Magyar Üveg. és Agyagujság, 1912 (12. évfolyam, 1/263-24/286. szám)

1912-01-01 / 1. (263.) szám

1. (263.) szám 2 MAGYAR ÜVEG- ÉS AGYAGUJSÁG Jelenül elszomorító, hogy nem a kis üzletem­berek jóindulatán tört meg ez a kísérletezésem, hanem mindig a nagyobb kereskedők indolen­ciáján s meg nem értésén. Tekintve, hogy a porczellánszakmában nagy dimenziójú forgal­mat nem lehet elérni, csakis az egységes árak fentartása tehetné lehetővé, hogy az élet s köz­­gazdasági viszonyaink folytonos drágulásával mi is lépést tudjunk tartani. Ehelyett mit ész­lelhetünk ? Az egyes prononizált czikkek évek óta, ha nem is csökkentek árban, de semmi szín alatt sem emelkedtek. Azért nevezhető a mi porczellánszakmánk kereskedelmi élete pusztán vegetálásnak . . . Az üvegszakma terén sem rózsásabbak a viszonyok. S csodálatos, hogy épen itt, ahol a gyárosok nem tudnak eleget produkálni, a ke­reskedők szintén abban lelik a boldogságukat, hogy a hasznuk rovására és veszélyére emelik a forgalmukat. Tudomásod van kedves bará­tom, hogy én igyekeztem egy-két üvegczikkben egységes árakat biztosítani s ezen egyezmények kitünően váltak be. Hasznára voltak a keres­kedőknek s a konzumnak semmiben sem ár­tottak. Ha én ezen tényt veszem alapul s a helyzetről akarok írni, akkor csakis azon egyet­lenegy igazságot szögezhetném le, hogy ami rész van az üvegszakmában, azt a kereskedők kizárólag maguknak köszönhetik. Mert nemcsak hogy van elég üveggyárunk, amelyek Magyar­­ország szükségleteinek nagy részét fedezhetnék, de vannak olyanok is, amelyek exportból csi­nálják meg forgalmuknak 9/1o részét. Minőség tekintetében pedig üveggyáraink a legelső helyet foglalhatják el. Az egyedüli dolog, ami elszo­morító hazánknak eme fejlett iparágában, az, hogy némely nem elég tőkeerős gyáros oly ke­reskedők kezeiben van, akik őt kihasználva, az árakat rontják. Az elmondottakból látod tisztelt barátom, hogy jobb, ha engem nem szólítasz fel az igaz­ság megírására, mert ezzel csak ellenségeket szerzek magamnak, a helyzeten pedig — saj­nos — soraim nem fognak javítani. Neked boldog új évet kívánva, adja az Is­ten, hogy a jövő évben jobb, kellemesebb és szakmánknak áldásosabb tudósítással szolgál­hatnánk a jövő év eredményeiről. Beszámolók. Az üveg- és porczellán-szakmának a lefolyt esz­tendőben elért eredményeiről s helyzetéről alább köz­lünk néhány ismertetést, amelyek részben lapunk szá­mára írattak, részben pedig közgazdasággal foglalkozó lapok karácsonyi számában jelentek meg: A táblaü­vegüzlet 1911-ben. A lefolyt év ál­talános gazdasági fellendülése, a nagyarányú építkezés a fővárosban és a vidéken a tábla­üvegiparra és üzletre jótékony hatással volt. A táblaüveggyárak az egész esztendőben kellően voltak foglalkoztatva és minthogy a gyárak okulva az 1910. év áldatlan versengésén, ár­lerombolásán és óriási veszteségein, 1911-ben újra konszolidált viszonyokat teremtettek, tábla­üvegiparunk végre ismét egy eredményesebb üzletévre tekinthet vissza. Egy új táblaüveg­­kemencze is építtetett 1911-ben a becsi öblös­­üveggyárban, mely kemencze működését még nem kezdte meg, de üzembehozása legköze­­lebbre várható. Ezen gyár csatlakozott a többi táblaüveggyárak megegyezéséhez és gyártmá­nyait ugyanazon módon hozza forgalomba, mint azok. Az épületüvegezők Budapesten természe­tesen bőven el voltak látva munkával annyira, hogy egyesek a munkák lebonyolítását alig Bilini , p­ ornament drótüveg • 1 • • FORGÓ BUDAPEST, zsinórüveg VII. D­O­HÁNY­ UTCZA 16

Next