Magyar Kárpitos Ipar, 1935 (25. évfolyam, 11-24. szám)
1935-06-01 / 11-12. szám
floletta-vászon, matracgradi, üneg, jutavászon és heveder igolcsóbb beszerzési forrása„Pannónia" TEXTILKERESKEDELMI VÁLLALAT K. F. T. BUDAPEST, V., SAS-U. 20-22. Telefon : *23-5—33 1Vlumvu cf~» J J Kárpitos, Kárpitdiszitő, Gombkötő, l’a-:orvos és Paplanosmesterek Országos Szövet- Primius hó 12-én, (szerdán) esti 9 óraideijel, az Ipartestület tanácstermében tartja évi rendes közgyűlését, lyre a Szövetség összes tagjait ezennel megjuk. Napirend: 1.) ip3. évi jelentés, .. :■ i()3'. évi zárszámadás és a felmentvény uyalása fölötti határozathozatal, ,'?.i ()35. évi költségelőirányzat, V) Tisztujitás. Választandó: 1 főtitkár, 7, nyvtáros, 1 pénztáros, 3 jegyző, 3 háznagy, gazda, 20 választmányi rendes tag, 16asztmányi póttag. 3. Esetleges indítványok. Budappest, 1935. május hólg-én. Sőnyi Sándor IV. Szilágyi Aladár sk. _____főjegyző________________elnök. Séta a Nemzetközi Vásáron. V/. utóbbi évek szokása szerint beszámolok a/e tkö/.i vásárról. Minket, kárpitosokat természetileeg a Vásár kerete elrendezése, épületei érékelnek. Ezekkel akarok a jelen esetben is foglalkdni. A mesterképző tanfolyamon különös súlyt hegünk arra, hogy az anyagismeret alapján megírjuk az anyag célszerű felhasználását, másrészt a néptan törvényeinek helyes alkalmazását. Sétám, ezek a szempontok fognak vezérelni és ezen talapon teszem tanulmány tárgyává magát a kiállássil, a további bírálatot kartársaim egyéniségére éprim. Islult évi cikkemben hangsúlyoztam, hogy a kiálls zsúfoltsága és színtelensége kedvezőtlenül hatátogatókra. Az idei jubiláns kiállításon ebben nem hiba. Széles úttestek és színes építményekben gazvolt a kiállítás. Tudjuk, hogy a széptan törvényei a forma, a , adíszítés külön-külön és együttes összhangjából bríthatók meg. Szól ez magára a keretre úgy, mint ■egyes részletre is. Ha az összhangból indulunk meg kell állapítanunk, hogy a keretben elhelyeziő épületek a térben az egyensúly törvényeinek nem feltek meg. Röviden: a különböző méretű épüleelosztásában nem volt meg az összhang. Megtott rajta a kezdő kísérletezési akarat és hiá ,y a szigorú biráló szemüvegén nézve egyik épül színezése erőteljesen hátrányára volt a szemben, a szomszédságában levő épületnek. Ennyit ámosságban. A kiállításnak voltak sikerült alkotásai, így az elismerés meleg hangján kell megemlékeznünk az Elektromos Művek, de különösen a Gáz Művek pavilonjáról, amelyek külseje, nyugodt színezéssel, belseje az alapterület dobogó és emeletes építésével, klasszikus, de modern beosztásával, lágy, meleg színhatásával nemzetközi vonatkozásban is sikerült alkotásnak bizonyult. Még a kiállítási terület alaprajzi elhelyezésében is szerencsés volt. A Goldberger pavilion, méretében, az épület alap-é* rajzi formájában, lágy szinhatásában és úgy, mint belső eloszlásában, csoportosításában, anyagainak választékos kirakati művészi elrendezésében, szinhatásában — amit főleg mesterséges világításával ért el —, méltán hirdeti Falus Elek művész különleges tehetségét. E pavilion területi elhelyezése azonban szerencsétlen volt a kiállítás szempontjából. Ha ez a pavilion a bejárati úttesten keresztben lett volna elhelyezve a textilpavilion helyén úgy egész más hatást gyakorolt volna a látogatókra. Szenzációsnak mondható a Weisz Manfréd féle Globus pavilion, amelynek szerencsés alaprajzi elhelyezése, művésziesen tagosított formája összhangban volt belső beosztásával és a kiállított tárgyak panorámaszerű, oktató, mesélő elrendezésével. E pavilionnál erősen érezhető úgy Weits építész építő tudása, mint Szabó Ödön művész lelkének megnyimilatkozása. A Tudor Accumulator pavilionja. dacára a másodlagos elhelyezésnek, formában és színben a kiállítás egyik attrakciójának nevezhető. Az épület formájával, színes borító anyagával igen sikerült alkotás volt. Fokozta még a színek hatását az a játék, amellyel a mesterséges világítást kezelték. Ez a munka Kántor István építőművész alkotó erejét, dicséri. A GyOSz. pavillonja megoldásában, formában, szinoigmás díszítésben egyenesen a célszerűség legtökéletesebb példánya volt. Kis Géza építész építő tudásán kívül fejlett gyakorlati érzékéről tett tanúságot. Ennyit nagyjából azokról az épületekről, amelyek sikerüiteknek nevezhetők. Elrettentő példának mutathatunk rá azokra a parelonokra, amelyek hatalmas méreteik dacára épen a széptan törvényeinek figyelmen kívül hagyásával rontották a kiállítás összképét, és károsan befolyásolták az építmények hatását. Épületek, amelyeknek nincs lábazatuk, törzsük és befejezésük, tetőjük, épületek, amelyeknek ablaknyilai és bejárati kapunyitásai nincsenek keresz t 3 <LcAukH ■of**' <-yr "VL <£■ i .yyr^M, f Schwarz Izidor aranykoszorús paszományos és gombkötő mester arcképét leleplezték május 8-án az ipartestületben tartott diszülés keretében. Barta Artur ipartestületi elnök üdvözlő szavai után Schwarcz József szakosztályi elnök felkérte Seiler Jenő paszományos mester kartársai, hogy tartsa meg az ünnepi beszédet. Seiler igen magasan szárnyaló szónoklata foglalkozott Schwarz Izidor ipartestületi vaselnök, a paszományos szakosztály díszelnökének köztevékenységével, majd leleplezte az egyedüli aranykoszorús paszományos és gombkötőmester igen jól sikerült arcképét. A főváros nevében dr. Zoltay, a budapesti kereskedelmi és iparkamara nevében dr. Lipcsey, az országos Szövetség nevében Szilágyi Aladár a fiatal mesterek nevében Kendi László a szakosztály nevében Schwarcz József ünnepelték Schwarz Izidort. Az arckép leleplezés befejező akkordjaként Barta Artur ipartestületi elnök virágcsokrot, nyújtott át az Ünnepelt biztosénnek, majd Schwarz Izidor meghatott hangon mondott köszönetet. Az arckép leleplezést közvacsora követte, melyen a paszományos szakma úgyszólván minden művelője hitet tett arról a tiszteletről és szeretetről, mellyel a szakma díszét övezik. &*?$■ -Jr-W-im ^ XV. évfolyam A cmm MAGYAR KÁRPITOS IPAR BUDAPESTI KÁRPITOSOK, KÁRPITDISZÍTŐK, GOMBKÖTŐK ,PASZOMÁNYOSOK ÉS PAPLANOSOK IPARTESTÜLET Kiadóhivatal. Megjelenik havonkint kétszer Vilmos császár-ut72.11. em. HIVATALOS KÖZLÖNYE Felelős szerkesztő : Telefon : 228—26. Főszerkesztő : BARTA ARTUR KENDI LÁSZLÓ ,^a*rJ!«W«SOTW»* 11 — 12. szám Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter a kézművesipari kérdésekről. A képviselőházban a kereskedelemügyi tárca költségvetésének bizottsági tárgyalásánál elhangzott kisipari vonatkozású felszólalásokra az alábbiakat mondta a kereskedelemügyi miniszter: A vasárnapi munkaszünet kérdését — úgymond a kereskedelemügyi miniszter a legközelebbi rendeleti uton szabályozza olyképpen, hogy a téli ,írá n apokba m__teljes legyen a munkaszünet, a nyár