Molnárok Lapja, 1935 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-05 / 1. szám
. Célom most emlékezni róla, aki elment oly nagy kárára minden jó ügynek, legelsősorban a molnárság végzetesen nehéz helyzetének. Azt, amit ez a kiváló képességű, minden ízében elsőrendű szakember tett és alkotott, érdemes volna felsorolni, mert rendkívül tevékeny életében sokat tett: gépeket szerkesztett, malmokat tervezett, hozzájárult a helyes őrlés rendszerének kifejlesztéséhez, példájával oktatott, javított és tanított. A róla méltán elmondhatók az örökéletű szavak: „Malta tullit puer, sndavit et alsit.“ Egész életében küszködött és fáradott és sohasem tudott úgy magára gondolni, mint arra az ügyre, amelyet képviselt és ezért a kenyér, amely neki jutott — szerénysége miatt is — kisebb volt annál, mint amit megérdemelt. Pedig az ő tudásánál nem volt kisebb az a készsége, hogy mindig mindenben rendelkezésére álljon a molnárságnak. Ezért volt lelkes és kitűnő, nagyhatású előadó is. Tőle a hallgató nemcsak az iparűzést tanulta meg, hanem meg is szerette azt; ő tudta megszerettetni a mesterséget a molnárral s meggyőződéssel hirdette a malmi foglalkozás megbecsülését is, elsősorban a malmon belül. A szerény, kis vízimalomban Schermann kitűnő életpéldát látott és nagy, erkölcsi alapot szerzett s nemcsak most, hogy elköltözött körünkből, hanem mindenkor állott az, hogy Schermann neve a puritán jellemet, példás becsületességet, a kitűnő szakembert s a kiváló, odaadó, hűséges kartársat jelentette. Így ismerte őt mindenki azon a rendkívül hosszú úton, végig egész Európán, a malmok és ipartelepek százain, ahol élete során megfordult, amíg az út — Kőszegtől Érdig — számára örökre véget ért! Schermann halálával a molnárság vesztesége igen komoly vesztesség, és a hiány, amelyet ez a kiváló molnár kidőlte okozott, igen-igen nagy. Benne elveszett a malomipari technika egyik legigazibb, legméltóbb, leghűségesebb képviselője, szakavatottan kitűnő tudója, a külföldön is egyik legismertebb, legbecsültebb szakembere és a malmi oktatás legnagyobb erőssége, büszkesége. Fájdalmas tudat, hogy ez a nagyszerű ember, aki mindig csak adott ismereteinek a kincsesházából, nincsen többé! Az Isten malmai lassan őrölnek, de biztosan. Szegény, Istenben boldogult kortársunk nagyon korán, nagyon-nagyon hamar őröltetett fel a küzdelmes lét malmában! És, amikor én mindezt itt fájdalmas szívvel leírom, aki ott sem lehettem, amikor sokat szenvedett, gyötrődött teste visszaadatott az általa oly hőn szeretett anyaföldnek, arra kérek minden molnárt, különösen azt, aki ismerté a már elköltözöttet, hogy méltóan áldozzunk emlékének. Tfr. Varsányi Emil felsőházi tag, aki: gépészmérnök * A család az alábbi gyászjelentést adta ki (melyet azonban a címzettek a kikézbesítés elkésése miatt csak a temetés után, vagyis hétfőn délután vettek kézhez): Schermann Richárdné szül. felsőpulyai és pornoki Bertalanffy Irma felesége, dr. Fodor Pálné szül. Schermann Mária és ifj. Schermann Richárd gyermekei, Fuchs Ferencné szül. Schermann Teréz, Hollóssy Endre testvérei, vitéz Bertalanffy Iván, Bertalanffy Imre és Bertalanffy Dezső sógorai, Hollóssy Endréné szül. Sebeszta Ida sógornője, dr. Fodor Pál veje fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a legjobb férj, apa, nagyapa, testvér, sógor és após. SCHERMANN RICHÁRD malomépítő-mérnök, a bpesti Victoria-malomkonszern volt műszaki igazgatója, a Magyar Molnárcéh alelnöke, tartalékos főhadnagy, több katonai rendjel tulajdonosa életének 59., boldog házasságának 33. évében folyó hó 29-én hosszú szenvedés után, a szentségek felvételével megerősítve visszaadta nemes lelkét Tér hősének. Drága halottunk földi maradványait folyikó 31-én délután fél 3 órakor fogjuk a róm.kát. egyház szertartása szerint beszenteltetni és Érden örök nyugalomra helyezni. Áldás és béke drága hamvaira! # Véletlenül– tudta meg a halálesetet lapunk szerkesztője Szilveszter napján déli 12 órakor. Azonnal telefonált a gyászoló családnak és kifejezte részvétét. A fehérmegyei Érd községbe autón vitte ki a Magyar Molnárcéh hatalmas babérkoszorúját, melynek nemzetiszín szalagján ez állott: „Szeretettdelnökének a Magyar Molnárcéh“, egy másik koszorút a szaklap nevében tett le a ravatalra, ezzel a felírással a kék-fehér szalagon: „Kedves munkatársának — Molnárok Lapja“. A sajnálatos késői híradás következtében a magyar malomipar egyetemét összesen négyen képviselték a d. u. 13-kor kezdődött gyászszertartáson: Jutassy Ödön, Trapp Vendel malomigazgató, Szécsi Kálmán molnár, az elhunyt alkalmazottja és vitéz Sima Károly érdi malomtulajdonos. A temetőben elhantolása előtt a magyar malomipar művelői, a Molnárcéh, a malomipari tanfolyam előadói, tanítványai és barátai nevében Jutassy Ödön mondott rövid, szívhezszóló búcsúztatót. EGYRŐL-MÁSRÓL: Tartásdíj fizetése liszttel Egy malomtulajdonos falun lakik, leánya a városban tanul. Már három év előtt úgy egyezett meg a szállásadójával, hogy részben liszttel egyenlíti ki számláját. Kirótták reá visszamenőleg a lisztforgalmiadóváltságot. Az apa természetesen igazságtalanságnak érzi ezt, mert ha leánya otthon van és bármennyit fogyasztana is a család, váltságmentes maradna. A szaklap az illető pénzügyigazgatóság 30.409. sz. határozatára az alábbiakat közölte az illető molnárral . A fennálló rendelkezések értelmében vámőrlésből származó lisztnek tartásdíj címén való forgalombahozatala lisztforgalmiadóváltság lefizetése nélkül nincsen megengedve, még abban az esetben sem, ha azt a lisztet az apa a leánya ellátási díja fejében adja át. — Méltányossági alapon azonban lehet kérni a váltság elengedését, éppen ezért a pénzügyminisztériumhoz címzett kérvényét megfelelő záradékolással illetékes helyre egyidejűleg el is juttattuk. Nincs értelme annak, hogy a közigazgatási bírósághoz forduljon ebben az ügyben, mert felesleges kiadásokat okoz magának az eredmény legcsekélyebb kilátásával. Kik állítják ki A pénzügyminiszter 2800. " „ ,, . . ,r,„ 1934. számú, a szaklap a Vilmos Tesi Igazolást . karácsonyi számának 520. oldalán közölt rendelete a mezőgazdasági munkások vámőrlési jogosultságáról a leghatározottabb részletes útmutatást adja. Mégis beérkezett hozzánk egy kérdés, vajjon minden mezőgazdasági munkástól kell-e ezt kérni és melyik hatóság köteles ezt kiállítani. Válasz: Az őrlési tanúsítványt, illetve más néven: vámőrlési igazolványt a mezőgazdasági munkás lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróságtól kell kérni az illető őrősöknek. Ha a tanúsítványt kérő fél körjegyzőségi területen lakik, akkor a körjegyzőség székhelyén lévő községi elöljáróságtól kell azt kérni. Vámőrlési igazolványt csak azoknak az állandó gazdasági munkásoknak kell igényelniök, akik munkadíjukat gabona helyett készpénzben kapják vagy akiknek a konvenció címén kapott gabona nem elegendő házi és gazdasági szükségletükre és így a vámőrléshez szükséges gabonát meg kell vásárolniok. Ugyanez a feltétel vonatkozik az időszaki gazdasági munkásokra is. Az elvonások (4 és 5%) Egyik pénzügyigaz~~ ' . " ., hatóság 288 P 22 % után forgalmiadó nem jár forgalmiadót vetett ki egy malomra. Az illető a szakaphoz fordult panaszával. Válasz: A beküldött vámcsere-elszámolás visszaszármaztatásával az alábbiakat közöljük: Az elszámolást átnéztük és azt minden tekintetben helytelennek tartjuk. Elsősorban azért, mert a 2000/1934. P. M. sz. rendelet értelmében az elvont és többletként kiszolgáltatott őrlemények értékkülönbözete után általános forgalmiadót fizetni nem kell. Másodszor mert a 0—3-as lisztben elvont mennyiség az engedélyezett 4%-ot nem haladta meg. Harmadsorban a 4—6-os lisztben a 4%-on felül elvont menynyiség csak 623 kg, mely után legfeljebb 31.15 pengő lisztforgalmiadóváltság fizetésére volna kötelezhető. Végül a rozslisztekben elvont mennyiség az 5%-ot nem haladja meg és így ez váltságmentes. A 288,22 pengőre vonatkozó fizetési meghagyást tehát okvetlenül fellebbezze meg a fentiek alapján. Maga az elszámolás sem válik díszére a malomellenőri karnak, mert eltekintve az alapvető hibáktól, azon alig lehet eligazodni, holott a pénzügyminisztérium, illetőleg azon keresztül az államnyomda megfelelően összeállított nyomtatványt bocsájt a kívánt mennyiségben a malomellenőrök és a malomtulajdonosok rendelkezésére a vámcsere-elszámolás helyes felfektetése céljából. Az árrombolók ellen A tisztességtelen versenyről van magyar törvény, de ritkán élnek vele azok a közületek, amelyeknek ez kötelességük lenne. Az osztrák ipartörvénynek 1934 november végén kihirdetett függeléke szerint attól az iparűzőtől, aki a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe ütköző árrombolás miatt cselekményének abbanhagyására vagy kártérítésre elítéltek és az eset körülményei szerint megállapították szándékos közgazdaság ellenes magatartását, az iparjogosítványt el lehet vonni. Ilyen körülmények között nemcsak a magánembertől, vagyis egyéni cégtől, iparfizőtől, hanem a közkereseti, betéti társaság, részvénytársaság, szövetkezet és általában a jogi személy iparjogosítványát is el lehet vonni. Kedvezmény olvasóinknak. Az 1930. évig rendszeresen kiadott kézikönyvek közül ezidőszerint még kapható az 1912., 1913., 1926., 1928., 1929. és 1930. évi kötet. Minden előfizetőnk, aki az előfizetési díjon felül 1 pengőt beküld, tetszés szerint választhat egy kötetet a Molnárok és Gépészek Kézikönyve fentebb felsorolt évfolyamaiból, amelyek más és más tanulságos tartalommal bírnak. MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1935 január 5. Tételes vámőrlés és vámcsere Az automatikus modern rendszer szinte megköveteli a vámcsereőrlést. Visszaöntéses rendszernél X puhaszemű búzáját kevesebb töretéssel stb. lehet megfelelően kiaknázni, mint Y acélos, kemény búzáját. Automatikus rendszernél megfelelő előkészítés: meleg, nedvesítés, pihentetés 6—10 órán át s aztán osztályozás, hámozás után erősebb szorítással némileg pótolni lehet a keménybúzánál kívánatos magasőrlést a jó félmagasőrlésű malmokban is, ha a lisztek osztályozására, keverésére kellő súly fordíttatik. El nem felejtendő, hogy ugyanazon búzafajtánál, ugyanazon talajon, de más időjárási viszonyok mellett a búza rétegeiben különböző a siker megoszlása. Ugyanolyan őrlési rendszer mellett is egyik évben pl. a Cg, a másik évben a 4. liszt sütőképesebb. A molnárnak évente fel kell találnia, hogy a lehető legjobb — általában jó — liszteket állítson elő a hengerek és sziták, daragép megfelelő alkalmazásával és célszerű összeeresztéssel, keveréssel. Egyszerűbb visszaöntéses malom alkalmasabb a tételes vámőrlésre, modern malom pedig a cserére. Visszaöntéssel mindig jó liszteket készíteni hosszú évek tapasztalatát feltételezi. Modern félmagas őrlés nagyobb elméleti ismereteket követel — persze mindig jó őrlést értve. Ha az idő, pénz és kellő tőke áll rendelkezésre megfelelő búzaminőség beszerzésére , a birtokban lévő búza lisztjének esetleg kívánatos feljavítására, úgy megfelelőbb a jól előkészített félmagas őrlés. A bánkúti legjobb búzából sok kismalom nem tud megfelelő mennyiségű és I-a lisztet készíteni, mert nincs kondicionáló berendezése s nem keverhet különféle búzából liszteket, hogy ez I-a legyen mindig. A jó molnár holtig tanul és sohasem elbizakodott, mert tudása nem csalhatatlan; csak az tud igazán, ki a követelményeknek megfelel, állandóan figyeli a sütők eredményét és kellő útbaigazításokat tud adni, ami jó eredménnyel jár is. El fognak terjedni a keménybúzák és erre előkészülni kell! Tudásban és felszerelésben haladás szükséges. A hercekő is szükséges lesz, bár sok fiatalabb molnár nem tudja megfelelően üzemben tartani, esetleg gyártási hiba folytán, ami kiküszöbölendő. Egy kis kézi malom, sikér- és sütőpróbák szintén nélkülözhetetlenek lesznek a malterőrlésnél, kívánatosabb a különféle búzákat külön őrletni (s lisztjüket keverni), de erre nem mindig lesz mód, tehát a malterek minőségének egységesítése fontos. (M. A.) Részvénytársasági és k. f. t. A pénzügyminisztérium 2943. malmok figyelmébe 1934. sz. december 22-én megjelent rendelete szerint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok nemcsak összes alkalmazottaiknak, hanem az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagoknak bármilyen címen nyújtott járandóságai után nyugtailletéket tartoznak készpénzben befizetni. Ez a rendelkezés kiterjed a korlátolt felelősségű társaságokra is. A nyugtailleték fizetésére vonatkozó kötelezettséget nem érinti az, hogy az alkalmazottak tényleg kiállítanak-e nyugtát járandóságaikról vagy sem. A vállalatoknak jogukban áll a nyugtailletéket az akalmazottaktól levonni. Az illeték a következő év január havának végéig felhívás nélkül fizetendő be a vállalat székhelye szerint illetékes m. kir. adóhivatalnak. Nem tartoznak a vállalatok olyan alkalmazottak járandóságai után nyugtailletéket befizetni, amely alkalmazottra nézve a törvényes rendelkezések 15 napnál nem hosszabb felmondást állapítanak meg. A nyugtailleték összege a fentebb megjelölt alkalmazottak egy évi járandóságának (beleszámítva az alkalmazottat személyileg terhelő, de a munkaadó által kifizetett adóösszegeket is) 0,6% (hat tized százalék) . A részvénytársaságoknak és k. f. t.-knek kimutatásba kell foglalniok alkalmazottaikat bármely címen adott járandóságokkal egyetemben és a kimutatást ugyancsak a vállalat székhelye szerint illetékes adóhivatalnak kell beküldeni. beszerzése előtt feltétlenül hívja fel ajánlattételre a: : Magyar Lajos Gépszil- és Műszaki s Bőrfinigyír Részvénytársaságot, Bpest.V, Katona Jónef-i. Hl. Levélcím : Budapest 62. postafiók Sürgönyeim: Magyarszíj Budapest Telefon: 18-7-03 és 20-2-62 szám