Közgazdasági és Közlekedési Tudósító, 1934 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1934-01-10 / 1. szám
s nélkül nincs bankfúzió Valóság lesz-e a bankfúzió terve, vagy megmarad fenyegető veszedelemnek? — ez a probléma foglalkoztatja most a bankvilágot. A Közgazdasági és Közlekedési Tudósító munkatársa kérdésére a magyar bankszakma egyik tekintélyes egyénisége a következő érdekes nyilatkozatot tette: — A fúziók ügyével sokat foglalkozik a közvélemény, talán többet, mint amennyi figyelmet az egész probléma megérdemel, viszont nem elég alapossággal. Végre is legyünk tisztában először is azzal, hogy ma egyetlen bank sem tudja megállapítani, hogy neki mekkora vagyona van, mik a kilátásai, mit érnek a mai üzletei egy év múlva, milyen lesz vagyoni elhelyezkedése a jövőben. Ha már most két beteg intézet fúziójára kerülne sor, ennek nem egy egészséges, új intézet lenne az eredménye, hanem olyan szervezet, amely azután tökéletesen beteg lenne. Nem tudom osztani a rezsikérdés leszállítására, a kamatláb csökkentésére és a hitelélet felélénkítésére irányuló optimista kijelentéseket, amelyeket mind a fúziók eredményeképpen várnak bizonyos körökben. Tizenöt-húszmillió pengő megtakarításra számít a pénzügyminiszter azon a címen, hogy évi hatvanmillió pengő helyett negyvenmillió pengő lesz a pénzintézetek rezsije. Nagy tévedés lenne azt hinni, hogy valóban ilyen rezsiköltség csökkenésről lehet szó és még kevésbé valószínű az, hogy ezt a tőkét mintegy megtakarított összeget a hitelélet alimentálására fordítsák a bankok. Nem lesz ezzel olcsóbb a kamatláb, aminek a szabályozására különben is ott van az Országos Hitelügyi Tanács. Elengedhetetlenül szükséges a mérlegvalódiság helyreállítása. Annak idején az infláció idején vonalat húztak a bankok a régi dolgok alá, új mérleget állítottak fel. Most ugyanezt kellene megcsinálni, ennek a lebonyolításához azonban évekre lenne szükség." Lehetségesnek tartom, hogy a bankok a pénzügyminiszter biztatására le fogják szállítani alaptőkéjüket ama saját részvénypakett értékével, amit a tárcájukban őriznek. A részvényesek azonban nagyon furcsán ítélnék meg ezt a műveletet és azt követelnék, hogy vegyék meg a náluk levő részvényeket. Ha egyszer minden egyes pénzintézet eljutott a mérlegvalódiság helyreállításáig, akkor lehet egyáltalán tárgyalni a fúzióról, de még akkor is nyílt probléma, hogy a feltüntetett értékek mennyiben felelnek meg a valóságnak, tekintettel arra, hogy az egyik intézetnél szigorúbb a cenzúra, a másiknál enyhébb. Az egész fúziókérdést olyan problémának tartom, aminek az aktualitását felette túlozzák, de érdemes tevékenység után nyugalomba vonult és az útügyek műszaki irányítását Benke István miniszteri tanácsos, a kitűnő Szakképzettségű, agilis szakember vette át. Mindenesetre az ország útügyei szempontjából a legnagyobb nehézséget az a pótolhatatlan hiány okozza, amelyet a hatósági kőbányák nyakra-főre történt vásárlása idézett elő és amelynek következtében elköltötték a vármegyék és egyéb közpénztárak útépítésre szánt alapjait, fedezeteit. A kőbányákba ölt pénz nem hozta meg a gyümölcsét, további súlyos veszteség forrása lett anélkül, hogy az államnak vagy közületeknek valaha is reménye lehetne e pénzek megtérülésére, még a kamatokat sem látják soha viszont. Komoly, régi útépítő vállalatokat hihetetlenül olcsó árakkal konkurráltak le a föld alól előbújt, kitűnő összeköttetésekkel rendelkező ismeretlen vállalatok. Kapták is nyakra-főre a munkákat, de a fenntartási kötelezettség teljesítésére csodálatos módon semmi garanciát nem nyújtottak. Ma már ezeknek a vállalatoknak még a nyomát is befújta a hó és a fenntartás gondja az állam nyakába szakadt. Hír szerint az egyik ilyen tönkrement és levitézlett vállalat mindennek megkoronázásaképpen 400.000 pengős próbapert szándékozik indítani az állam ellen. közgazdasági és közlekedési tudósító Magyar Behyajózási Egyesület alakul a folyami és népszerűsítésére Buti János Jess assus egyesület elnöke Hónapokkal ezelőtt, mikor az Országos Hajózási Szövetség megalakult, szó volt arról, hogy külföldi mintára, nálunk is érdekképviselet létesüljön, mely a belhajózással kapcsolatos problémákat tárgyalja. Most az ezzel kapcsolatos előkészületek befejezéshez közelednek. Értesülésünk szerint a hó vége felé megalakul a Magyar Belhajózási Egyesület, amely közgazdasági vonatkozásban és társadalmi szervezkedés formájában óhajt foglalkozni folyami és tóhajózással, az árvédelmi társulatok problémáival és magában foglalná a víziutakat gondozó állami szervek kiküldötteit is. Az egész magyar víziközlekedési probléma tudományos előkészítését is feladatának tűzte ki az egyesület, melynek elnöke Bod János, alelnökei pedig Borbély György, Széchenyi Károly gróf és Domony Móric lesznek. Az igazgatósági tagok sorában azonban az evezés, a vízisportok, a különböző hajóstársaságok, stb. képviselői is helyet foglalnak majd. Az alakuló közgyűlést január 24. és 26-ika között tartják meg. Dolga lenne elég az egyesületnek, de anyagi ereje lesz-e? 400.000 pengős útügyi plóbaper az állam ellen ? A költségvetés összeállítására vonatkozó pénzügyminiszteri tárgyalás most jut el a végső stádiumba. A kereskedelmi tárca költségvetésével kapcsolatban megírta a Közgazdasági és Közlekedési Tudósító, hogy a kereskedelmi miniszter az évek óta elhanyagolt utak rendbehozatalára a múlt évi 1.300.000 pengővel szemben, 2.600.000 pengőt igényelt. Már úgy látszott, hogy az államkincstár honorálja az igényt a fontos célra való tekintettel. Az utolsó pillanatban felborult az ügy. Értesülésünk szerint a pénzügyminisztérium hajlandó az emeléshez hozzájárulni, de ez nem lehet százszázalékos. A kereskedelmi minisztérium útügyei ilyenformán nem a legrózsásabb jövő előtt állanak és a kérdés különösen aktuális most, amikor Forster Gyula államtitkár sok évtize HOMONIM SZŰCS Teréz körút 18. (Oktogon-térnél) Szőrmebundák és mindenféle javítások és átalakítások olcsó áron készülnek______________Lapra hivatkozás ellenében kedvezmény. Zűrzavar a fázisadó körül. A fázisadó ügyében e pillanatban teljes a zűrzavar és bizonytalanság a gyárosok és nagykereskedők, nagyvállalatok között, amelyek közül különösen a gyógyszeranyagáru érdekeltségeket érinti igen súlyosan a fázisadó. Az újabb terhet természetesen áthárítással próbálták eliminálni, a tapasztalatok azonban bebizonyították, hogy ez nem válik be. A mai viszonyok nem alkalmasak ilyen üzleti politikára. Most tárgyalás folyik az érdekképviseletek között újabb megoldásról. Tallsmeier pgis mobbit kapott a 50 000 penge alaptőkéjű vállalat Szakmai körökben rendkívüli feltűnést keltett, hogy Kispest város többmilliós csatornázási munkálatainak első részét, a mellékgyűjtő csatornák 300 ezer pengős megépítését huszonhárom ajánlattevő közül a Világítási és Vízmű Rt.-nak ítélték oda. Ugyanez a társaság építette nemrégiben a kispesti gázhálózatot. Az érdekelt ipar körében úgy látják, hogy immár fokozatosan, a többmilliós munkabiztos elnyerésére rendezkedik be ez a részvénytársaság, amelynek a kerete — 50.000 pengő alaptőke — idegen alapításától eltekintve, nem tekinthető teljesen megfelelőnek ily nagy munkánál megkívánt biztonság szempontjából. A Világítási és Vízmű Rt. 1926-ban alakult, Molnár Imre, Molnár Lajos és Wirth Izsó az igazgatóság tagjai. A belügyminisztérium most vizsgálja felül a város határozatát. Diathermia, gyógy- és fogyasztó massage, valamint minden, a szakmába vágó munkák mélyen leszállított árakon Steiner Klára kozmetikai intézete VI., Izabella u. 73., félem. 1. (Lapra hivatkozva kedvezmény!) Beregi Lóránd Magyarország, Ausztria és Csehszlovákia többszörös boxbajnoka, az arisztokrácia boxtrénere, a KMAC volt trénere, sikeres külföldi turnéjáról visszaérkezve, megkezdte oktatói működését és elsőrendű pedagógiai rendszerével az előkelő közönség rendelkezésére áll. A boxoktatáson kívül a legújabb rendszerű svéd- és gyógytornának elsőrangú oktatója. Ezenkívül speciális gyógy- és sportmassageban is részesíti nagybecsű tanítványait. Külön női és gyermekkurzusok! VI. KER., SZIV-UTCA 26. SZÁM. Telefonszám: 16-5-19.