Műszaki Élet, 1961. január-június (16. évfolyam, 1-13. szám)
1961-01-05 / 1. szám
TÖBB mt&$VGll-S3^aMMmntsrációS/ A Kőbányai Porcelángyár a nyert — negyedévi arányos ellyen anyagokat kap. A VILLESZ most folyamatban levő 160 mi- osztásban, viszont 1961 első negyedére már hó beruházással járó rekonst- A Kőbányai Porcelángyár az elkészítette gyártási programját, fukciója során 1965. végére egyéb ORION igényét valószínűtlenül amely azonban teljesen függvétermékei között a termelés évi magasnak ítélvén, azzal fordult nye, hogy a VASSZER a lekötött 200 tonnányi növelését tervezte a a Híradástechnikai Igazgatóság- anyagfajtákból mit és milyen villamos szerelési cikkek gyártához, hogy ha az Orion igénye ütemezésben szállíthat. Lássuk fához szükséges sajtolt porcelán mégis reális, az egész kőbányai csak viszont, miképpen fest ez a alkatrészekben. Kiderült azon beruházás sürgős átszervezésre gyakorlatban szorul. A porcelángyár legnagyobb megdöbbenésére — a Híradástechnikai Igazgatóság — két hónap késedelemmel — azt közölte, hogy az ORION igényét ván, hogy a felhasználók igényei már 1991-ben 400 tonnával meghaladják a tervezett mennyiséget. Természetes, hogy a Kőbányai Porcelángyár rekonstrukciója ilyen ötletszerűen bejelentett felülvizsgálta. Megállapították, igényeit kielégítésére semmikép- hogy a szükséglet nem évi 10,5 pen sem lehet elegendő. Ilyen millió, hanem még több, negyedigények kielégítése csupán más évenként 2,87 millió darab. Minttermékek eredetileg betervezett h°gy pedig ez a mennyiség jóval mennyiségenelv csökkentése, to- meghaladja a porcelángyár teljevabba uj masszaelőkészítő és sítóképességet, időközi gyors megyer berendezések üzembeállitézkedéssel Balassagyarmaton új telepet létesítettek, amely üzemét részben már meg is kezdte. Ezek után az ÉM Finomkerámiaipari Igazgatóság aligha okozhatott meglepetést, amikor az ORION újabb igénybejelentéssel darabezúttal 1,47 millió darabra, tehát a porcelángyár által betervezett menynyiség felére csökkentette. Végül vessünk egy pillantást, miképpen festenek a hazai felhasználó iparban. Az tasa árán oldható meg. Másik megoldás volna, hogy a külkereskedelem már ma gondoskodjék megfelelő importról, különben nemcsak a villamosipari cikkeket gyártó üzemekben, de egész lakásépítő programunk állott elő és 2,87 millió végrehajtásában is súlyos zökke- ban megjelölt igényét nők keletkezhetnek. Az egyes igények pontos ismerete nélkül a porcelánipar képtelen előre tervezni. Márpedig, ha az export igényei a porcelángyárak termelési kapacitása és a belső fogyasztás igényének figyelmen kívül hagyásával ötletszerűen keletkeznek, felmérhetetlen károkat okozhatnak és nemcsak egész sor hazai üzem termelésében idéznek elő zavarokat, de a fejlesztés reális lehetőségeinek feltételeit is zavarják. A porcelángyár ugyanis vagy a maximális igényekhez igazodik és kiteszi magát annak, hogy falain belül az export csökkenése esetén kihasználatlan kapacitás jelentkezik, vagy elhanyagolja a kellő arányú fejlesztést, amelynek következményeként sem az exportot, sem a belső fogyasztást nem képes kielégíteni. Mindennél jellemzőbb egyébként, hogy a felhasználók A VILLESZ-nek öt különféle profilú műhelye van. Ha az alkatrészműhely már hónapokkal korábban nem kezdi meg a gyártást, nem dolgozik jó előre a szerelőműhelyek keze alá, ezek folyamatos termeése nem biztosítható. Jön a kapkodás, a dolgozók átcsoportosítása. Ha a gyár kellő időben nem tudja, milyen anyagokat kap, képtelenség az alkatrészműhely tervszerű, ütemes foglalkoztatása. Miután általában sehol sem képződnek készletek, az anyagutánpótlás legkisebb zökkenője nyomán mindenütt üresjárás, leállás következik be. Andó Jenő, a VILLESZ főmérnöke kijelentette, hogy a gyár mai műszaki felkészültségével azonos munkaidőben és létszámmal 25—30 százalékkal többet termelnének, ha a kiegyensúlyozott anyagellátást biztosítanák. A rossz kooperáció folytán tehát ekkora kapacitás marad kihasználatlan. Andó főmérnök szerint 30 százalék lét-ÉM Vas- és Fémszerelvényellátó számnöveléssel, második műszak Vállalat a félkész porcelántér beállításával az üzem kapacitá a visszásságok ra 100 százalékkal volna növelhető. Ezt a megállapítást az ÉM Szerelőipari Igazgatósága is megerősíti. A gyárnak a jövő évben a maihoz képest 100 százalékkal magasabb tervet kell teljesítenie. Második ötéves tervünkben az iparban az előgyártást a mai 22 százalékról 45—50 százalékra kell emelni és ezzel el kell érni a világszínvonalat. Ehhez megvannak a feltételek, ami hiányzik, azt a tárcák és a vállalatok kooperációjában meglevő fogyatékosságok kiküszöbölésével kell megteremtenünk. Véleményünk VILLESZ-nek november közepén szerint ilyen lehetőséget nem még sejtelme sem volt arról, hogy hagyhatunk kiaknázatlanul, a jövő év első negyedében mi- VINCZE OSZKÁR hibásan megállapított igényei alapján az ötéves terv porcelánszigetelő alkatrész szükségletét 1965-re egyes vállalatok olyan szinten tervezték meg, amely már a mai igényeket sem elégíti ki. Bőven van azonban példa az ellenkezőjére is, amikor viszont négyszer akkora igényekkel jelentkeznek, mint amennyi valóságos szükségletük. Gyakori eset, hogy egyes vállalatok vagy felügyeleti hatóságaik igénybejelentéseiket néhány héten belül lentről fel, vagy fentről le egészen irreálisan változtatják. A Kőbányai Porcelángyár villamosiparban használt anyagaink 90 százalékát az EKA, a KONTAKTA és a Világítástechnikai Vállalat (VILLTECH) dolgozza fel félkész termékké. A Kohó- és Gépipari Minisztérium Erősáramú Igazgatósága például 1667 tonna sajtolt porcelán szerelési anyagot igényelt az ÉM Finomkerámiaipari Igazgatóságtól, ugyanakkor a felhasználó üzemek már 1961. első negyedére 476 tonnát, éves szinten tehát mintegy 1900 tonna igényt jelentettek. Még szembeszökőbb, hogy az Erősáramú Igazgatóság 1965- re 1747 tonnát kér, tehát mintegy 20 százalékkal kevesebbet, mint az ez évi felhasználás. Nézzük ennek kooperációs kihatásait: a Kőbányai Porcelángyár a rekonstrukció során e termék kapacitás-növelését az Erősáramú Igazgatóság adatai nyomán tervezte meg. Egyáltalán nem érdektelen, hogy a porcelángyár milyen gépekkel és szerszámokkal készül fel. A sajtolt porcelán gyártásának egész technológiája merőben más, mint a többi ismert szigetelőanyagoké. Az igények jellegének és mennyiségének ilyen megalapozatlan változtatgatása folytán a porcelángyárnak menet közben a rekonstrukciós program egyes fázisait nagy költségtöbblet és időveszteség árán át kell terveztetnie. Az ORION augusztus 11-i levelében 10,5 millió darab keramikus kondenzátort, továbbá 1 millió trapéz-kondenzátort igéneket az EKA, a KONTAKTA és a VILLTECH útján szerzi be. A VASSZER látja el viszont az EM Villamoselőszerelő Vállalatot, amely a lakások villamosvezetékéhez szükséges biztosítótáblákat nagy sorozatban gyártja. A VILLESZ a kialakult gyakorlatnak megfelelően a tárgyév második felében megrendeli a következő év általánosan használt, úgynevezett keretanyagait, így a porcelánalkatrészeket is, a VASSZER pedig a félkészterméket gyártó üzemekkel kötött szerződés keretein belül igyekszik a VILLESZ-t anyaggal ellátni. A Egy gazdasági év befejeztekor a kooperáció változásából eredő , új, jelentékeny feladatokat különbségeket a jelenlegi rendhozó esztendő küszöbén beszél- szerben nem veszik figyelembe, getünk Sellő Dénessel, az Elek — a Műszeripari Igazgatóság tromos Készülékek és Mérőmű- jelenleg azzal a tervvel foglalszerek Gyára igazgatójával. Színkozik — mondja Sellő Dénes —, de magától értetődik, hogy minthogy egyes üzemekben „technodén külön elhatározás nélkül alógiai gócokat” alakít ki, s e gógyár életének, fejlődésének alapcak látják majd el a műszeripar vető problémáira terelődik a szó, többi vállalatát is. Pl. a Mediaamelyek mindenkor — de az új nikai Mérőműszerek Gyárában gazdasági év kezdetén még fő- és a Ganz Árammérő Gyárban hozott mértékben — foglalkoz présöntő-gócot, az Óragyárban látják az igazgatót, egységes kapcsolóelemeket előáll Az EKM 1960-ban megvahító technológiai gócot létesít elósített a termelékenységnövelésinek, az EKM, a műszerskálákat tervét — mondja Sellő Dénes — készíti az egész műszeripar szá-1961-ben pedig az előirányzott 15 százalékos termelékenységnövelésből 100 000 normaórát technológiai fejlesztés révén kívánunk elérni. Azért bocsátom ezt előre, hogy most kifejtendő gondolatomat ne érezzék valamiféle „bizonyítvány-magyarázatnak”. Régóta foglalkoztat ugyanis az a kérdés, hogy megítélésem szerint a termelékenység növelésének vizsgálata sem vállalati, sem népgazdasági szinten nem történik kielégítő, objektív módszerekkel. Az „egy fő egy napra eső termelésének értéke”, amely jelenleg a termelékenység mérőeszköze, igen nagy mértékben függ olyan tényezőktől, mint pl. a gyártmányok munkaigényessége mára stb. Az elgondolás mindenképpen helyes, mert egészséges módon koncentrálja a termelést, lehetőséget nyújt nagyobb szériák előállítására, specializálódásra. De a kooperáció műszakigazdasági szempontból helyes kiterjesztése egyben növeli a termelékenység mérésének jelenlegi — kifogásolható — módjából eredő torzulásokat is. Ennek kiküszöbölésére az nyújtana lehetőséget, ha a termelékenységet a termékek összevont normaidőszükséglet fejlődése alapján vizsgálnánk, s ha azt összehasonlítanánk a vizsgált termék világszínvonalú munkaigényével, így a termelékenység alakulását egyben világszinthez is mérhetnék. — összetétele, vagy a kooperáció . , , • _» i # » aránya a gyár össztermelésében. Januárban megindul az első A jelenlegi rendszerben a koope- mozgó-szerelő szalag ráció kiterjesztése minden külö *nös erőfeszítés nélkül növeli . Mint sok más szakmában — a papíron — a termelékenységet, műszeriparban is évek óta napimig a kooperáció szűkülésekont- renden van a célgépesítés kérdése azt. se. Megvalósítását ezen a terület Véleményének igazolására érten megnehezíti az a körülmény,dekes példát említ: vállalatának hogy igen kevés a nagy széria, két évvel ezelőtt nem volt mű Az EKM-ban most ahhoz a meganyagüzemek a műanyagalkatré- oldáshoz folyamodtak, hogy 6 féle székét kooperáció révén szerezte különböző alkatrész gyártására be. Minthogy ebből különféle alkalmas aggregát-célgépet konstproblémák adódtak, két év rersőruáltak, amely — könnyen átüldésének eredményeképpen az látható lévén — alkalmas lesz EKM többé-kevésbé önellátóbbá nem túlságosan nagy tömegben lett műanyagalkatrészek tekinte- gyártandó alkatrészek előállítását ében. A fejlődés minden szemhez is. Az aggregátot (beleértve az pontból pozitívnak bizonyult — aggregátfejeket is, melyek a kede a mérőszámokban kifejezett reskedelemtől nem szerezhetők termelékenységet rontotta, mert be,rendelés alapján való legyártásuk pedig csak 1962-re történhetne meg a Szerszámgépfejlesztő Intézetben) az EKM házilag terveztette meg, s technológiai fejlesztési osztálya gyártja le. Egy másik — megoldott — technológia-fejlesztési kérdés a műszerskálák nyomdatechnikai úton, szitanyomásos eljárással való előállítása. Míg korábban a műszerskálák kézzel történt előrajzolása 12 1 óra időt vett igénybe, ugyanehhez szitanyomás esetén kb 1 perc szükséges. Ezen a réren a műszerskálák előállításának termelékenysége a korábbinak harmincszorosára emelkedett. Nagy várakozás közepette helyezzük üzembe ezekben a napokban — mondja Sellő Dénes — az első mozgó-szerelő szalagot, amely — abból a szempontból, hogy azonos szalagon viszonylag rövid szériákban sokféle típus gyártható — nemcsak gyárunkban, de tudomásom szerint a magyar műszeriparban is az első ilyen irányú kezdeményezés. Mint egyéb vonatkozásban, itt is az okozza a fő problémát, hogy nálunk a szériák rövidek. De az EKM kollektívájának meggyőződése szerint a mozgó-szerelő szalag létrehozása a szerelés termelékenységének további, jelentős növelésének egyetlen útja. A magyar műszeripar első ilyen jellegű mozgó-szerelő szalagjának 21 munkahelye lesz. Az igazgató azt reméli, hogy az első 1—2 hónap elkerülhetetlen zökkenés után a szalagszerelés igen jelentékeny fejlődést hoz majd, s 1961 márciusában megindíthatják a második szalagot is az EKM-ban. HALÁSZ ZOLTÁN Európában először a Ferihegyen indítják a gépeket külső hálózatról csapágyazat kezelést igényelnek. A tájékoztató szerint ez az indítóberendezés 1960-ban Európában először a Ferihegyi nemzetközi repülőtéren működik. A tervező mérnökök és a kivitelezők jelentős műszaki problémát oldottak meg, tekintettel arra, hogy az ilyen irányú munkáknál műszaki tapasztalattal még nem rendelkezhettek és kiinduló pontjuk sem volt a tervezési és kivitelezési munkák időközben felmerülő műszaki problémáinak a megoldására. A munka úgynevezett komplex teljesítmény volt, mert a kivitelezést a Közlekedési Építő Vállalat és a Fővárosi Villamos Vasút — ők fektették le az egyenáramú kábeleket — szakemberei végezték. Az egyenirányító berendezéseket a Konverta Egyenirányító Gyár mérnökei készítették el az UVATERV elektromos osztálya által kidolgozott tervek szerint. A tervező mérnökök a Konverta Gyárban GF3—15/1500-as szelénegyenirányítós berendezést választottak alaptípusnak, amelyből a gyár mérnökei kiindultak és így készítették el az IL 18-as gép indításához szükséges egyenirányító berendezést. Mint már a fentiekben említettük, ez a fajta indítóberendezés jelenleg csak nálunk működik és még olyan nagy repülőterek sem ismerik, mint a londoni Central, és az olaszok legújabb légikikötője, a római Fiuzett rendszer már az akkumulá- _____ _.__________ anyag-ellátás, utas- és áruforga- tór-telepek alkalmazását elhagy- micino sem alkalmazza mé°. lom-ellátás stb.). A Ferihegyi ta, ami azt jelenti, hogy a be- Exportlehetőségeinket tekintve, repülőtér részére tervezett in- rendezés külön kezelést nem a komplex műszaki munkaereddító-berendezés központilag te igényel. Továbbá elhagytuk repített, egyenáramú feszültséget forgó átalakító berendezéseket gazdagítottuk a magyar exportbiztosító egyenirányító berende is, amelyek szinténkefepótlás, listát rés. Ez a berendezés egy külön üzemépületben települ, ahonnan kábelhálózattal betáplált és közvetlenül a betonpályák mellett elhelyezett leágazó szekrényeken keresztül biztosítjuk a gépek betáplálását. A berendezésben lényeges újítást jelent az, hogy a repülőtér energiaellátásához száraz szelénes egyenirányítók csatlakoznak és ezek biztosítják a már említett nagyteljesítményű 27 V-os egyenfeszültséget. A telepített berendezésről öt leágazási táppont van kiépítve és így biztosítható, hogy az egymás után induló gépek egy-egy tápponthoz felálljanak és az indításokat folyamatosan, egymás után Közlekedés Építő Vállalat szak perceken belül el lehessen véemberei végezték. Részletes tájégezni. A berendezésekhez szakkoztatásért az UVATERV elektroséges különleges egyenirányító más osztályát kerestük fel és az készülékeket a Konverta Egyenilletékesektől a következő tájé- irányító Gyár terven felül és koztatást kaptuk: — Az IL 18-as gépek indítását, amennyiben külső hálózatról történik, két betáplálással, éspedig kétszer 1500 A teljesítményű 27 V feszültségű egyenáramú tápponttal kell megoldani. Az smetyererovói repülőtér műszaki nagy gyorsasággal készítette el. A tervezés során felmerülő műszaki problémák jobb megoldása érdekében az UVATERV egyik szaktervezőjét küldte Moszkvába, hogy a vnukovói és eddigi gyakorlat az volt, hogy az egyenáramot részben hordozható akkumulátor-telepekről, részben hordozható motordinamós áramfejlesztő berendezésről biztosították. Rossz időben ezekkel a berendezésekkel a gépek megközelítése nehézkes, továbbá a berendezések akadályozzák a gépek más kiszolgálását ,üzemberendezéseit tanulmányozza. A szaktervezőnek az AEROFLOT mérnökei minden műszaki kérdésben rendelkezésére állottak. Informátorunkat megkérdeztük, hogy ennek az új indítási rendszernek a tervezők szempontjából milyen jövőt jósol? — Az UVATERV által tervez Út Vasúttervező Vállalat 1960-as tervei között igen jelentős helyet foglalt el a Magyar Légiközlekedési Vállalat egyik feladatterve. A Ferihegyi nemzetközi repülőtér — mint ismeretes — óriásgépek befogadására is alkalmas, így a MALÉV és az AEROFLOT nemzetközi forgalmában IL 18-as gépeket is befogad. Szerte a világon a repülőterek műszaki személyzete számára — különösen a rossz időjárási viszonyok között — igen nagy problémát jelent az ilyen óriásgépek indítása. Az UVATERV elektromos osztálya kidolgozta az IL 18 külső hálózatról való indításának tervét. E munka kivitelezését Csehszlovákiában tavaly 760 kilométerre — az egész hálózat 5 százalékára — emelkedett a villamosított vasútvonalak aránya. A Gorkij Autógyár a jövőben csak két teher- és két személygépkocsi típust (Volga és Sirály) gyárt, és ezzel lehetővé válik a kapacitásnak 25 százalékos növelése és a termelési költségek 24 százalékos csökkentése. MŰSZAKI ÉLET 3