Magyar Gyáripar, 1926 (17. évfolyam, 1-12. szám) - Iparjogi Szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1926-01-01 / 1. szám
XVII. ÉVFOLYMM BUDAPEST, 1926 JHAIUSÍR 11. SZJÍM A MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA A Magyar Gyáripar megjelenik minden hó 1-én és 16-án. Nem tagok részére előfizetési ára egy évre 150.000 . Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest V, Zrinyi u. I.Tel. 42-17 A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjai tagsági járulékul kapják. Egyes szám ára: 15 000 K TARTALOM Karácsonyi álom. Irta: Hegedűn Lóránt.................. Mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi válság. írta: dr. Schüler Ottó . . . ..........................................3 A gyári tűzbiztosítások kérdése....................................6 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége. Nagyválasztmányi ülés. — A pengőszámításra való áttérés. — A gyári Levente-egyesületek. — Igazgatósági ülés. — A fővárosi építkezések. — Az építőipari törvényjavaslat. — Győri fiókunk ülései. — Szalámi-szakosztályunk .... — Gyáripari hírek. A Budapesti Nemzetközi Vásár. — A kereskedelmi minisztérium textilreferenseinek kinevezése. — Előadás az ipari psychotechnikáról. — Az ingójelzálog. — A kényszeregyesség reformja ügyében. — Házi tüzelőberendezések kiállítása. A nagykereskedelmi index. — A nemzetközi embervédelmi kiállítás. — Az alkalmazottnak évnegyedenként kijáró illetményei a havonként kifizetett illetményektől elkülönítve vonandók alkalmazotti kereseti adó alá. — A választott bíróságok kérdése Franciaországban. — Általános adónyilvántartó. — A Magyar Khr. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet. — Nemzetközi díjszabási szakiroda......................................................14 Vámpolitika. Az olasz szerződés december 27-én életbe lépett. —A magyar-osztrák szerződéses tárgyalások. — A behozatali tilalmak megszüntetése és a gyáripar. — A spanyol szerződés....................................17 Szociális politika. A balesetbiztosítási IV. veszélyességi táblázat. — A munkásbiztosító pénztár visszamenőleges követelései. — A baleseti sérüléseknél való segélynyújtás tankönyve..............................................19 Oldal Karácsonyi álom * (A gyáriparosok gyűlése) Írta: HEGEDŰS LÓRÁNT A Bazilika órája éjfélt üt. Fázósan összehúzom télikabátomat és a Ferenc József térre sietek a Greshampalotába. A második emeleten lakik Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter, egy feltétlen jóindulatú, feltétlen művelt ember és Magyarországnak feltétlenül legrosszabb szónoka. Kiváló idegorvosunknak, Schaffer Károlynak, az idegorvosok innsbrucki gyűlésén tartott felolvasásában igaza volt, amikor azt mondta, hogy egy lángészben kiég egy nemzetség. Ez az az ár, amit egy család a lángelme produkciójáért fizet. Göthe és Petőfi fia elzüllött. Kossuth egy nemzetet tanított meg szónokolni, csak a két fiát hagyta ki belőle. Ez jut eszembe, míg a lépcsőn felmegyek. Az első emeleten kinyitom az ajtót. A gyáriparosok összegyűltek. Az elnöki szobában Chorin Ferenc elnököm és báró Hatvani-Deutsch Sándor beszélgetnek. Az öreg Leipziger Vilmos hallgatja őket. Leipziger, a magyar szeszipar megteremtője, volt a legtisztább kereskedői ész, akivel életemben találkoztam. A leglesújtóbb kritika, amit valamiről mondhatott, ez volt: „Ez nincs kereskedőileg átgondolva.“ Chorin kiveszi selyemzsebkendőjét: „ Kezdjük meg az ülést. Bevonulunk a nagyterembe a széttoló ajtón. Chorin az ülést megnyitja s a jegyzőkönyv vezetésére felhívja Fodor Ferencet, ki igen kedves újságíró volt s nagyon ügyesen tudta a kevés munkát úgy csoportosítani, hogy mindenki azt hitte, hogy agyondolgozza magát. — Mielőtt áttérnénk a napirendre — folytatja Chorin —, amelynek medret fogok ásni, Hegedűs igazgató úr fog néhány jelentést tenni. Chorin Ferenc minden napirendnek először medret ásott. Ezt Tisza Kálmántól tanulta, akitől egyszer azt hallottam, hogy jó elnök az, aki előre tudja, hogy mit fog határozatképpen kimondani. — Tisztelettel jelentem — kezdem én — először, hogy a fővárosi malmok és malommunkások közti kollektív