Lábbelikészítők Lapja, 1932 (14. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-01 / 1. szám
4. oldal LÁBBELIKÉSZÍTŐK LAPJA 1932.január 1 Szövetkezetünk közgyűlése Szövetkezetünk igazgatósága a múlt hónap elején tartott igazgatósági ülésén elhatározta a szövetkezet raktárának és felszerelésének áldását, ugyanakkor megállapította az 1930. évi közgyűlésnek napirendjét és a közgyűlést 1931. december 28-án d. u. 4 órára tűzte ki. Fölöslegesnek tartotta azonban a tagságot is meghívni, hanem megelégedett azzal, hogy a közgyűlési meghívót az „Ipari Hirek“-ben leközölje, dacára annak, hogy tisztában volt azzal, hogy az „Ipari Hirek“-et az ország egyetlen lábbelikészítő kisiparosa sem olvassa és ennek nyomán a tagok a közgyűlésen nem igen fognak megjelenni. A december 23-án megtartott ipartestületi előjárósági ülésen Móczár szövetkezeti elnök kijelentette, hogy neki nem volt tudomása arról, miszerint a tagságot nem hívták volna meg, de miután a Lábbelikészítők Lapja figyelmeztette erre a tagokat, valószínűnek tartja, hogy el is fognak jönni. ígéri, hogy az ülés kezedtét 6 órára fogja kitolni. Ebbéli ígéretének Móczár elnök eleget is tett, amennyiben pontban 5 órakor 35 tag jelenlétében nyitotta meg az ülést, bár az alapszabályok értelmében az össztagság 10%-a vagyis 46 tag jelenlétére lett volna szükség. (Node ki törődik ma ilyen csekélységekkel?!) Napirend előtt Németh János igazgatósági tag kijelenti, hogy fontosnak tartja, hogy ezen közgyűlés keretében tárgyaltassanak le az 1931. évi események. Amennyiben ez nem volna lehetséges, kéri az 1930. és 1931. évi közgyűlések egyesítését, mely 1932. január első felében volna megtartandó. Osztja Németh ezen véleményét Bercsényi Albert és Weisz Ábrahám is. Móczár elnök és Wittinger igazgató kijelentik, hogy ezen közgyűlés csak az 1930. évi üzleti eredménnyel foglalkozik, amelyet mindenképpen le kell tárgyalni. Az 1931. évi közgyűlést néhány héten belül fogják megtartani, amelyen a tagság a lefolyt eseményeket tárgyalhatja. Németh János — tekintettel arra, hogy az 1930. évi eredményért még a lelépett igazgatóság felelős, — hozzájárul ahhoz, hogy azt most tárgyalják le. Ezt a közgyűlés is elfogadta. Az igazgatóság évi jelentése, mely valószínűleg az IOKSz.-ban készült ilyen remekbe, hivatkozik a nehéz gazdasági viszonyokra és büszkén mutat rá arra az óriási eredményre, hogy míg 1929- ben 400.000 pengő forgalmat értek el, addig 1930-ban 360.000 pengőt forgalmaztak, dacára annak, hogy csak két üzlete volt már a szövetkezetnek. 1929- ben 30.000 pengő volt az árujövedelem, melyet 1930-ban 41.000 pengőre sikerült felfokozni. (Bölcsen hallgat azonban a jelentés arról, hogy 1929-ben óriási áresések voltak, melyek az eredményt károsan befolyásolták, viszont 1930-ban árhullámzások nem fordultak elő.) Hogy 1930-ban csak 18.000 pengő volt a veszteség, az tisztán a Borosztály érdeme. (Hahaha!) Mert egész éven át az volt az anyagellátó, illetve bevásárló. (Fájdalom! Ezért jutottunk ennyire!) Végül kéri a jelentés tudomásulvételét és a felmentvény megadását. Friedmann főkönyvelő ismerteti a Mérlegszámlát, valamint a Veszteséges Nyereségszámlát. Bercsényi Albert hivatkozva a történtekre, azt javasolja, hogy a közgyűlés ne adja meg a felmentvényt. Weisz Ábrahám nincs bizalommal az igazgatósággal szemben, mert lehetetlen állapot az, hogy függő helyzetben levő emberek alkossák az igazgatóságot, miután azok tisztán parancsszóra szavaznak. Bár a felmentvényt megadja, ragaszkodnia kell ahhoz, hogy január első felében tartsák meg az 1931. évi közgyűlést, hogy az igazgatóságot felelősségre lehessen vonni. Dávid Ferenc tiltakozik az ellen, hogy az IOKSz. kisemmizze a kisiparosokat. Furcsának tartja, hogy az IOKSz. nem számol be arról, hogy honnan származnak a veszteségek. Ha mint kihitelezett összegek vesznek el, miért nem hozzák nyilvánosságra azt a listát, kiknél mennyi veszett el. Javasolja, hogy a felmentvényt ne adják meg. Németh János rámutat a súlyos hibákra és a korosztály folytonos aknamunkájára. Bejelenti, hogy félévvel ezelőtt egy tervezetet nyújtott be az IOKSz.-hoz, de még, eddig válaszra sem méltatták azt. A közmunkák megpályázása az IOKSz. részéről még jobban aláásta a cipészkisiparosok helyzetét, mert az IOKSz. Borosztálya olyan olcsó árajánlatokat ad be, amilyenekre a kisiparosság képtelen. És ezen eljárásával nemcsak a közmunkákat vonja el, hanem az árakat is lerombolja és lehetetlenné teszi a kisiparosság megélhetését. Ennek a beteges állapotnak okát a jutalékos vásárlási rendszerben látja, mert a Borosztály is felszámítja a maga jutalékát, a bevásárló is. Szerinte az IOKSz nem lehet munkavállalkozó, ellenkezőleg kötelessége volna támogatni a kisiparosokat, hogy azok nyerhessék el a közmunkákat. A felmentvény megadását ezek után a közgyűlés belátására bízza. Ádám György elsősorban az 5000 pengős átmenő tételre kér felvilágosítást, majd megállapítja, hogy az nem terhelheti a szövetkezetét, mert annakidején az IOKSz. magára vállalta, most mégis a szövetkezetetterhelte meg azzal. Ezért mutatkozik olyan veszteség, melyhez a szövetkezetnek tulajdonképpen semmi köze sincs. Rámutat a közelmúltban lejátszódott eseményekre, majd azt kérdezi az igazgatóságtól és az IOKSz képviselőjétől, hogyha a szövetkezet felszámoltatva nem lett, akkor mért vitették el az irodát? Hiszen az iroda a szövetkezeté. Az a meggyőződése, hogy nemsokára meg kell indulni annak a vizsgálatnak, amelyet az elnök úr ő kegyelmessége megígért és hogy ne lehessen tárgyi bizonyítékokat produkálni, szükség volt arra, hogy az irodát is elszállítsák. Követeli, hogy az irodát és a berendezést szállítsák vissza. A felmentvény megadását nem javasolja. Wittinger igazgató bejelenti, hogy nekik egyáltalában nem fontos a felmentvény megadása, döntsön a közgyűlés, ahogy jónak látja. Felmutat egy levelet, amelyben az IOKSz. vállalja a 18.000 pengős veszteséget, azonban ha a közgyűlés a felmentvényt nem adja meg, akkor a levél tárgytalan és a szövetkezetet csődbe viszik. (Hát ez az év legjobb vicce! Milyen szövetkezetet akar csődbe vinni? Hiszen egy szálig elvitték mindenét!) Azt ajánlja a közgyűlésnek, hogy adja meg a felmentvényt, de egyben kötelezze az igazgatóságot, hogy januárban hívja össze az 1931. évi közgyűlést és akkor majd dönthet a továbbiak fölött. Németh János, Ádám György, Balogh József, Weisz Ábrahám, Bercsényi Albert felszólalásaikban egyértelműen azt javasolják, hogy a közgyűlés azzal a feltétellel adja meg az 1930. évi zárszámadásokra a felmentvényt, hogy az igazgatóság kötelezze magát arra, hogy 1932. január 25-éig az 1931. évi közgyűlést össze fogja hívni. Miután Wittinger igazgató kijelentette, hogy ők a vizsgálatot addig megejtik és a közgyűlést előkészítik, a közgyűlés az 1930. évi zárszámadásokra a fent említett feltétellel megadta a felmentvényt. SÁRCIPŐ, HÓCIPŐ JAVÍTÓ anyagokat VERSENYKÉPES GYÁRI ÁRON szállít . AUTOMOBIL ÉS PNEUMATIK R.T. BUDAPEST, VI. KER., JÓKAI-TÉR 5 Telefon: 288-36, 202-34 TALPLEMEZ, BORÍTÓLEMEZ, MÁSSA LAKKOK. Pászty János cipőfeltörésekés inő bőr- és cipész Kellékeit kereskedése Felsőrészek mérték után divatlap szerint. — Bel- és külföldi bőrök, valamint kézimunka sámfák nagy választékban kaphatók. BUDAPEST, IV., Veres Púiné u. 4-6. Telefon: Auí. 838—54.