Közgazdasági és Közlekedési Tudósító, 1934 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1934-01-10 / 1. szám

s nélkül nincs bankfúzió Valóság lesz-e a bankfúzió terve, vagy megmarad fenyegető veszedelemnek? — ez a probléma foglalkoztatja most a bankvilágot. A Közgazdasági és Közlekedési Tudósító munkatársa kérdésére a magyar bankszakma egyik tekintélyes egyénisége a következő ér­dekes nyilatkozatot tette: — A fúziók ügyével sokat foglalkozik a közvélemény, talán többet, mint amennyi fi­gyelmet az egész probléma megérdemel, viszont nem elég alapossággal. Végre is legyünk tisztában először is azzal, hogy ma egyetlen bank sem tudja megállapítani, hogy neki mekkora vagyona van, mik a kilátásai, mit érnek a mai üzletei egy év múlva, milyen lesz vagyoni elhelyezkedése a jövőben. Ha már most két beteg intézet fúziójára kerülne sor, ennek nem egy egészséges, új intézet lenne az eredménye, hanem olyan szervezet, amely azután tökéletesen beteg lenne.­­ Nem tudom osztani a rezsi­kérdés leszállítására, a kamatláb csökkentésére és a hitelélet felélén­kítésére irányuló optimista kijelen­téseket, amelyeket mind a fúziók eredményeképpen várnak bizonyos körökben. Tizenöt-húsz­millió pengő megtakarításra számít a pénz­ügyminiszter azon a címen, hogy évi hatvan­­millió pengő helyett negyvenmillió pengő lesz a pénzintézetek rezsije. Nagy tévedés lenne azt hinni, hogy valóban ilyen rezsiköltség csökkenésről lehet szó és még kevésbé való­színű az, hogy ezt a tőkét mintegy megtaka­rított összeget a hitelélet alimentálására for­dítsák a bankok. Nem­ lesz ezzel olcsóbb a kamatláb, aminek a szabályozására különben is ott van az Országos Hitelügyi Tanács.­ ­ Elengedhetetlenül szükséges a mérlegvalódiság helyreállítása. Annak idején az infláció idején vonalat húz­tak a bankok a régi dolgok alá, új mérleget állítottak fel. Most ugyanezt kellene megcsi­nálni, ennek a lebonyolításához azonban évekre lenne szükség." Lehetségesnek tartom, hogy a bankok a pénzügyminiszter biztatá­sára­­ le fogják szállítani alaptőkéjüket ama saját részvénypakett értékével, amit a tárcájukban őriznek. A részvényesek azonban nagyon furcsán ítél­nék meg ezt a műveletet és azt követelnék, hogy vegyék meg a náluk levő részvényeket. Ha egyszer minden egyes pénzintézet eljutott a mérlegvalódiság helyreállításáig, akkor lehet egyáltalán­ tárgyalni a fúzióról, de még akkor is nyílt probléma, hogy a feltün­tetett értékek mennyiben felelnek meg a va­lóságnak, tekintettel arra, hogy az egyik in­tézetnél szigorúbb a cenzúra, a másiknál eny­hébb. Az egész fúziókérdést olyan problémá­nak tartom, aminek az aktualitását felette tú­lozzák, de­ érdemes tevékenység után nyugalomba vonult és az útügyek műszaki irányítását Benke István miniszteri tanácsos, a kitűnő Szakképzettségű, agilis szakember vette át. Mindenesetre az ország útügyei szempontjá­ból a legnagyobb nehézséget az a pótolhatat­lan hiány okozza, amelyet a hatósági kőbá­nyák nyakra-főre történt vásárlása idézett elő és amelynek következtében elköltötték a vármegyék és egyéb közpénztárak útépítésre szánt alapjait, fedezeteit. A kőbányákba ölt pénz nem hozta meg a gyümölcsét, további súlyos veszteség forrása lett anélkül, hogy az államnak vagy közületeknek valaha is re­ménye lehetne e pénzek megtérülésére, még a kamatokat sem látják soha viszont. Komoly, régi útépítő vállalatokat hihetet­lenül olcsó árakkal konkurráltak le a föld alól előbújt, kitűnő összeköttetésekkel rendelkező ismeretlen vállalatok. Kapták is nyakra-főre a munkákat, de a fenntartási kötelezettség teljesítésére csodálatos módon semmi garan­ciát nem nyújtottak. Ma már ezeknek a válla­latoknak még a nyomát is befújta a hó és a fenntartás gondja az állam nyakába szakadt. Hír szerint az egyik ilyen tönkrement és le­­vitézlett vállalat mindennek megkoronázása­képpen 400.000 pengős próbapert szándékozik indítani az állam ellen. közgazdasági és közlekedési tudósító Magyar Beh­yajózási Egyesület alakul a folyami és népszerűsítésére Buti János Jess ass­us egyesület elnöke Hónapokkal ezelőtt, mikor az Országos Hajózási Szövetség megalakult, szó volt arról, hogy külföldi mintára, nálunk is érdek­­képviselet létesüljön, mely a belhajózással kapcsolatos problémákat tárgyalja. Most az ezzel kapcsolatos előkészületek befejezéshez közelednek. Értesülésünk szerint a hó vége felé megalakul a Magyar Belhajózási Egyesü­let, amely közgazdasági vonatkozásban és társadalmi szervezkedés formájában óhajt foglalkozni folyami és tóhajózással, az árvé­delmi társulatok problémáival és magában foglalná a víziutakat gondozó állami szervek kiküldötteit is. Az egész magyar víziközleke­dési probléma tudományos előkészítését is feladatának tűzte ki az egyesület, melynek elnöke Bod János, alelnökei pedig Borbély György, Széchenyi Károly gróf és Domony Móric lesznek. Az igazgatósági tagok sorában azonban az evezés, a vízisportok, a különböző hajóstársaságok, stb. képviselői is helyet fog­lalnak majd. Az alakuló közgyűlést január 24. és 26-ika között tartják meg. Dolga lenne elég az egyesületnek, de anyagi ereje lesz-e? 400.000 pengős útügyi plóbaper az állam ellen ? A költségvetés összeállítására vonatkozó pénzügyminiszteri tárgyalás most jut el a végső stádiumba. A kereskedelmi tárca költ­ségvetésével kapcsolatban megírta a Közgaz­dasági és Közlekedési Tudósító, hogy a ke­reskedelmi miniszter az évek óta elhanyagolt utak rendbehozatalára a múlt évi 1.300.000 pengővel szemben, 2.600.000 pengőt igényelt. Már úgy látszott, hogy az államkincstár ho­norálja az igényt a fontos célra való tekintet­tel. Az utolsó pillanatban felborult az ügy. Értesülésünk szerint a pénzügyminisztérium hajlandó az emeléshez hozzájárulni, de ez nem lehet százszázalékos. A kereskedelmi minisztérium útügyei ilyenformán nem a legrózsásabb jövő előtt állanak és a kérdés különösen aktuális most, amikor Forster Gyula államtitkár sok évtize­ HOMONIM SZŰCS Teréz­ körút 18. (Oktogon-térnél) Szőrmebundák és mindenféle javítások és átalakítások olcsó áron készülnek­______________Lapra hivatkozás ellenében kedvezmény. Zűrzavar a fázisadó körül. A fázisadó ügyében e pillanatban teljes a zűrzavar és bizonytalanság a gyárosok és nagykereskedők, nagyvállalatok között, ame­lyek közül különösen a gyógyszeranyagáru érdekeltségeket érinti igen súlyosan a fázis­adó. Az újabb terhet természetesen áthárí­tással próbálták eliminálni, a tapasztalatok azonban bebizonyították, hogy ez nem válik be. A mai viszonyok nem alkalmasak ilyen üzleti politikára. Most tárgyalás folyik az ér­dekképviseletek között újabb megoldásról. Tallsmeier pgis mobbit kapott a 50 000 penge alaptőkéjű vállalat Szakmai körökben rendkívüli feltűnést keltett, hogy Kispest város többmilliós csator­názási munkálatainak első részét, a mellék­gyűjtő csatornák 300 ezer pengős megépítését huszonhárom ajánlattevő közül a Világítási és Vízmű Rt.-nak ítélték oda. Ugyanez a tár­saság építette nemrégiben a kispesti gázháló­zatot. Az érdekelt ipar körében úgy látják, hogy immár fokozatosan, a többmilliós munka­biztos elnyerésére rendezkedik be ez a részvénytársaság, amelynek a kerete — 50.000 pengő alaptőke — idegen alapításától eltekintve, nem tekinthető teljesen megfelelő­nek ily nagy munkánál megkívánt biztonság szempontjából. A Világítási és Vízmű Rt. 1926-ban alakult, Molnár Imre, Molnár Lajos és Wirth Izsó az igazgatóság tagjai. A bel­ügyminisztérium most vizsgálja felül a város határozatát. Diathermia, gyógy- és fogyasztó massage, valamint minden, a szakmába vágó munkák mélyen leszállított árakon Steiner Klára kozmetikai intézete VI., Izabella­ u. 73., félem. 1. (Lapra hivatkozva kedvezmény!) Beregi Lóránd Magyarország, Ausztria és Csehszlovákia többszörös boxbajnoka, az arisztokrácia boxtrénere, a KMAC volt trénere, sikeres külföldi turnéjáról visszaérkezve, meg­kezdte oktatói működését és elsőrendű pedagógiai rendszerével az előkelő közön­ség rendelkezésére áll.­­ A boxoktatáson kívül a legújabb rendszerű svéd- és gyógy­tornának elsőrangú oktatója. Ezenkívül speciális gyógy- és sportmassageban is részesíti nagybecsű tanítványait. Külön női és gyermekkurzusok! VI. KER., SZIV-UTCA 26. SZÁM. Telefonszám: 16-5-19.

Next