Mosó- és Tisztítótechnika, 1938 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1938-02-01 / 1. szám
4. oldal Mosó- és Festőtechnika szerkezetétől függ és az alkalmazhatóság szintén szoros kapcsolatban van a vegyi jelleggel és a bázikus csoportok jelenléte által van megszabva (mint amino-, alkylamino-, arylamino-, azincsoportok), melyek azonban savas festékekben is jelen lehetnek. Ebbe a csoportba tartoznak azo-, di- és triphenylmethan-festékek, phthaleinek, oxazinok, azinok, thiyazinok. A közvetlen vagy szubsztantív festékek főleg sulpho- és carbonsavas azo-vegyületek nátronsai, tehát tulajdonképen éppúgy vannak felépítve, mint a savas festékek. Lényeges, hogy meghatározott p-diaminek származékai. Főleg tetrazo- és polyazo-festékek. A pácfestékek jellege savas és szabad hydroxyl és carboxyl csoportokat tartalmaznak. Elsősorban anthrachinon-származékok. A festéssel kapcsolatban alkalmazott, fémsókkal végzett kezelés (pácolás) teszi őket színtartókká, amennyiben a gyapjúszálakon kicsapódott fémsókkal vízben oldhatatlan lakkfestékekké, illetve komplex sókká egyesülnek, melyek színükben különböznek az eredeti festékektől. A csávás estékek jellemzője, hogy vízben oldhatatlanok s alkalikus redukció útján (a hydosulfit- vagy erjedési csávában) oldható hydro-, vagy leuko-vegyületekké, leukobázissá alakíthatók át. E leuko-vegyületeket oldatukból (a csávából) a gyapjú felveszi s ebben az állapotban a levegőn való oxidálással ismét vissza kell őket alakítani oldhatatlan festékké. E csoportba tartoznak az indigo-, a thioindigo-, a indigoid-festékek, valamint az anthrachion- és karbazol-származékok. c) Az alkalmazott festési eljárások szerint végül a festékeket a következő csoportokba oszthatjuk: Festés erősen savanyú fürdőben (jól egalizáló festékek); festés gyengén savanyú fürdőben (nehezen egalizáló festékek); festés gyengén savanyú fürdőben szubsztantív festékekkel; festés resorcin-festékekkel. E csoportok alkotják a savas fürdőben végzett, közös elnevezéssel savas festések csoportját, melyhez tulajdonképen az ú. n. „Palatinedit" festések is tartoznak. További festési csoportok: festés alkalikus fürdőben, szappan-, biszulfit- és krétafürdőben. Következnek ezek után a savanyú fürdőben végzett festések, melyeket fémsókkal való utókezelés (pácolás) követ s ezért beszélünk savas fürdőben végzett festésekről utólagos káliumbidhromát-, chromfluorid-, timsó-, rézszulfát-, valamint vas- és rézszulfát-pácolással. Végezhető a festés krómsók egyidejű adagolásával is, mikor is az ú. n. chromát-, vagy metachrom-eljárás szerint dolgozhatunk. További festési eljárás az előzetesen, mégpedig káliumbidromáttal, vagy timsóval végzett pácolás utáni festés, mely utóbbi csoportok közösen a pácfestések, illetve pácolással egybekötött festések gyűjtőnév alá foglalhatók. Külön, nagy csoportot alkotnak a csávában végzett festések, melyek további két alcsoportja a hidroszulfit és az erjedési csávában való festés, melyek közül az utóbbi csak az indigóval kapcsolatosan nyert alkalmazást, de ma már jelentősége egészen alárendelt. Végül a festési eljárások utolsó csoportját az indigósorokkal való festések alkotják. E fenti csoportok közül a szappan-, biszulfit- és kréta-fürdőben való festés igen kevéssé használt, finom pasztellszínek festésére szolgál s e miatt fehérítés előzi meg azokat, a „Palatinedit" festések pedig lényegükben megegyeznek az erősen savanyú fürdőben végzett festéssel.* A már fentebb említett szempontoknak megfelelően, hogy t. i. az előbbi felosztások bármelyike szerint is nézve a dolgot, lehetőleg minden fajta gyapjúfestési mód és gyapjúfestésre alkalmazni szokott festékcsoport, legalább egy-egy példánnyal képviselve legyen, 20 festéket választottam ki, melyekkel összesen 34 különböző festést hajtottam végre. Valamennyi esetre közösen, akár a szó szoros értelmében festés, akár pácolás, akár öblítés stb. érdekében került felhasználásra (kivéve, ahol kifejezetten meg van említve ennek ellenkezője) a fürdő mennyisége az áru súlyának kb. 45-szöröse volt, tehát ismét kb. 7,5 liter. A forralás során előállott veszteségek pótlására a megfelelő mennyiségű friss víz hozzáfolyása állandóan biztosítva volt. A felhasznált vizet a festéseknél éppúgy, mint a mosásoknál is, a vízvezetéki csapból vettem, tekintve, hogy a célnak teljesen megfelelő lágyságú volt. A fürdő hőmérséklete bemártott higanyhőmérővel állandóan ellenőrzés alatt állott. Legtöbb esetben a festés befejeztével öblítést alkalmaztam, mely célra a festékfürdőt 8. Az egyes festések leírása. Kórházak, intézeti mosodák, gőzmosodák valamint kelmefestő üzemek részére mindennemű VEGYIANYAGOT legelőnyösebben szállít és szakmabeli felvilágosításokkal készséggel szolgál. Dr. DOHÁN JENŐ vegyészeti laboratóriuma és vegyitermékek nagykereskedése BUDAPEST, V., ÚJPESTI RAKPART 7. Telefon: 121-536.