Általános Mérnök, 1946-1948 (1. évfolyam, 1-3. szám - 2. évfolyam. 1. szám - 3. évfolyam, 1-10. szám)
1946-10-01 / 1. szám
csolatos közös talajmunkánál a kisbirtok olcsóbban és biztosabban termel, megtalálja számítását, ellenben az ország termelésében kiesés nem fog mutatkozni, sőt növekedni fog, különösen akkor, ha a gazdasági irányítás mellett a gazdák kellő oktatásban, helyszíni tanácsadásban, útbaigazításban is részesülnek. Ami a közös talajmunkával járó gépbeszerzés és használat kérdését illeti, ez szövetkezeti úton, vagy ami még jobb, a már meglévő gazdasági egyesülések felhasználásával történhetik. Majdnem minden községben van legeltetési társulat. Ennek az állami felügyelet alatt működő gazdasági egyesülésnek lenne a hivatása a szükséges gépek beszerzése és használatuk módozatainak szabályozása. A társulat jogi személy, vagyona van, vagyont szerezhet, tagja majdnem minden községi lakos s így módjában áll a falu közös gazdasági kérdéseit előmozdítani. A Földművelésügyi Minisztérium a trianoni Magyarország minden községéről a tagosításra vonatkozó adatok feltüntetésével kartotékot készített. Az összegyűjtött adatokból minden községre nézve kiszámította a birtokelaprózódás alapján a tagosítás szükségességét indokoló u. n. Fehrentheil-féle indexszámot.*) Ahol ez az indexszám hétnél kisebb, ott az elaprózódás miatt a határt tagosítani még nem kell, ahol hétnél nagyobb a jelzőszám ott a tagosítás már az elaprózódás miatt is indokolt. A trianoni Magyarország 3320 községe közül 231 mintegy 750.000 kat. hold kiterjedésű községet tagosítottak. A megmaradt 3089 község közül 611- nek jelzőszáma hét alatt fekszik. Tagosítandó tehát 2478 község mintegy 4.000.000 kát. holddal. Hozzákerül még az új földbirtokreform során kiosztott kisemberek kezébe került mintegy további 4.000.000 kát. hold. Összesen körülbelül nyolc millió kát. hold tagosítandó. A termelés érdekében feltétlenül kívánatos, hogy a tagosítást az egész ország területén a legrövidebb idő alatt, legfeljebb 15 éven belül végrehajtsák , 500.000 holdat évenként. Minthogy országos érdekről van szó, a tagosítás megindítását függetleníteni kell az érdekeltek kérelmétől, a jövőben hivatalból kell elrendelni a tagosítást. Legfontosabb, hogy a tagosítást tervszerűen hajtsák végre. Országos terv készítendő felsorolva azokat a községeket, melyeknek határai tagosítás alá kerülnek. A terv elkészítésénél vegyék figyelembe a tagosítás szükségességét befolyásoló egyéb tényezőket is, mint pl. vízrendezést, folyamszabályozást, út és vasútépítést, öntözést, mezőgazdasági ipartelepeket, nagy termelési központokat stb. Mindenekelőtt igazodjon a termelési körzetekhez, csoportosítsák a tagosítandó községeket a termelési tájegységeknek megfelelően. A jövőben a tagosítást hivatalból fogják elrendelni, megindítása már nem függ a gazdák kívánságától. Nem lehet egyedül a gazdákat az önköltséggel megterhelni. A mezőgazdaság jövedelmezősége kihat az egész gazdasági életre, abból az ország minden lakosa egyformán hasznot húz, indokolt tehát, hogy a fejlesztési költségek okozta terhekben kivétel nélkül mindenki részt vegyen. Gazdaságfejlesztési céladót kell létesíteni, mely elsősorban a tagosítás költségeit fedezné. A természetbeni szolgáltatmányokat (fuvar, lakás, napszám stb.) a jövőben is a tagosító érdekeltség viselné. Meg kell állapítani, hogy a most érvényben lévő, a birtokrendezést, tagosítást szabályozó 34.700/1935. I. M. sz. rendelet rendelkezései a változott viszonyok miatt már nem felelnek meg, az eljárás szabályai módosítandók. Maga az eljárás, a szakszerűség, pártatlanság és a magántulajdon elvének fenntartása mellett gyorsítandó. Ennek megfelelően — mivel birtokrendezési törvényünk nincs— a kérdés törvényhozási úton, vagy ami gyorsabb, megfelelő új birtokrendezési rendelet kiadásával újból szabályozandó. Hogy a tagosítás eredményeit hosszú időre biztosítsuk, meg kell változtatni a magyar örökösödési rendszert, mely nagyon igazságos, de nem ideális gazdasági szempontból. A földbirtoknál a birtokegységnek fenntartása érdekében el kell tekinteni az egyenlő örökösödéstől. A birtokot csak a mezőgazdasággal foglalkozó gyermek örökölné, míg a többi örökös köteles részre szoríttatnék és részüket a földbirtok örököse pénzben váltaná meg. A megváltáshoz szükséges anyagiakat olcsó amortizációs kölcsön alakjában az állam bocsájtaná rendelkezésre. Összefoglalás: 1. A termelés az ország érdekében fokozandó, minden földet termelésre alkalmassá kell tenni (telkesítés, öntözés, talajjavítás, stb.). 2. Minden földön olyan növényt kell termelni, amilyenre az alkalmas fekvés, talajösszetétel, éghajlat, stb. szempontjából. 3. A termés biztosítása, fokozása, a termőterületeknek belterjesebb kihasználása érdekében — az eddigi tudományos kutatások eredményeit felhasználva — az országot termelési tájegységekre, termelési rajonokra kell osztani. 4. A termelési tájegységen belül, minden vidékre, illetve községre nézve meg kell állapítani azt az üzemmódot, amely mellett az adott esetben a legjövedelmezőbb a gazdálkodás (szabadgazdálkodás, dűlőforgó). 5. A megállapított gazdasági rendnek megfelelően kell a községben levő gazdasági üzemekhez tartozó mezőgazdasági ingatlanokat rendezni, tagosítani (egy tagban, egy dűlőben, vagy a dűlőforgórendszernek megfelelően több dűlőben egy tagban). 6. A tagosítás hivatalból rendelendő el és az egész ország 15 év alatt tagosítandó. 7. Tagosítási terv készítendő. 8. A tagosítás törvényhozási úton rendezendő. 9. A tagosítás menete gyorsítandó anélkül azonban, hogy ez a pontosság, szakszerűség, pártatlanság és a magántulajdon szentségének rovására essék. 10. A tagosítás költségei gazdaságfejlesztő céladó bevezetésével fedezendők. 11. A birtokelaprózódás meggátlása és így a termelési rendnek hosszabb időre való biztosítása érdekében a jelenleg érvényben lévő örökösödési rendszer a gazdasági kívánalmaknak megfelelően módosítandó. 12. A tagosítás zavartalansága érdekében megfelelő szakszemélyzet nevelendő. P1 *) Az indexszám formulája:^, ahol P — a parcellák száma, P — a birtokosok száma, é % a tagosítandó terület kat, holdban.