Magyar Építőművészet, 1943 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1943-07-01 / 7. szám
A SZENT MARGIT SZIGET LEÍRÁSA A kismedence vize, úszócsatorna révén ma már összeköttetésben áll az azóta épült nyitott versenyuszoda gyermekmedencéjével. Az üpület két hosszanti oldalán emeleti napozók vannak. A fedett uszodához kapcsolódik észak felől a nyitott versenyuszoda (Csonka Ferenc műve, 1937.), melynek vasbeton tribünje és a válogatott versenyzők lakóházai a dunaparti sétányról is megközelíthetők. A nyitott versenyuszoda a Nemzeti Úszósport Alapítvány tulajdona. Az uszoda méretei megfelelnek a nemzetközi méreteknek: nagymedencéjének hossza 50 m., szélessége 25 m., mélysége átlag 170 cm. A kisebbik medence méreteinél fogva (20 m. hosszú, 8 m. széles és 5 m. mély) versenyek alkalmával műugrásra is alkalmas. A fedett uszoda mellett jobbra láthatók a Budapesti Szénsavgyár R.-T. ásványvízüzemének vöröstéglás földszintes épületei (Vidor Emil, 1936). Az 1868-ban feltárt artézi kút vizét Szent Margitszigeti ásványvíz néven a múlt század vége óta a felső-szigeten lévő üzem üdítővízként hozta forgalomba. 1932-ben a Tanács bérbeadta az ásványvízüzemet 15 évre a Polgári Serfőző R.-T.nak, amely Budapesti Szénsavgyár R.-T. néven építette fel itt az új üzemépületeket. A nyitott versenyuszoda és az ásványvízüzem között áll az Országos Földhitelintézet modern egyemeletes klubháza (Padányi Gulyás Jenő műve, 1937.), mellette tenniszpályák vannak. A tenniszpályáktól északra a sziget gazdasági és műszaki hivatalainak épületei láthatók. A nyitott versenyuszodától északra, a Duna-parton áll a Pénzintézeti Központ igen modern, egyemeletes klubháza (Henrich Jenő műve, 1937.), s ugyanott vannak a klubházhoz tartozó tenniszpályák is. Még északabbra a Futura nagyszabású klub háza (Déli és Faragó műve, 1938.) és tágas teniszpályái foglalják el az 1920-as években feltöltött területet. A Futura tisztviselőinek teniszpályáit csak egy út választja el a I . Vaspóló - pályától. Az újonnan ültetett jegenyékkel és bokrokkal körülvett hatalmas lovaspóló-pályát Rakovszky Iván, a Közmunkák Tanácsának volt elnöke 1928-ban létesítette a magyar lótenyésztés fejlesztésére. Jelenleg a fővárosi Vízművek használatában van, ahol ebben az évben kutakat fúrnak az óbudai víztároló táplálására. A pólópályával szemben, az autóút másik oldalán, a párhuzamosan húzódó sétaút keleti oldalán emelkednek a ferencesek egykori Szent Klára-templomának romjai. Ezek a romok a XVII. századi teljes pusztulásig a ferences templomhoz tartoztak, amelyet temető vett körül. Az 1921—23-i ásatás alkalmával csak a templom délnyugati sarkát állapíthatták meg abból, ami ma is a föld alatt van. A földből viszont kiemelkedik tekintélyes magasságig és jól látható már meszsziről is a templom nyugati homlokzatának, továbbá a homlokzatból előugró, csatlakozó toronynak jó része. A hajdani főhercegi nyaraló déli falában megtalálták az ásatások idején a templom északi falát. Mindezekből az adatokból és a megmaradt épületrészek faragott részleteiből megállapítható, hogy a XIV. század végén, a XV. század elején hatalmas méretű templom állott itt s melléje valószínűleg megfelelő kolostorépületek is csatlakoztak. A sétaútról belépünk a romfalak közé. A nyugati homlokzathoz csatlakozó torony két oldala romállapotban még ma is meg van. Az első emelet magasságában még ma is láthatók a mennyezetboltozást tartó faragott kis konzolok. Feljebb, a templomfalon keskeny ajtónyílás van, amely valaha a templom zenekarzatát kötötte össze a torony elsőemeleti helyiségével. Az ajtónyílás mellett balra, a tornyon kívül tekintélyes ablaknyílás látható a templomfalon, amelynek mérműveiből egyes részletek még ma is eléggé kivehetők és ezek az épület XIV—XV. századi újjáépítésének fontos bizonyítékai. (Folytatása a következő számban) 434036. — Az Athenaeum Irodalmi ás nyomdai részvénytársulat nyomása, Budapest Felelős : Kárpáti Antal igazgató