Mezőgazdák, 1925 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1925-01-01 / 1. szám
1925. január 1. »MEZŐGAZDÁK« 3. oldal vetkezete mögött, mert ez a szövetkezet 25 esztendőn keresztül becsületesen és nagy eredményekkel teljesítette a maga hivatását. Gebhardt Domonkos ügyvezető igazgató bemutatta az intézethez a jubileum alkalmával érkezett üdvözléseket s azután báró Reichlin üdvözölte a központi tisztikar nevében az igazgatóságot, a felügyelőbizottságot és a választmányt, felemlítve a tisztviselő* karnak a háború és a kommunizmus alatt tanúsított példás magatartását. A Szövetkezet vidéki szervezetei nek szónoka Szigeti Gyula aligazgató volt. A Gazdák Biztosító Szövetkezete érdekeltségei nevében Mildenberger József üdvözölte a Szövetkezetet. Az elhangzott szónoklatok és üdvözlések után Láng József vezérigazgató, m. kir. gazd. főtanácsos emelkedett szólásra és mondotta el mélyen szántó beszédét, mely a Szövetkezet fejlődésének rövid történelmi összefoglalása volt. Részletesen foglalkozott a szövetkezet alapításával, melyre tulajdonképpen az impulzust az 1897-iki és 1898-iki nagy jégverések adták. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége 1898. évi november hó 28-án tartott nagygyűlése kimondotta egy jégkár elleni biztosító szövetkezet megalakításának szükségességét és e célból egy előkészítő bizottságot küldött ki. A bizottság 16 tagból állott, de már csak három tagja van életben: gróf Zelénski Róbert, dr. Bernát István és Meskó Pál. Mielőtt az alaptőke gyűjtése megindult volna, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület előterjesztésére a földmívelésügyi kormány kijelentette készségét arra, hogy az alapításban részt vesz. Majd vázolta a nehézségeket, amelyekkel a szövetkezetnek kezdetben meg kellett küzdenie. A külföldi nagy rokonszakmájú intézetek magyar képviseletei aggályos nak tartották a Gazdák Biztosító Szövetkezetének fejlődését és erről nemcsak panaszkodtak, hanem a maguk részéről annak megakadályozására mindent meg tettek. Majd számszerű adatokkal világította meg a szövetkezet fejlődését s így kitűnt, hogy 1924-ben aranykoronában annyi a Gazdák Biztosító Szövetkezetének díjbevétele, mint amennyi az 1907. és 1908. években volt, tehát a Gazdák Biztosító Szövetkezetének évi díjbevétele a békebeli maximális díjbevétel*hez arányítva (1914.) annak 34°/o*a. Ezt ugyancsak kevés intézet mondhatja el magáról. Kifejezte azon reményét, hogy néhány éven belül ezt a békebeli viszonyokhoz arányított visszaesést is sikerülni fog kiküszöbölni. Majd megköszönte az elnöknek és az igazgatóságnak, továbbá a rokonintézeteknek és tisztviselőkarnak támogatását, melyek az elért szép eredményeket jelentékeny részben tették lehetővé. Megemlékezett az elhunyt nagy agrárférfiakról, az első ügyvezető igazgatóról és a külső szervezet jelentékeny munkájáról, amelyek mind részesek a Gazdák Biztosító Szövetkezetének jubileumi eredményeiben. A díszülés berekesztése előtt gróf Zelénski Róbert elnök megemlékezett gróf Dessewffy Aurél és dr. Darányi Ignác nagy érdemeiről, akik a szövetkezet alapítását, mint az Országos Magyar Gazdasági Egyesület az* időbeni elnöke, illetve mint akkori m. kir. földmívelés* ügyi miniszer elősegítették. Indítványozta, hogy a jubileum alkalmából a szövetkezet két jótevőjét a dísz* ülés táviratilag üdvözölje, amit a megjelentek egy* hangú lelkesedéssel el is fogadtak. Szövetkezetünket a díszülésen Jeszenszky Pál udvari tanácsos vezérigazgatónk és dr. Szomjas Lajos ny. államtitkár, igazgatósági tagunk képviselték. Szövetkezetünk a Gazdák Biztosító Szövetkezetéhez a jubileum alkalmából az alábbi átiratot intézte: Tekintetes Igazgatóság! A Gazdák Biztosító Szövetkezete fennállásának huszonötéves jubileuma alkalmából fogadja a tisztelt Testvérszövetkezet őszinte szerencse kívánatainkat. Nincsen kétség ma már abban, hogy a gazdasági életben működő kisebb vagy elszigetelt erők* nek tömörítése, szóval a szövetkezeti eszme kép* viseli azt a gazdasági rendszert, amely a nagy* kapitalizmus és az antikapitalizmus manapság kés* hegyig menő harcában a megoldást képviselve, egyedül képes bennünket kivezetni a reánk sza*kadt szörnyű gazdasági válságból. Ennek az esz mének a tisztelt Igazgatóság bölcs vezetése alatt álló szövetkezet a biztosítási ügy terén ma leg*hatalmasabb harcosa és legjelentékenyebb kép* viselője. Azok az alapelvek, amelyek munkálkodásukat, az elmúlt huszonöt esztendő folyamán irányították a szövetkezeti mozgalom szervezetei működésének irányelvei s megegyeznek azokkal, amelyeket többi szövetkezeteink, így intézetünk is magáénak vall. Ez a gondolat pedig az, hogy a jövő és hatalmas Magyarország a mezőgazdasági termelő rétegeknek megerősödésével építhető fel. Teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy a huszonhatodik üzletévnek elérése milyen elszánt, erős, szívós küzdelem árán volt csak lehetséges, teljesen tisztában vagyunk azzal is, hogy a lepergett huszonöt esztendő mennyi önfeláldozó munkát, milyen fáradhatatlan tevékenységet követelt meg és éppen azért, mert mindezekkel tisztában vagyunk; tudjuk azt is, hogy a Gazdák Biztosító Szövetkezete az újabb negyed század küzdelmeibe sokkal erősebben indul, latba vetve azt a nagy és a közvélemény egyhangú és imponáló megnyilvánulásából láthatóan széles körökben magasra értékelt erkölcsi tőkét, amit a lefolyt huszonöt esztendőnek becsületes, önzetlen, fáradhatatlan, magyar munkája jelent. Bízunk abban, hogy az elkövetkező huszonöt esztendő lehetővé fogja tenni közérdekű céljaiknak elérését s reméljük, hogy az a jó viszony, mely a t. Igazgatóság bölcs vezetése alatt álló intézet és szövetkezetünk között a múltban fennállott s melyet mindig oly nagyra értékeltünk, a jövőben csak mélyülni és szorosabbá válni fog. Fogadja a tekintetes Igazgatóság fennállása huszonöt éves jubileuma alkalmából őszinte szerencsekívánataink kifejezése mellett mély tiszteletünk nyilvánítását. Budapest, 1924. december 9. Jeszenszky s. k., ppa Zlinszky s. k. »Salan« új fertőtlenítőszer jelentősége az állatgyógyászatban. A legutóbbi időben ismét forgalomba került »Salan« néven egy új fertőtlenítőszer, melyről eddig csak az embergyógyászatban elért eredményekről volt tudomásunk, de állatgyógyászati szempontból eddig hatását nem ismertük. Újabban ezzel a szerrel is történtek, állatgyógyászati szempontot figyelembe véve, úgy bakteriológiai, mint gyakorlati kísérletek, megfigyelések. E téren különösen dr. Aujeszky Aladár egyetemi tanár, az Állami Bakteriológiai Intézet igazgatója, valamint dr. Mikolics Ferenc bakteriológus, a Keszthelyi Kir. Gazdasági Akadémia állattenyésztési tanszékének asszisztense és a Magyaróvári Tejkísérleti Állomás végeztek beható bakterológiai vizsgálatokat „Toborozzunk új tagokat szövetkezetünknek!“