Műszaki Élet, 1973. január-június (28. évfolyam, 1-13. szám)
1973-01-05 / 1. szám
MQgftAldMKdZVt lEMt BM V Az MTESZ vidéki szervezeteinek életéből Kanizsai műszaki napok Nagykanizsán már két ízben került sor a kanizsai műszaki napok rendezvénysorozatra. Az eddigi rendezvények országos viszonylatban is élénk érdeklődéssel találkoztak, alkalmanként a 300— 400 résztvevő sem volt ritka. A rendezés oroszlánrészét a Gépipari Tudományos Egyesület nagykanizsai csoportja, a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár vállalta. A szervezési munkába a GTE-n kívül bekapcsolódtak a Faipari Tudományos Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület és az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület nagykanizsai csoportjai is. Az 1972-es kanizsai műszaki napok szervezésének időszakában alakult meg Nagykanizsán az MTESZ helyi szervezete, így ez az esemény az új szervezet első rendezvényének volt tekinthető. Az egyesületi vezetőknek és aktivistáknak a szervezés közben kialakult baráti kapcsolata jó alapot teremtett a helyi szervezet jövő munkájához is. A jövőbeli elképzelésekhez tartozik, hogy a műszaki napok idején a város üzemei „nyílt napokat” rendeznek, amikor az egyes üzemek műszaki dolgozói egymás munkáját, berendezéseit megtekinthetik, és mód nyílik a közvetlen tapasztalatcserére, a kapcsolatok kiépítésére is. Ennek a törekvésnek első megnyilvánulása volt a Kanizsa Bútorgyár bútorkiállítása, amely a Faipari Tudományos Egyesület ankétjának ideje alatt nyílt meg. A későbbiekben az egyes üzemek szocialista brigádjai közötti kapcsolatok kiépítését is szorgalmazni kívánják. Bizonyos, hogy a városban dolgozó műszaki szakemberek együttműködéséből mind a műszakiaknak, mind az egyes vállalatoknak közvetlen hasznuk lesz. Az elkövetkező években a rendezésbe további kanizsai egyesületeket kívánnak bevonni. Örvendetes, hogy a városban kialakulóban van egy olyan fiatal műszaki gárda, amely részt kér saját vállalatának és ezen túlmenően annak a városnak — Nagykanizsának — a feladataiból is, amelyben él, s amelynek fejlődését segíteni akarja. Rendezvények — falun December 19-én tartotta meg évzáró választmányi ülését az MTESZ Bács- Kiskun megyei szervezete. Az 1972-es évben a nagyobb, országos visszhangot kiváltó események közé tartozott a kecskeméti iparműkiállítás 100. évfordulójáról való megemlékezés, az öntödei ankét, a vasúti pályafenntartási konferencia. Különösen emlékezetesek voltak a kertészeti napok, a műszaki hetek, s a bajai hidrogeodéziai napok előadásai, vitái. A rendezvények zöme a mindennapi üzem- és munkaszervezést, az egyesületi tagok szűkebben vett szakmai fejlődését szolgálta. Az Alföldi Cipőgyárban például a gyermeklábbelik modellkészítésével, fejlesztésével foglalkozó szakemberek találkoztak az ország különböző részeiből, s a minőséget javító együttműködésben állapodtak meg. A legtöbb tagot tömörítő Agrártudományi Egyesület a többi között a homok komplex hasznosítását, az iparszerű kukoricatermesztést, a korszerű takarmányozási módszereket tűzte napirendre, s a tudományos tanácskozások felét falun tartották. Újabb pályakezdők kapcsolódtak a munkába, az erdészeknél megalakult a fiatal műszakiak klubja is. Az Országos Erdészeti Egyesület kecskeméti csoportja példamutató kezdeményezéssel jár elől: megkezdték az arany és gyémánt okleveles mérnökök felkutatását, hogy hasznosítsák gazdag tapasztalataikat. Az üzemek gondján enyhít a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság azzal, hogy hozzákezdett az alsóbb szintű vezetők továbbképzésének megszervezéséhez. Az önállóan működő bajai intéző bizottság, s az új egyesületek rendezvényeivel együtt összesen 320 tanácskozás, vita, eszmecsere zajlott le. Minden munkanapra jutott tehát tudományos egyesületi program, amelyen — az év végi mérleg szerint — 13 ezren vettek részt. Az 1973-as munka gerincét a környezetvédelem témája alkotja. Jórészt ehhez kapcsolódnak a soron következő VIII. műszaki hetek rendezvényei is, amelyekre — az eddigi hagyományoktól eltérően — nem ősszel, hanem májusban kerül sor. 11 egyesület Nógrád megyében Az MTESZ Nógrád megyei szervezete 1970 márciusában alakult meg. A szervezet folyamatosan vizsgálja, melyek azok a megyei gazdasági, illetve tudománypolitikai célok, amelyeknek megvalósításában hatékony társadalmi segítséget adhat. Az egyes tagegyesületek közül legkorábban alakult meg az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület, és tevékenysége mindenkor szorosan kapcsolódott az ország energiatermelésében jelentős részaránnyal szereplő Nógrád megyei szénbányákhoz, valamint a kohászati üzemekhez. Az Országos Erdészeti Egyesület bázisüzeme az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. A szervezettség igen nagy arányú, kb. 90%-ra tehető. Jelentős múltra tekinthet már vissza a Magyar Hidrológiai Társaság, a Közlekedéstudományi Egyesület, a Szilikátipari Tudományos Egyesület és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület is. A Magyar Agrártudományi Egyesület csak 3 éve működik, de taglétszáma a legnagyobb. Számos szakosztályával átfogja az egész megye mezőgazdaságát. Az MTESZ megyei szervezetének megalakulása óta létesült a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, s 1972-ben alakult meg az Építőipari Tudományos Egyesület, valamint a Bolyai János Matematikai Társulat. A fiatal szervezet programjában szerepel a Gépipari Tudományos Egyesület, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület megszervezése, sőt már folyik az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szervezése is. Úgy látszik, hogy szükség lesz a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület megalakítására is. A megyében dolgozó műszaki és természettudományi szakembereknek kb. 45—50%-a tagja valamelyik tudományos tagegyesületnek. A jövőben fontos feladat lesz ennek a szellemi kapacitásnak a bevonása az önkéntes társadalmi tevékenységbe. A szervezettség jelenleg főleg Salgótarjánra és Balassagyarmatra koncentrálódik. Szükséges, hogy a megye újonnan alakult üzemei is bekapcsolódjanak a szervezeti életbe. A tudományos egyesületek gyakorlati tevékenységéhez megfelelő objektumok is szükségesek. Mivel Nógrád megyében nincsen Technika Háza, ezért az a gyakorlat alakult ki, hogy az egyes tagegyesületeket patronáló, üzemek adnak lehetőséget a működéshez, biztosítva annak tárgyi, és igen gyakran személyi feltételeit is. Ez igen dicséretes, de átmeneti megoldású gyakorlat. Az viszont igaz, hogy a tudományos egyesületek elért eredményeit végső soron az üzemek hasznosíthatják. PÁLYÁZAT Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnöksége pályázatot hirdet a KIVÁLÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁSI DIPLOMATERV díj elnyerésére. A pályázaton az energiagazdálkodás műszaki vagy gazdasági kérdéseivel foglalkozó, bármely hazai egyetemen vagy főiskolán 1972-ben benyújtott és eredményesen megvédett diplomatervvel lehet résztvenni. A diplomatervet az egyesület titkárságán (1054. Budapest, Szabadság tér 17. I. era. 142.) lehet benyújtani 1973. február 15-ig. Külön kerülnek elbírálásra azok a diplomatervek, amelyeket első diploma megszerzésére nyújtottak be, és külön azok, amelyekkel bizonyos szakmai gyakorlat után, második (szakmérnöki, mérnök-közgazda stb.) diplomát szerzett a pályázó. A pályázat díjazása a következő: II. díj topo,— Ft I. díj 3000,— Ft I. díj 2000,— Ft 2 MŰSZAKI ÉLET A magyar-csehszlovák szervezési, vezetési együttműködés Az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, illetve elődje, a Központi Ipargazdasági Bizottság évek óta eredményesen működik együtt a Csehszlovák Vezetéstudományi Bizottsággal. Az élénk kapcsolatok következtében már eddig is számos szakember vett részt cseh és szlovák tudományos konferenciákon, tartottak előadásokat vagy tanulmányozták vállalatoknál a szervezési és ellenőrzési módszereket. Bővülő kapcsolatok Legutóbb októberben volt az SZVT hat tagú delegációja egyebek között a pilzeni Skoda vállalatnál, a Pilzeni Sörgyárban, a Skoda Autógyárban, valamint a Szávai Üveggyárban, viszonzásául a csehszlovák szakemberek magyarországi látogatásának. Ezt követően Frank Tibor, az SZVT titkára és Lőrincz Imre, a társaság külügyi bizottságának vezetője néhány napon keresztül együttműködési tárgyalásokat folytatott a Csehszlovák Vezetéstudományi Bizottság vezetőivel. E tárgyalások során értékelték az együttműködés eddigi eredményeit, és elhatározták, hogy 1973-ban létrehozzák a szakosztályok és az egyes megyei szervezetek közötti együttműködést is, és kölcsönösen fogadnak előadókat. Ez évben delegációk utaznak Csehszlovákiába vállalati szervezési, vezetési, munkatudományi, tervezési, kereskedelmi, pénzügyi és ellenőrzési, valamint fővállalkozói és beruházási kérdések tanulmányozására. Összesen 28 magyar szakember utazhat Csehszlovákiába, és ugyanennyi csehszlovák szakembert fogad az SZVT is a kölcsönösség alapján. 10 csehszlovák konferencián és szemináriumon vesznek részt magyar szakemberek, szám szerint 19-en. Ugyanennyien jönnek a hazai konferenciákra is. Az idén először ismertetjük kölcsönösen a vállalatvezetési és szervezési módszereket klub-összejövetelek alkalmával. Előadók jönnek az Igazgatók Klubjába, a Gazdasági Igazgatók Klubjába, valamint a Kereskedelmi Igazgatók Klubjába, és hazai előadók utaznak majd a hasonló jellegű csehszlovák klubok rendezvényeire. Bővül az együttműködés Brno és Heves megye, Olomouc és Baranya, valamint Borsod és Kassa együttműködése alakult ki. Néhány érdekeskonferenciára kerül sor Prágában és más városokban. Konferencia lesz a vezetők továbbképzésének hatékonyságáról, a környezetvédelem gazdasági, szervezési kérdéseiről, a vezetéstudomány kutatási eredményeiről, a nagy- és kiskereskedelem szervezési és vezetési kérdéseiről, a polgári vesztéstudomány kritikai elemzéséről, stb. Külkereskedelmi, ergonómiai, bérezési, külkereskedelmi devizagazdálkodási szemináriumok lesznek, amelyeken hazai szakemberek is részt vesznek. A szívélyes vendéglátás alkalmával módunk volt megismerkedni a Csehszlovák Vezetéstudományi Bizottság jelenlegi szervezetével és működésének módszereivel. Az ELFT közgyűlése Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1972. december 18-án megtartott közgyűlését Szigeti György, a társulat elnöke nyitotta meg. A főtitkári beszámolót Kovács István akadémikus tartotta. A főtitkár a többi között az alapszabály módosítását elemezte, a társulat széles körű társadalmi tevékenységéről és a konferenciákról adott áttekintést. Ismertette a szakcsoportok és a vidéki csoportok elismerésre méltó munkáját. A főtitkári beszámoló után számos kérdés, hozzászólás, határozati javaslat hangzott el. A közgyűlésen kiosztották az 1972. évi társulati díjakat. Bródi Imre-díjat kapott Bujdosó Ernő (Fémipari Kutató Intézet), Gyulai Zoltán-díjat kapott Angeli István (Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen), Novobátzky Károly-díjat kapott Kuti Gyula (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Selényi Pál-díjat kapott Barna Árpád (Műszaki Fizikai Intézet), Schmid Rezső-díjat kapott Kluge Gyula (Központi Fizikai Kutató Intézet). Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Érme kitüntetést Szalay Sándor akadémikus kapta, nemcsak a szakterületen végzett kimagasló kutatásaiért, hanem a debreceni fizikai élet megszervezéséért és hosszú éveken át való irányításáért. Választották—megbízták Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1972. december 18-án megtartott tisztújító közgyűlésén megválasztották az egyesület új tisztségviselőit és tanácsát. Az egyesület elnöke Szigeti György (MÜFI), alelnökei pedig Kovács István (BME), Nagy Elemér (ELTE) és Vermes Miklós (Jedlik Ányos Gimnázium) lettek. Az egyesület főtitkárának Marx Györgyöt (ELTE), főtitkárhelyettesének Abonyi Ivánt (ELTE), Láng Lászlót (BME) és Sas Elemért (ELTE) választották. A Fizikai Szemle főszerkesztője Marx György (ELTE), felelős szerkesztője Túri Istvánná (MTESZ). A vidéki csoportok és szakcsoportok 1973. február 18-ig tartják meg tisztújító ülésüket. A Csehszlovák Vezetéstudományi Bizottság A Csehszlovák Vezetéstudományi Bizottságnak (Ceskoslovensky Komitet pro Vedecke Pozeni) külön cseh és külön szlovák tagozata van. A központi szervezet, valamint a cseh tagozat székhelye Prágában, a szlováké Pozsonyban van. 14 000 egyéni taggal és 415 vállalati jogi taggal kilenc megyei szervezetük működik Csehszlovákiában és kettő Szlovákiában. A bizottság élén a függetlenített főtitkár áll, aki mintegy 30 tagú titkársággal dolgozik. A bizottság működésének középpontjában a tudományos vezetés kérdései állnak. (Megemlítjük, hogy a csehszlovák szakemberek a „szervezés” kifejezés helyett a „racionalizálás” kifejezést használják, mert a szervezési tevékenységbe beleértik az újítási tevékenységet is.) A szocialista racionalizálás területén foglalkoznak a munkaerőmegtakarítási lehetőségekkel, főleg az anyagmozgatásban, az információrendszer kialakításával, az energia- és tüzelőanyagmegtakarítással, és a fémek megtakarításával és helyettesítésével. A bizottságban 14 szakosztály működik. A Csehszlovák Vezetéstudományi Bizottsághoz tartozik egy tanácsadó intézet is, amelyben 208 szakértő és 200 külső munkatárs dolgozik. Az intézet vállalati megrendelésekből tartja fenn magát. Évi tiszta nyereségének 75%-át a bizottságnak fizeti be, amely ily módon jelentős bevételhez jut. A Tanácsadó Intézet vállalati szervezési feladatokat old meg, pl. termelésirányítási rendszereket, integrált vezetési rendszereket dolgoz ki, prognózisokat készít, pszichológiai, szociológiai, ergonómiai feladatokat végez. Az intézet munkamódszerének alapja a team-munka. A feladatoktól függően szakember-teameket hoznak létre, amelyben vállalati szakemberek is dolgoznak. F. T. Találmányok hatékony alkalmazása A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület pályázatot hirdet „Találmányok, újítások és know-how-k hatékony alkalmazása” címmel. A pályázat terjedelme 1,5 szerzői ív lehet (36 gépelt oldal). Két példányban kell elkészíteni, benyújtási határideje 1973. március 31. A pályázatokat a KGM Ipargazdasági Szervezési és Számítástechnikai Intézetében dr. Bujtás László igazgatóhelyettesnek, a MIÉ közgazdasági bizottsága vezetőjének (Bp. I., Krisztina krt. 55.) kell eljuttatni. A zsűri 1973. június 30-án hirdeti ki a pályázat eredményét. A jutalmak: I. díj 7000.— Ft, II. díj: 5000.— Ft, III. díj: 3000.— Ft, IV. díj: 2000.— Ft. Az egyesület fenntartja magának a jogot a pályamunkák publikálására, illetve egyéb irányú hasznosítására.