autó használata, kezelése, az üzemanyag­­szükséglet terén nagyon sok pénzt takaríthat meg a gazdá­jának. Tudjuk, milyen visszaélések mentek végbe egyes ga­rázsokban, műhelyekben. Egy időben valóságos dzsungel volt ezen a téren, a boldogtalan autótulajdonost, aki ilyen emberek kezébe került, hatalmas számlákkal árasztották el a sofferjével kötött szövetség alapján és fizettettek vele min­dent a világon, még azon a címen is, hogy eltört a tengely sima tükre. A feljelentések egész sora szólt arról, hogy száz­kétszáz pengő értékű javításért négyszer annyit számítottak. Legfőbb ideje volt tehát, hogy megbízható soffőrök álljanak rendelkezésre.­­ Az autótulajdonos szempontjából nem mindegy, hogy a soffőrje mennyire lelkiismeretes. Persze itt felvethetik a kérdést, hogy miért éppen az állami soffőriskola tudja ki­válogatni a leglelkiismeretesebb soffőröket. Ennek is meg­van az oka. Ez a soffőriskola nem nyerészkedésre alapított vállalkozás. Nem kér többet a kiképzésért, mint amennyibe neki kerül és ez az összeg is alatta van a magániskolákban követett tandíjaknak. A válogatásra különben is megvan a mód akkor, amikor azt tapasztaljuk, hogy mindig kétszer­­annyi a jelentkező, mint ahányan tényleg felvehetők. Meg­esik, hogy egy évig tart, amíg az egyes előjegyzett jelentke­zőket felvehetik a tanfolyamra. A kiválasztódás tehát auto­matikusan következik be, mert az állami soffőriskola nem verbuválja a hallgatókat, hanem felveszi a legmegfelelőbb­nek látszókat. Kitüntetik a kipróbált, meg­bízható soffőröket . Azoknak a soffőröknek, akik hosszabb időt töltenek el egy gazda szolgálatában, a Királyi Magyar Autmobil Club arany-, ezüst- és bronzérmet adományozott. Van talán 200 ilyen kitüntetett soffőr. Ezek már külön egyesület alakításá­nak a tervével foglalkoznak, mert látják, hogy ők alkotják a legjavát ennek a társadalmi rétegnek. De tömörülni akar­nak az állami soff­őriskolában végzett soffőrök is, ami pél­dául nemzetvédelmi szempontból is jelentős eredmény lenne. Azokat a soffőröket, akik ilyen tömörülésükkel bizonyságot tesznek arról, hogy konzervatív, nemzeti érzésű emberek, ilyen egyesület keretében jól és a közérdeknek megfelelően lehetne irányítani. STUD­E BAKER

Next