Műszaki Élet, 1969. július-december (24. évfolyam, 14-26. szám)

1969-09-19 / 19. szám

Műszaki napok Debrecenben A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Hajdú-Bihar me­gyei szervezete szeptember 12. és 26. kö­zött műszaki napokat rendez. A meg­nyitót dr. Szarvas Pál egyetemi tanár, az MTESZ Hajdú-Bihar megyei Szervezeté­nek elnöke tartotta, majd dr. Ambrus István, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb-elnöke üdvözölte a megjelenteket. Ez­után dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter ismertette a kohászat és a gép­ipar fejlesztésének koncepcióit. A 19 tagegyesület és az MTESZ Hajdú- Bihar megyei Szervezetének Ipargazda-­­sági Bizottsága által rendezett, illet-t­ve rendezendő több mint 50 előadás a megye problémáival, helyzetével, jövőjé­vel foglalkozik. Például az Energiagazdál­kodási Tudományos Egyesület rendezésé­ben Kusztos Ferenc számolt be a gázener­gia Hajdú-Bihar megyei hasznosításáról, az Építőipari Tudományos Egyesületben Laár Árpád főmérnök a tájrendezés hor­tobágyi feladatairól, dr. Neményi István vezérigazgató a műszaki fejlődés, a hitel­­politika és a vállalati üzletpolitika prob­lémáiról tartott előadást. A Geodéziai és Kategráfiai Egyesület egyik előadója, dr. Bendefy László Debrecen körzetében folytatott geo­kutatások eredményeinek műszaki vonatkozásait ismerteti. A Ma­gyar Agrártudományi Egyesület hét elő­adást tart, valamint szarvasmarha-te­nyésztési ankétot rendez. A Magyar Elekt­rotechnikai Egyesület előadásai közül a Hajdú-Bihar megye villamosenergia fel­­használásának fejlődésével (1960—1985) foglalkozó előadást említjük, amelyet Varga Lajos osztályvezető tart. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület kilenc előadása foglalkozik a Debreceni Konzervgyár, a Debreceni Hűtőház és egyéb megyei élelmiszeripari vállalatok problémáival. A Magyar Hid­rológiai Társaság kerekasztal-konferen­­ciát tartott a megye öntözőtelepeinek gazdaságosabb üzemeltetési lehetőségei­ről, valamint vízvédelmi kiállítást ren­dez az Alsó Tiszavidéki Vízügyi Igazga­tóság anyagának felhasználásával. A Papír és Nyomdaipari Műszaki Egyesület szervezésében a megyei nyomdaipar fej­lesztési lehetőségeiről tart előadást Radó Endre, az Alföldi Nyomda műszaki-gaz­dasági tanácsadója. A Textilipari Mű­szaki és Tudományos Egyesület rende­zésében a Debreceni Ruhagyár hajdúdo­rogi telephelyének fejlesztését ismertette Posgay Boldizsár, a ruhagyár főmérnöke. A megyei szervezet Ipargazdasági Bizott­ságának előadását Zs. Nagy Imre, a Pénz­ügyminisztérium Bevételi Igazgatósága területi igazgatója tartja a megyében le­vő ipari vállalatok gazdasági fejlődésének további lehetőségeiről. A műszaki napok eseménysorozatát az MTESZ Hajdú-Bihar megyei elnökségé­nek ünnepi választmányi ülése zárja szeptember 26-án. A választmányi ülésen Csedreky László, a megyei szervezet tit­kára értékeli a kéthetes rendezvénysoro­zatot. Ioncserélő szimpozion A Magyar Kémikusok Egyesülete a Nehézipari Minisztérium és a Nitrokémia Ipartelepek támogatásával szeptember 10. és 14. között rendezte meg a második magyar ioncserélő szimpoziont Balaton­­széplakon. Az ioncserélők tudománya két évtized alatt jelentős hazai eredményeket ért el, amelyeket nemzetközileg elismernek. A magyar kutatóknak megbecsült helyük van a nemzetközi fórumokon, az ioncse­­rélős analízis, a sugárzó anyagok keze­lése, az anyag- és folyamatelmélet, a szerkezetkutatás és a szintézis témakör­ben. Ez megnyilvánult az MKE első ton­cserélő szimpozionján is 1963-ban, és en­nek évekig tartó visszhangjában, vala­mint a most lezajlott második szimpozio­­non is. Az elhangzott 65 előadás közül 39-et külföldi tartott, a 200 részvevő kö­zül 70 érkezett Angliából, Ausztriából, Bulgáriából, Csehszlovákiából,­ Jugoszlá­viából, Lengyelországból, az NDK-ból és az NSZK-ból, Olaszországból, Romániá­ból, Svájcból és a Szovjetunióból. A szimpozionnal egyidejűleg kiállítá­son mutatták be a hazai gyártású ion­cserélőket és alkalmazási területüket. Áramlástechnikai konferencia A Gépipari Tudományos Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya a Diósgyőri Gép­gyár, a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár, valamint a Tatabányai Szénbányák közreműködésével szeptem­ber 22. és 27. között rendezi meg a III. áramlástechnikai konferenciát. 2 MŰSZAKI ÉLET 1 7-11 - Ről Vt­EMtHIV Miről volt az első félévben? A műszaki és tudományos egyesüle­tek első félévi tevékenységének jellem­zését ez alkalommal néhány kiragadott tém­a vizsgálatával kíséreljük meg.­­Új statisztikánk lehetővé teszi e tevékeny­ség tárgykörök szerinti szétbontását, és ez jó alapot ad a tematikai struktúra megfigyelésére.) Bevezetésül tevékenységünk kvantita­tív oldalának illusztrálására áljon itt néhány adat: 1969 első félévében a különféle buda­pesti szervezetek összesen 2873 szakmai tudományos rendezvényt szerveztek és bonyolítottak le. E rendezvények zöme előadás (1002), illetve munkabizottsági, szakbizottsági ülés (963) volt. A nagyobb rendezvények (kongresszus, konferencia, ankét stb.) száma 173 volt. Közös ren­dezésben bonyolítottak le egyesületeink 252 rendezvényt, vagyis a rendezvények közel 10%-át. E rendezvényeken összesen 155 742-en vettek részt, közöttük 1546 külföldi. A nagyrendezvényeken elhangzott előadá­sokkal együtt összesen 3572 előadást tartottak. Ezen belül közel 500 külföldi előadó ismertetett tudományos eredmé­nyeket, új eljárásokat, illetve vezetett szakmai konzultációkat. Az önálló elő­adások látogatottsága átlagosan megkö­zelíti az 50 főt. Kiállításainkat összesen több mint 30 ezren keresték fel. Anélkül, hogy az adatok mélyebb elemzésébe bocsátkoznánk, megjegyez­zük, hogy a rendezvények látogatottsága tekintetében az ipari egyesületek járnak elöl, és ezekben az egyesületekben for­dul meg a legtöbb külföldi is. Az impozáns számok mögött húzódó tevékenység érdemi vizsgálata értékes adatokat szolgáltathat a műszaki-tudo­mányos ismeretterjesztés információs­kommunikációs modelljének megrajzolá­sához. Felvázolhatók azok a csomópon­tok, ahol a szakmai-tudományos érdek­lődés tetőzik, vagy körülhatárolhatók azok a területek, amelyek fontosságuk, vagy aktualitásuk ellenére­ sem kerültek kellő mértékben napirendre. (Természe­tesen ezeket a következtetéseket kell körültekintéssel megfogalmazni; sok­rétű összefüggésekről van szó, nem szólva arról, hogy egy félév még ilyen­ intenzív és nagy volumenű tevékenység esetén sem tekinthető elégséges alapnak egy-egy téma vonzerejének lemérésére. Egy-egy téma napirendre kerülése szá­mos — itt nem tárgyalható — tényező­től függ. Egy konferencia például, amely kimeríti valamely téma műszaki-gyakorlati problémáit, esetleg azzal az egyébként egészséges következ­ménnyel jár, hogy a szóban forgó téma hosszabb ideig nem kerül újra teríték­re. A témák előfordulási gyakorisága a vizsgált szakasz időhatárainak óhatatla­nul önkényes meghúzása miatt sem mu­tatja helyesen a tényleges érdeklődés alakulását.) A kellő körültekintéssel le­vont következtetések azonban alkalmas­nak látszanak arra, hogy a műszaki értelmiség érdeklődését hozzávetőlege­sen és nagy vonalakban, tényekre tá­maszkodva fogalmazzuk meg. Miután valamennyi figyelt és statisz­tikailag feldolgozott témát (melyeknek száma­ eléri a hatszázat) itt nem áll mó­dunkban végigvizsgálni, csak néhány, meglehetősen ötletszerűen kiragadott, és e tevékenység különböző aspektusait jellemző példával próbáljuk illusztrálni a feldolgozási rendszerből adódó lehető­ségeket. egyesületi bontásban vizsgáljuk az ada­tokat, a legtöbb rendezvényt a szűkebb témakörben az OMBKE (6) és a TMTE (8) rendezte. A résztvevők száma 1298 volt,, közülük 53 külföldi. Összesen 58 magyar és 21 külföldi szakember tartott előadást. Külön vizsgáltuk az anyagvizsgálat körébe tartozó speciálisabb , roncsolá­sos, roncsolásmentes (ezen belül radio­­analitikai) anyagvizsgálattal foglalkozó, valamint a vizsgálatok különböző típu­sait — keménység, szilárdság, tartósság stb. — taglaló rendezvényeket. Összesen 3000 fő vett részt az e témákat feldol­gozó bizottságok munkájában, vagy hallgatóként, előadóként az e témákat tárgyaló és ismertető rendezvényeken. A korrózió problémája napjainkban különösen fontossá vált, és a korrózió­­védelem népgazdasági szinten is jelent­kező feladat. E témakörből 50 rendez­vény zajlott le az elmúlt félév alatt. 21 rendezvény foglalkozott a felületkezelés­sel, felületvédelmi eljárásokkal, 29 pedig magával a korrózióval, mint jelenséggel és annak megelőzésével, védekezési mó­dozataival. A résztvevők száma ezeken a rendezvényeken kereken 1500 fő volt. A legtöbb megmozdulást a Gépipari Tu­dományos Egyesület (19), a Magyar Ké­mikusok Egyesülete (21) és az Energia­gazdálkodási Tudományos Egyesület (6) szervezte. A rendezvények zöme előadás (16) és a szakemberek aktív alkotó­munkáját feltételező és biztosító munka­­bizottsági szakbizottsági ülés (31) volt. Iparfejlesztés, műszaki fejlesztés, kutatás E témakörrel (ide vettük természe­tesen azokat a rendezvényeket is, ame­lyeknek címe, illetve témajelölése el­árulja, hogy a fejlesztés helyzetéről, ál­talános vonatkozásairól volt szó, ösz­­szesen 123 rendezvényen foglalkoztak, és további 57 esetben a különféle nagyren­dezvények egyes előadásain. A résztve­vők összes száma eléri a kilencezret. Különösen sok rendezvény foglalkozott a műszaki fejlesztés kérdéseivel (szám szerint 81) és az­ egyesületi skála is itt a legszélesebb. Éppen ezért részleteseb­ben e téma adatait vegyük szemügyre. A 81 rendezvény műfaji megoszlását, véve alapul megállapíthatjuk, hogy e témakörben az előadásos­­rendezvényfor­mák jutottak túlsúlyba (1 konferencia, 2 szimpozion, 6 ankét, 1 előadássorozat és 54 önálló előadás). Az egyesületek részesedése igen egyenletesen oszlik meg; az átlagnál többet csak a GTE, a KTE, a MÉTE, az OEE és a TMTE rendezett. Az előadások száma­­ a nagyobb ren­dezvényeken megtartottakkal együtt 125 volt. Viszonylag nagy a külföldi előadók száma (15). A résztvevők száma megha­ladja a hatezret. Befejezésül egy olyan gazdaságpoli­tikai témát vizsgálunk, amelynek ak­tualitásához nem férhet kétség. Anyagvizsgálat, korrózió, korrózióvédelem Az anyagvizsgálat olyan téma, amely igen széles körű érdeklődésre tarthat szá­mot. 1969 első félévében e sok iparágat és tudományterületet érintő témakörben összesen 94 rendezvényt bonyolítottak le egyesületeink. Ezen túlmenően 50 elő­adás hangzott el a fenti témakörben különféle nagyrendezvények egyes elő­adásaiként. Az anyagvizsgálat általánosabb kérdé­seivel foglalkozott 19 rendezvény." E 19- ből 5 volt előadás, 6 munkabizottsági szakbizottsági ülés, 5 szakmai klubdél­­után, 1 ankét és 1 konferencia — az utóbbi az OMBKE rendezvénye. Ha Az új gazdasági mechanizmus elében 40 rendezvény hang­­­különbözőbb ipari és tudo­­gyesületekben. Ezeken a ren­­mintegy kétezren vettek a faji megoszlást elemezve hogy a kötetlenebb formák f­őszerepet (vita, klubdélután, m nyek statisztikája szerint a esett a Magyar Élelmezés­­ínyos Egyesületben, az Or­­iszeti Egyesületben, és a Műszaki és Tudományos de találkozhatunk e­l és­­valamennyi egyesületünk 1969 első zett el a le­mányos eg­yezvényeken részt. A szembetűnő, játsszák a ankét stb.). A rendez­é legtöbb szó ipari Tudono­­szágos Erd­é. Textilipari Egyesületben tában szinte nevével. Természetesen e néhány kiragadott téma „elemzése'' nem elégítheti ki azo­kat a szakembereket, akiknek e tevé­kenység irányítása és szervezése a felada­tuk, de nem is ez volt e rövid írás célja. Mindössze jól kívántuk, hívni a figyel­met egy olyan lehetőségre, amely meg­felelő kritikával élve, hasznos támpon­tokat nyújthat e munkához, és amely emellett érdekes metszetét adja sok­színű tevékenységünknek. BUZA PÉTER A szakipar iparosítása Konferenciát rendez az Építőipari Tu­dományos Egyesület szeptember 23-tól 26-ig „A szakipar iparosítása'’ cím­mel. Az Építők Szakszervezetének székházában lezajló előadások elem­zik a szakipar iparosításának lehető­ségét, ismertetik­ a külföldi és hazai ta­pasztalatokat. A plenáris üléseken közel 25 előadás hangzik el. Az I. szekcióban — amely az építészeti üveg felhasználásá­nak új lehetőségeivel foglalkozik — 3 előadásra és azok vitájára kerül sor, a II. szekcióban ugyancsak 3 előadás foglalko­zik a szigetelés korszerűsítésével. Épületlátogatást is rendeznek a Buda­pesti Házgyár lakásépítkezéseinek, vala­mint a Duna Interkontinental szálló szak­ipari munkáinak megtekintésére. A konferenciával egyidejűleg kiállítás nyílik a BNV területén,­­ ahol­ szakipari gépeket, eszközöket mutatnak be műkö­dés közben, továbbá kézi szerszámokat, műanyagokat, szilikát termékeket, és végül — de nem utolsósorban — szelle­mi termékeket, így találmányokat, vál­lalati és intézeti dokumentációkat, köny­veket ismertetnek. Megbízhatóságelméleti kollokvium A Bolyai János Matematikai Társulat a Gépipari Tudományos Egyesület és a Kohó- és Gépipari Minisztérium Ipar­­gazdasági, Szervezési és Számítástechni­kai Intézetének közreműködésével ren­dezte meg a megbízhatóságelméleti kol­lokviumot Tihanyban, szeptember 16. és 19. között. A kollokvium közel 59 előadá­sát 11 országból 00 külföldi és 120 ma­gyar szakember hallgatta meg. A kollok­vium bevezető előadását B. V. Gnedenko professzor (Szovjetunió) tartotta. A ren­dezvény jelentőségét növeli, hogy a népi demokratikus országok között az első ilyen méretű nemzetközi összejövetel a tihanyi, amely a megbízhatóság mate­matikai elméletével foglalkozott. Nemzetközi népességi térképkiállítás és tanácskozás A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a MÉM Országos Földügyi és Térképé­szeti Hivatala rendezésében szeptember 17. és 24. között nemzetközi térképkiállí­tás és tanácskozás folyik a Technika Há­zában. 1962 óta minden évben sor kerül a te­matikus­ kartográfia egy-egy területének budapesti nemzetközi bemutatójára. A szeptember 17-én megnyílt kiállítás a né­pességi térképeket mutatja be. A kiállí­táson 35 ország, 68 intézménye összesen 517 térképpel vesz részt. A kiállított ma­gyar térképek általában a térkép sokféle felhasználási lehetőségét mutatják. A kiállítást naponta 9 és 19 óra között lehet megtekinteni. A bemutatókhoz tu­dományos ülésszak is kapcsolódik, ahol külföldiek részvételével vitatják meg a népesség térképezésének problémáit és eredményeit. Az ülésszak szeptember 17. és 22. között zajlik le a Technika Háza I. emelet 149. sz. termében. Konferenciajegyzék és kiállításkataló­gus. Ez évben is kiadja az MTESZ az 1970-ben külföldön és Magyarországon rendezendő, szinte valamennyi nemzet­közi és külföldi résztvevős konferenciát, kongresszust, ülést, kiállítást és vásárt tartalmazó jegyzéket és kiállításkataló­gust. A jegyzék közel 1000 rendezvény cí­mét sorolja fel, megnevezve a rendező, illetve lebonyolító szervet is. A világ minden tájáról beérkezett információk alapján összeállított kiadvány a legkü­lönbözőbb szakterületek érdeklődésére tarthat számot, a műszaki­­tudományok­tól a természettudományokig, a mezőgaz­daságtól a kereskedelemig. A jegyzék ára 60 forint, megrendelhető az MTESZ kiad­vány és dokumentációs csoportjánál (Bp. V., Szabadság tér 17. Telefon: 317—797, 121—742). Országos választmányi ülést tart a Ma­gyar Agrártudományi Egyesület szeptem­ber 19-én a Technika Háza kupolatermé­ben. Az ülésen dr. Soós Gábor, az egye­sület elnöke beszámolót tart az V. kül­dött közgyűlés óta végzett munkáról és ismerteti a soron következő­ feladatokat. A PAK­MASTER hullámlemez-cso­­magolási rendszerről előadást tart a Pa­pír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület az ENSO—GUTZEIT OY finn céggel szeptember 19-én, a Technika Házában. A konzervek, üvegek, dobozok stb. gyűjtő­­csomagolását az előadást kísérő filmen mutatják be.

Next