Magyar Textiltechnológusok lapja, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1934-01-25 / 1. szám
MAGYAR TEXTILTECHNOLOGUSOK LAPJA A MAGYAR TEXTILTECHNOLOGUSOK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE FACHORGAN DES VEREINES UNGARISCHER T E XT I L T EC H N O L O G E N Szerkesztőség és kiadóhivatal: Redaktion und Administration. BUDAPEST, XI. KER. MŰEGYETEM Mechanikai Technológiai Intézet. Megjelenik évenkint tizenkétszer. Erscheint jährlich zwölfmal. FEI,. SZERKESZTŐ: P REDAKTEUR: MORTNECZ ANTAL Egyesületi tagok a lapot a tagdíj fejében kapják. Nem tagok részére az előfizetési díj 1 évre......................................16 pengő Jahresabonnement ..... 16 pengő A FORGÓSZÁLAS (GAZE) KÖTÉSEKRŐL. Irta: ASZTALOS LÁSZLÓ A szitaszerű szöveteknek egyik jelentős csoportját a forgószálas (gaze) kötésű szövetek alkotják; ezek a szövetek, ha mennyiségileg talán nem is, azonban különleges kötésmódjukkal annál előkelőbb szerepet játszanak a szövőszakmában. »Szitaszerű« elnevezés alatt értendők általában az olyan szövetek, ahol a szövet képe, vagy egészen, vagy csak a mintának megfelelően— helyenként — szitaszerűen lukacsos. Ez nem tévesztendő össze a szitaszerű forgószálas anyagokat utánozó egyszerű kötésű és ritka beállítású szövetekkel. A forgószálas szövetek jellemzője, hogy a láncfonalak nem párhuzamosan helyezkednek el, ha Gaze-szövet minták, nem a két láncfonalrendszer nemcsak a vetülékkel — mint az egyszerű kötéseknél —, hanem még egymással is kereszteződik, továbbá, hogy a központok a ritka beállítás dacára a szövet használata közben is megtartják eredeti helyzetüket, ide sorolhatók elsősorban a selyemszita, függöny (etamin, madras stb.) azután a kézimunka alapszövetek, férfi ing, női ruha stb. anyagok. Megemlíthetők még a középezét készítő felszerelések, melyek szintén forgószálas kötéssel dolgoznak. Előállíthatunk: lábítós, nyüstös és Jacquard gépen szőtt forgószálas szöveteket. Minden forgószálas kötésnél álló és forgólánc rendszerrel dolgozunk. Az állószálnak a forgószál helyváltoztatásánál mindig ugyanabban a helyzetben kell lenni, rendszerint a szád alsó részében, míg a forgószál az egyik esetben az állószál baloldalán, másik esetben az állószál jobboldalán képezi a szád felső részét. így adódik az a helyzet, hogy a vetülék állandóan az állószálak (feketével jelzett) felett és a forgószálak (árnyékok) alatt helyezkedik el. (1. ábra.) Az 1. ábrán látható kötést lábitós gépen is előállíthatjuk, vászonexcenterrel és az úgynevezett gyöngyszemes elrendezéssel. Ezen célból a gépre két nyüstkeretet kell felszerelni a 2. ábra szerint cérnanyüstökkel. A cérnanyüstökre középen rákötünk egy kis gyöngyszemet és ebbe a gyöngyszembe lesz befűzve CV C Cvol cíík r/ a forgószál. A cérnanyüstöt az egyik nyüstkeret felső lécéhez kötve, alulról megkerülve az állószálat kötjük a másik nyüstkeret felső lécéhez. Az állószál állandóan az alsó állásban marad a 3. ábrán látható állónyüst segítségével. Most emelve az első nyüstöt, ez magával viszi a gyöngyszembe fűzött forgószélet és ezt felemeli — a fonal haladási irányát nézve — az állószál jobboldalán. Ugyanakkor a második