Mosó- és Tisztítótechnika, 1937 (4. évfolyam, 1-9. szám)
1937-02-01 / 1. szám
6. oldal latlan szolgálókat az abroszon kenyeret és hasonlókat vágni. Ebben az esetben is legtöbbször csak a mosás után válik feltűnően láthatóvá a szakadás, mert a hajszálvékonyan átvágott fonalak csak a mosás alatt rojtosodnak ki és válnak el esetleg teljesen egymástól. Ha e cikk keretében túrával és ezekhez hasonló tipikus fehérnemű sérüléseket ismerjük, akkor igen sok olyan indokolatlan reklamációra tudunk meggyőzően megfelelni, melyek a legtöbb esetben úgy keletkeznek, hogy a sérülést okozó főként kémiai hatások a közönség előtt ismeretlenek. Füchst Károly, textiltechnikus a Kulcsár és Huppert cég gyárvezetője. Három méter 140 cm széles, kitűnő minőségű divatos férfiöltönyszövet, fekete és sötét- Továbbá: Különböző gapjúkam- kék színben is, hozzávalóval együtt a gam- és nadrágszövet-maradékok olcsó árban kapható csak az udvarban Olcsó maradék-, szövet-Budapest, Király-u. 32 Sarokház és textilraktár Postai rendeléseket 40 év óta lelkiismeretesen teljesítünk. 39,vagy 2 980 Mosó- és Festőtechnika A szappan, mint a kultúra fokmérője „A szappanfogyasztás az államok jólétének és kultúrájának fokmérője” írta egyik levelében Justus von Liebig, a híres német kémikus. Nincs még félszázada, hogy ez a kijelentés elhangzott. És amit akkor talán enyhe túlzásnak tekintett a közvélemény, abból napjainkig megdönthetetlen igazság lett. Ez az ötven év, ami Liebig klasszikus megállapítását igazolta, egyben az általános egészségügy fejlődésének legragyogóbb korszakává vált. A szappanfogyasztás emelkedésével egyenes arányban csökkentek azok a járványos betegségek, amelyek pedig időnkint óriási területek lakosságát tizedelték meg. Liebig idejétől máig a szappangyártás Magyarországon is rendkívüli lendületet vett és ez az iparág manapság a legelőkelőbb helyek egyikét foglalja el az ország vegyiipari termelésében. A ma embere, aki elemi életszükségletei között legalább olyan fontosságot tulajdonít a tisztaságnak, mint a kielégítő táplálkozásnak és az ésszerű öltözködésnek, talán nem is tudja, hogy a tisztaságra való törekvés még másfél századdal ezelőtt is csak egyes különcök rögeszméje volt. Az emberi szellem, amely az irodalom és művészet minden terén halhatatlan remekműveket teremtett, csak az utolsó század folyamán eszmélt rá, hogy a kultúra igazi alapja a tisztaság. Meglepő, megdöbbentő és helyenként elég mulatságos az az út, amelyet a tisztálkodás főeszköze, a szappan, a történelem hajnalától máig megtett. Érdemes lesz végigkísérni ennek az útnak minden fázisát és ígérjük, hogy helyenkint olyan szórakoztató lesz olvasmányunk, akár egy izgalmas regény, A SZAPPAN AZ ÓKORBAN. Sokáig az volt a vélemény, hogy az ótestamentum zsidói ismerték már a szappant. Ma tudjuk, hogy ez tévedés. Azok, akik az előbbi álláspontot fogadták el, Luther Márton egyik passzusára hivatkoztak, amely így hangzik: „... és még ha bűneidet lúggal mosnád és szappannal tisztítanád is ..Azóta kiderült, hogy a Jeremiás könyvéből vett idézetet Luther önkényesen fordította. Ő ugyanis az eredeti „borít” és „neszer” szavaknak a stílus változatossága kedvéért kétféle értelmet adott, holott némi árnyalatnyi különbséggel mindegyik lúgot jelent, csakhogy az előbb növényi lúgot, tehát hamuzsírt, a másik pedig ásványi eredetűt, amelyet a legősibb szódalelőhelyről, a Holt-tenger vidékéről bányásztak. Ma már azt is tudjuk, hogy az ótestamentum zsidói a test tisztítására ásványi lúgot, a fehérnemű mosására pedig a szappanfűgyökeret és levelét használták. Az említett növény gyökeréből és nedvdús leveleiből származó pépszerű anyag a vízben erősen habzik és így jobb híján fehérnemű tisztítására is alkalmas. Magát a mosást sulykolással végezték. A hamuból nyert lúgot a görögök is ismerték. Boros és olajoshordók tisztítására, valamint istenszobrok lemosására használták. A lúg tisztítóhatását megpróbálták ol-