Műszaki Élet, 1973. január-június (28. évfolyam, 1-13. szám)

1973-06-08 / 12. szám

Az MTESZ és a SZOT együttműködése A napilapok már hírt adtak arról, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége és az MTESZ elnöksége elfo­gadta a két szervezet közötti együttmű­ködésről szóló megállapodás elveire, tar­talmára és módszereire vonatkozó doku­mentumot. Ebből az alkalomból kérdése­ket tettünk fel dr. Valkó Endrének, az MTESZ főtitkárának: — Egy év telt el az MTESZ VXI. közgyűlé­­se óta. Melyek voltak az egyesületi tevékeny­ség fő vonásai ebben az évben? Hogyan haj­tották végre a közgyűlés határozatait? — A közgyűlés határozatai — bár az MTESZ-t ismerők számára se­mmifféle új „fordulatot” nem jeleztek — fontos ösz­­szefoglalását adták az időszerű felada­toknak, az egyesületi munka továbbfej­lesztése érdekében. Természetes, hogy fő erőfeszítéseink ezekre a feladatokra irá­nyulnak. A határozatok nem egy évre szólnak, hanem hosszabb periódusra. Ezért azt, ami eddig történt, nem szíve­sen nevezném „végrehajtásnak”. Példa erre a szóban forgó fontos esemény, a SZOT és az MTESZ közötti együttműkö­désről szóló dokumentum elfogadása. Ez a dokumentum is egy várható új fejlődés kezdetét jelzi. *· Milyen előzményei voltak ennek? — A szakszervezeti mozgalom és az egyesületi mozgalom között kezdettől fogva léteznek kapcsolatok, mégpedig eléggé sokrétűek. Ami új: a szervezett, módszeres és folyamatos együttműködés iránti igény mindkét oldalról. Maga a kívánság, hogy ilyen legyen, mindig fel­merült, amióta csak az MTESZ létezik, és nem a kölcsönös jóakarat hiánya volt az oka annak, hogy kapcsolataink héza­gosak és esetlegesek voltak. Elsősorban a társadalmi feltételeknek kellett beér­niük ahhoz, hogy ezen a téren tovább tudjunk lépni. Úgy érezzük, hogy ez most megtörtént. A közös munka területei . Csupán néhányat említek meg azok közül a tényezők közül, amelyek ebbe az irányba hatnak: a „tömegbázis” kibő­vítésének igénye a mi részünkről, és a népgazdasági és társadalmi szempontból hatékonyabb tevékenységi formák kere­sése. A szakszervezetek oldaláról: a mű­szaki haladás és az üzemi szervezettség kérdéseinek, e problémák műszaki és tu­dományos vonatkozásainak előtérbe ke­rülése, a szakemberek létszámának nö­vekedése, a vállalatoknak a korábbihoz képest sokkal nagyobb önállósága. Ezek mind olyan körülmények, amelyek jel­zik, hogy korántsem valami formális ak­tusról van szó, hanem jelentős új fejle­ményekről. Erről a “Jelentőségről” szeretnénk bő­­vebbet tudni.­­ Engedtessék meg, hogy először egy olyan kérdéscsoportra utaljak, amely­ben a szakszervezet illetékes, habár az MTESZ-nek nagyon fontos segítő szere­pe van benne. Ez a műszaki (és gazda­sági) dolgozóik érdekvédelme. A szak­emberei­ helyzetének, igényeinek, mun­kafeltételeinek vizsgálata a szakmai és társadalmi összefüggések bonyolult szö­vevényét tárja fel; ezekben a kérdések­ben joggal számít a szakszervezet az MTESZ javaslataira, közreműködésére.­­ Technikai haladásunk meggyorsí­tása, a termelés szervezettségének, gaz­daságosságának javítása, röviden: még meglévő elmaradottságunk felszámolása pedig egyformán foglalkoztatja a szak­­szervezeteket és az MTESZ-t csak más­más oldalról. Ez nem is igényel bővebb magyarázatot. Ha valóban „hatékonyab­bak” akarunk lenni, s nem csak beszélni róla, akkor ezeket a kétoldalú erőfeszí­téseket egybe kell kapcsolni. Ez teljesen egyöntetű felismerése mindkét „partner­nek.” — Milyen területekre terjed majd ki ez az együttműködés? — Talán nem szükséges a megállapo­dás szövegét részletesen ismertetni; csu­pán utalok arra, hogy mind a SZOT, mind pedig az MTESZ lehetőséget lát pl. abban, hogy közösen kezdeményezze­nek gazdasági és műszaki haladást megalapozó koncepciókat, terveket, in­tézkedéseket, vagy együtt szervezzék meg ilyenek társadalmi bírálatát. Közös munkával jobban tudják támogatni az újító és feltaláló mozgalmat, általában a műszaki és fizikai dolgozók együttes mozgalmait. Együttműködésük révén nagyobbat lehet előrelépni a szakember­­képzés és továbbképzés dolgában min­den szinten. A megállapodás konkrétan is említ olyan kérdéseket, mint az értelmi­ségi ifjúság pályakezdési nehézségeinek leküzdése, az anyagi ösztönzés és a jö­vedelem-szabályozás hatásainak vizsgá­lata stb. — Szervezeti tekintetben hogyan gondos­kodnak az együttműködés folyamatosságáról? — Rész­ben a szokásos módon, állandó kölcsönös tájékoztatással, adott esetben kölcsönös képviselettel a vezetőszervi üléseken, a rendezvény­programok egyez­tetésével, és ami ennél is fontosabb: a kapcsolatok továbbfejlesztésének azon­nali megkezdésével.­­ A SZOT elnöksége és az MTESZ el­nöksége közötti megállapodás csupán a legfőbb elvi és módszerbeli kérdésekre vonatkozik; most az iparági, ágazati szak­­szervezetekre és az egyesületekre, vala­mint a szakszervezetek megyei tanácsaira és az MTESZ területi elnökségeire hárul a feladat, hogy eddigi együttműködésük továbbfejlesztésének módszereiről tár­gyaljanak. További vizsgálatok és tapasz­talatok gyűjtése szükséges ahhoz, hogy pl. a vállalati, üzemi, intézményi, szak­­szervezeti szervek és a tagegyesületek kapcsolata hogyan fejleszthető tovább. Ezzel a kérdéssel egyébként már hosz­­szabb idő óta foglalkozik egy MTESZ-bi­­zottság Vég László alelnökünk vezetésé­vel. Egyesületi munka az üzemekben — Hogyan gondolják a vállalatoknál, intéz­ményeknél folyó egyesületi munka tovább­fejlesztését? — A továbbfejlesztés szükséges, azt nyomatékosan szeretném hangsúlyoz­ni. Más kérdés a szervezeti forma, ezt még alaposan meg kell vizsgálni. Most már különösképpen érvényes azonban az, hogy ezt a kérdést csakis a szakszerveze­tekkel egyetértésben lehet és kell megol­dani. — Ez az üzemi csoportok hálózatának kibő­vítését, megerősítését jelenti? — Az MTESZ tagegyesületeinek jelen­leg is számos jól működő üzemi csoport­ja van (pl. a Magyar Kémikusok Egye­sületének, a Magyar­ Elektrotechnikai Egyesületnek, stb., stb.). Alá azonban a baráti országok hasonló szervezeteit is­meri, tudja, hogy egy-egy a miénkhez hasonló nagyságú szocialista országban több ezer üzemi csoportjuk van az ottani „MTESZ-eknek”. Néhány évenként újból és újból felmerül, hogy vajon nem vol­na-e helyes nekünk is erre az útra lépni. Ez nagyon bonyolult kérdés. Nagyon meg kell gondolni, és mindenekelőtt több ba­ráti országban behatóbban kell tanulmá­nyozni az ottani tapasztalatokat. Megje­gyezzük: nem az a lényeges, hogy egye­sületi tevékenység folyjék minden üzem­ben. Ahol erre reális igény mutatkozik, ahol ez tényleges tárasadalmi szükségle­tet elégít ki, ott legyen ilyen munka, és ehhez képest harmadrendű kérdés, hogy az az MTESZ, illetve az egyesület vagy pedig más szerv neve alatt, illetve véd­nökségében vagy szervezésében történik.­­ A SZOT-tal való megállapodás annyit is jelent, hogy előrehaladás történt a közgyűlés azon határozatának végrehajtásában, amely a többi társadalmi szervezettel való kapcsola­tok szorosabbra fűzését írja elő. Hogyan ala­kultak az állami szervekkel való kapcsolatok? Minisztériumokkal kötött megállapodások — Több tárca kötött megállapodást a szakmailag érintett egyesületekkel. Itt nem szeretném, ha félreértenének a Mű­szaki Élet olvasói: ismét nem magán az aktuson van a hangsúly. Úgy véljük azonban, hogy ezen az úton tartalmasab­bá lehet tenni a kapcsolatokat, értve ezen, elsősorban azt, hogy az egyesületi közvélemény ne utólag kommentálja a minisztériumi terveket, intézkedéseket, rendeleteket, hanem mód legyen rá, hogy mindezekre az egyesület még kellő idő­ben bizonyos befolyást gyakoroljon. Tud­juk, hogy ilyen igényt támasztani köny­­nyebb, mint annak eleget tenni. Reális célokat szeretnénk kitűzni, mértéktartó módon, de ezeket szeretnénk el is érni. A megkötött megállapodások — a többi között a Könnyűipari Minisztériummal, a Kohó- és Gépipari Minisztériummal — ehhez jó alapot adnak. — Hogyan fejlődnek az MTESZ központi szervezetei? Szó volt arról, hogy több „társa­ság” önálló tagegyesületté alakul. — Előkészületeket tettünk arra, hogy a Neumann János Számítógéptudományi Társaság, valamint a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság teljesen ön­állósuljon. Úgy hiszem, az NJSZT-nél ez különösebb problémát nem okoz, az SZVT-t illetően azonban néhány kérdés még tisztázásra vár. Mint ismeretes, az SZVT ténylegesen nagy taglétszámú és ak­tivitású szervezetté fejlődött, amely ér­dekes rendezvényeivel a szakemberek egész tömegét vonzza magához. Jogos az a törekvése, hogy teljes jogú tagegyesü­letté váljon. Úgy gondolom, ez meg is fog történni, de előzőleg pontosabban meg kell határozni, mi legyen a szervezet vég­leges profilja, milyen elvek alapján kell szabályozni a munkamegosztást más tár­sadalmi szervezetekkel, az MTESZ-en belül is és kívül is. — Melyek ennek az évnek a legnevetesebb rendezvényei? — Hosszú volna mind felsorolni, de egyet feltétlenül ki kívánok emelni: szö­vetségünk ez év őszén lesz 25 éves. De­cemberben ennek az évfordulónak a je­gyében tervezzük ez évi beszámoló köz­gyűlésünket megtartani. Az évforduló megérdemli a méltó megemlékezést: az MTESZ és a tagegyesületek két és fél évtizedes tevékenységéhez sok tízezer ak­tív tag lelkes, önfeláldozó, áldozatkész munkája kapcsolódik. De elsősorban „munkaközgyűlésre” gondolunk; műszaki fejlődésünk helyzete, a technikai haladás meggyorsításának lehetőségei adják a fő témát — fejezte be nyilatkozatát dr. Valkó Endre. 2 MŰSZAKI ÉLET T 1 7.T1- KSZVEKM­WV Az MTESZ Szolnok megyei Szervezetének küldöttértekezlete Az MTESZ Szolnok megyei Szerveze­te május 25-én tartotta küldöttértekez­letét, amelyen megjelent dr. Gergely István, az MTESZ társelnöke, és Végh László, az MTESZ alelnöke. A megyei szervezet négy évvel ezelőtt alakult. Jelenleg 23 önálló egyesületi cso­portja, s csaknem 3000-es taglétszáma van. A bevezető előadást dr. Gergely Ist­ván, az MSZMP Szolnok megyei Bizott­ságának első titkára tartotta „A műsza­ki fejlődés útja és várható irányai” cím­mel. Ezután a küldöttértekezlet meg­tárgyalta és elfogadta az elnökség írásos beszámolóját, majd megválasztotta a szervezet elnökségének, választmányá­nak, számvizsgáló bizottságának tagjait és az elnökség tisztségviselőit. Választották — megbízták Május 30-án tartotta alakuló ülését az MTESZ Komárom megyei szervezete. A szervezet elnökévé választották Galántai Pált, a Komárom megyei Tanács elnök­­helyettesét. Titkár lett dr. Vámos György (Tatabányai Szénbányászati Tröszt). Az MTESZ Szolnok megyei szervezeté­nek május 25-i küldöttértekezletén a szervezet elnökévé választották Bereczki Lajost, a Szolnok Megyei Tanács elnök­­helyettesét; társelnökeivé László Károlyt, a Hűtőgépgyár műszaki igazgatóját és dr. Kurucz Gyulát, a Karcagi Talajjavító Intézet igazgatóját; alelnökeivé Szimo­­nidesz Lajost, a Tiszamenti Vegyiművek igazgatóját és Bálint Andrást, a MEZŐ­­BER osztályvezetőjét. A szervezet titká­ra ismét Madarász Tibor, a TITÁSZ V. üzemigazgatója lett. Felhívás! Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Segner János András Szakbi­zottsága össze kívánja állítani SZIKLA GÉZA és DOBÓ LÁSZLÓ részletes élet­rajzát. Az ETE kéri mindazokat, akik a neve­zettek működéséről, munkásságáról bár­milyen adatot tudnak, hogy azt leírva juttassák el az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület Segner-szakbizottságá­­hoz (372. Budapest, Pf.~451.). Pályázati felhívás Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület pályázatot hirdet a KIVÁLÓ energiagazdálkodási DIPLOMATERV díj elnyerésére. A pályázaton az energia­­gazdálkodás műszaki vagy gazdasági kér­déseivel foglalkozó, bár­mely hazai egye­temen vagy főiskolán 1973-ban benyúj­tott és eredményesen megvédett diploma­­tervvel lehet részt venni. A diplomatervet az egyesület titkársá­gán (Budapest V., Kossuth Lajos tér 6—8. I. emelet 112.) lehet személyesen vagy postán (1372. Bp. Pf. 451.)­ benyújtani. 1973. december 31-ig A pályázat díjazása a következő: I. díj 3000,— Ft II. díj 2000,— Ft III. díj 1000,— Ft Részletes felvilágosítás az egyesület tit­kárságán kapható (tel. 120—855). Megalakult az MTESZ Komárom megyei szervezete Május végén megalakult az MTESZ Komárom megyei szervezete. Ezzel befe­jeződött az MTESZ országos hálózatá­nak kiépítése, minden megyében megta­lálható már a szövetség helyi központi szervezete, am­elynek feladata, hogy a megye területén működő egyesületi cso­portok munkáját összefogja. A tudomá­nyos egyesületek tagságának egyre na­gyobb hányada dolgozik, és vidéken, szá­muk 1973-ban már megközelíti a 60 ez­ret. A területi szervezetek megerősödése a megyék ipari életének fellendülését követi, azt az általános fejlődési tenden­ciát, amelynek jegyében sorra épülnek jelentős vidéki gyáróriások, alakulnak ki új gazdálkodási egységek. Azok, akiknek szívügye megyéjük fejlesztése, alkalmas fórumot találnak a tudományos egyesüle­tekben, a most már minden megyében megtalálható MTESZ-szervezetekben. A Komárom megyei szervezet alakuló ülésén részt vettek a megye gazdasági vezetői, szinte valamennyi társadalmi szerv képviselői. A megye területén 1964 óta működik már az MTESZ esz­tergomi városi szervezete. Az alakuló közgyűlés határozata szerint a városi szervezet továbbra is a régi keretek kö­zött működik, státuszán nem változtat az a tény, hogy a megyében tatabányai székhellyel megalakult a Komárom me­gyei szervezet. Az azonban bizonyos, hogy a két szervezet között igen szoros kapcsolat alakul majd ki és ennek bizto­sítéka az is, hogy az esztergomi MTESZ vezetői részt vesznek a Komárom megyei szervezet vezető testületeinek munkájá­ban. Az új megyei szervezetnek máris 22 egyesületi csoportja van, és ezekben kö­zel 3000 szakember dolgozik. A közeljö­vőben megalakul a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei csoportja is, erre vonatkozóan az alakuló ülés ha­tározatot fogadott el. Galántai Pál, a Komárom megyei Ta­nács elnökhelyettese, a szervezet elnöke tájékoztatása szerint a Komárom megyei MTESZ legfontosabb feladatának tekin­ti, hogy összefogja a megyében dolgozó szakembereket, a IV. ötéves terv végre­hajtásának, az V. ötéves terv előkészíté­sének jegyében. Szoros együttműködés­ben más társadalmi szervezetekkel, részt vállalnak a regionális fejlesztési tervek kidolgozásában, végrehajtásában. Több központi munkabizottság létrehozását is tervezik a közeljövőben, így pl. megala­kul a Műszaki Tudományos Tájékoztatá­si Bizottság, az Urbanisztikai Szakbizott­ság, a Sajtóbizottság, a nemzetközi kap­csolatokkal foglalkozó és az oktatási kér­déseket összefogó bizottság. A június 29-én sorra kerülő elnökségi ülés feladata lesz majd a részletes mun­katerv kidolgozása, megvitatása. Ez év őszétől pedig már gazdag programmal várja a szakembereket az MTESZ Ko­márom megyei szervezte, és minden re­mény megvan arra, hogy saját otthoná­ban. A Tatabányai Szénbányászati Tröszt ugyanis felajánlotta munkásszállójának egy részét, amelyben irodát, klubszobá­kat és egy előadótermet rendezhet be a szervezet.

Next