Műszaki Élet, 1973. január-június (28. évfolyam, 1-13. szám)
1973-06-08 / 12. szám
Az MTESZ és a SZOT együttműködése A napilapok már hírt adtak arról, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége és az MTESZ elnöksége elfogadta a két szervezet közötti együttműködésről szóló megállapodás elveire, tartalmára és módszereire vonatkozó dokumentumot. Ebből az alkalomból kérdéseket tettünk fel dr. Valkó Endrének, az MTESZ főtitkárának: — Egy év telt el az MTESZ VXI. közgyűlése óta. Melyek voltak az egyesületi tevékenység fő vonásai ebben az évben? Hogyan hajtották végre a közgyűlés határozatait? — A közgyűlés határozatai — bár az MTESZ-t ismerők számára semmifféle új „fordulatot” nem jeleztek — fontos öszszefoglalását adták az időszerű feladatoknak, az egyesületi munka továbbfejlesztése érdekében. Természetes, hogy fő erőfeszítéseink ezekre a feladatokra irányulnak. A határozatok nem egy évre szólnak, hanem hosszabb periódusra. Ezért azt, ami eddig történt, nem szívesen nevezném „végrehajtásnak”. Példa erre a szóban forgó fontos esemény, a SZOT és az MTESZ közötti együttműködésről szóló dokumentum elfogadása. Ez a dokumentum is egy várható új fejlődés kezdetét jelzi. *· Milyen előzményei voltak ennek? — A szakszervezeti mozgalom és az egyesületi mozgalom között kezdettől fogva léteznek kapcsolatok, mégpedig eléggé sokrétűek. Ami új: a szervezett, módszeres és folyamatos együttműködés iránti igény mindkét oldalról. Maga a kívánság, hogy ilyen legyen, mindig felmerült, amióta csak az MTESZ létezik, és nem a kölcsönös jóakarat hiánya volt az oka annak, hogy kapcsolataink hézagosak és esetlegesek voltak. Elsősorban a társadalmi feltételeknek kellett beérniük ahhoz, hogy ezen a téren tovább tudjunk lépni. Úgy érezzük, hogy ez most megtörtént. A közös munka területei . Csupán néhányat említek meg azok közül a tényezők közül, amelyek ebbe az irányba hatnak: a „tömegbázis” kibővítésének igénye a mi részünkről, és a népgazdasági és társadalmi szempontból hatékonyabb tevékenységi formák keresése. A szakszervezetek oldaláról: a műszaki haladás és az üzemi szervezettség kérdéseinek, e problémák műszaki és tudományos vonatkozásainak előtérbe kerülése, a szakemberek létszámának növekedése, a vállalatoknak a korábbihoz képest sokkal nagyobb önállósága. Ezek mind olyan körülmények, amelyek jelzik, hogy korántsem valami formális aktusról van szó, hanem jelentős új fejleményekről. Erről a “Jelentőségről” szeretnénk bővebbet tudni. Engedtessék meg, hogy először egy olyan kérdéscsoportra utaljak, amelyben a szakszervezet illetékes, habár az MTESZ-nek nagyon fontos segítő szerepe van benne. Ez a műszaki (és gazdasági) dolgozóik érdekvédelme. A szakemberei helyzetének, igényeinek, munkafeltételeinek vizsgálata a szakmai és társadalmi összefüggések bonyolult szövevényét tárja fel; ezekben a kérdésekben joggal számít a szakszervezet az MTESZ javaslataira, közreműködésére. Technikai haladásunk meggyorsítása, a termelés szervezettségének, gazdaságosságának javítása, röviden: még meglévő elmaradottságunk felszámolása pedig egyformán foglalkoztatja a szakszervezeteket és az MTESZ-t csak másmás oldalról. Ez nem is igényel bővebb magyarázatot. Ha valóban „hatékonyabbak” akarunk lenni, s nem csak beszélni róla, akkor ezeket a kétoldalú erőfeszítéseket egybe kell kapcsolni. Ez teljesen egyöntetű felismerése mindkét „partnernek.” — Milyen területekre terjed majd ki ez az együttműködés? — Talán nem szükséges a megállapodás szövegét részletesen ismertetni; csupán utalok arra, hogy mind a SZOT, mind pedig az MTESZ lehetőséget lát pl. abban, hogy közösen kezdeményezzenek gazdasági és műszaki haladást megalapozó koncepciókat, terveket, intézkedéseket, vagy együtt szervezzék meg ilyenek társadalmi bírálatát. Közös munkával jobban tudják támogatni az újító és feltaláló mozgalmat, általában a műszaki és fizikai dolgozók együttes mozgalmait. Együttműködésük révén nagyobbat lehet előrelépni a szakemberképzés és továbbképzés dolgában minden szinten. A megállapodás konkrétan is említ olyan kérdéseket, mint az értelmiségi ifjúság pályakezdési nehézségeinek leküzdése, az anyagi ösztönzés és a jövedelem-szabályozás hatásainak vizsgálata stb. — Szervezeti tekintetben hogyan gondoskodnak az együttműködés folyamatosságáról? — Részben a szokásos módon, állandó kölcsönös tájékoztatással, adott esetben kölcsönös képviselettel a vezetőszervi üléseken, a rendezvényprogramok egyeztetésével, és ami ennél is fontosabb: a kapcsolatok továbbfejlesztésének azonnali megkezdésével. A SZOT elnöksége és az MTESZ elnöksége közötti megállapodás csupán a legfőbb elvi és módszerbeli kérdésekre vonatkozik; most az iparági, ágazati szakszervezetekre és az egyesületekre, valamint a szakszervezetek megyei tanácsaira és az MTESZ területi elnökségeire hárul a feladat, hogy eddigi együttműködésük továbbfejlesztésének módszereiről tárgyaljanak. További vizsgálatok és tapasztalatok gyűjtése szükséges ahhoz, hogy pl. a vállalati, üzemi, intézményi, szakszervezeti szervek és a tagegyesületek kapcsolata hogyan fejleszthető tovább. Ezzel a kérdéssel egyébként már hoszszabb idő óta foglalkozik egy MTESZ-bizottság Vég László alelnökünk vezetésével. Egyesületi munka az üzemekben — Hogyan gondolják a vállalatoknál, intézményeknél folyó egyesületi munka továbbfejlesztését? — A továbbfejlesztés szükséges, azt nyomatékosan szeretném hangsúlyozni. Más kérdés a szervezeti forma, ezt még alaposan meg kell vizsgálni. Most már különösképpen érvényes azonban az, hogy ezt a kérdést csakis a szakszervezetekkel egyetértésben lehet és kell megoldani. — Ez az üzemi csoportok hálózatának kibővítését, megerősítését jelenti? — Az MTESZ tagegyesületeinek jelenleg is számos jól működő üzemi csoportja van (pl. a Magyar Kémikusok Egyesületének, a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek, stb., stb.). Alá azonban a baráti országok hasonló szervezeteit ismeri, tudja, hogy egy-egy a miénkhez hasonló nagyságú szocialista országban több ezer üzemi csoportjuk van az ottani „MTESZ-eknek”. Néhány évenként újból és újból felmerül, hogy vajon nem volna-e helyes nekünk is erre az útra lépni. Ez nagyon bonyolult kérdés. Nagyon meg kell gondolni, és mindenekelőtt több baráti országban behatóbban kell tanulmányozni az ottani tapasztalatokat. Megjegyezzük: nem az a lényeges, hogy egyesületi tevékenység folyjék minden üzemben. Ahol erre reális igény mutatkozik, ahol ez tényleges tárasadalmi szükségletet elégít ki, ott legyen ilyen munka, és ehhez képest harmadrendű kérdés, hogy az az MTESZ, illetve az egyesület vagy pedig más szerv neve alatt, illetve védnökségében vagy szervezésében történik. A SZOT-tal való megállapodás annyit is jelent, hogy előrehaladás történt a közgyűlés azon határozatának végrehajtásában, amely a többi társadalmi szervezettel való kapcsolatok szorosabbra fűzését írja elő. Hogyan alakultak az állami szervekkel való kapcsolatok? Minisztériumokkal kötött megállapodások — Több tárca kötött megállapodást a szakmailag érintett egyesületekkel. Itt nem szeretném, ha félreértenének a Műszaki Élet olvasói: ismét nem magán az aktuson van a hangsúly. Úgy véljük azonban, hogy ezen az úton tartalmasabbá lehet tenni a kapcsolatokat, értve ezen, elsősorban azt, hogy az egyesületi közvélemény ne utólag kommentálja a minisztériumi terveket, intézkedéseket, rendeleteket, hanem mód legyen rá, hogy mindezekre az egyesület még kellő időben bizonyos befolyást gyakoroljon. Tudjuk, hogy ilyen igényt támasztani könynyebb, mint annak eleget tenni. Reális célokat szeretnénk kitűzni, mértéktartó módon, de ezeket szeretnénk el is érni. A megkötött megállapodások — a többi között a Könnyűipari Minisztériummal, a Kohó- és Gépipari Minisztériummal — ehhez jó alapot adnak. — Hogyan fejlődnek az MTESZ központi szervezetei? Szó volt arról, hogy több „társaság” önálló tagegyesületté alakul. — Előkészületeket tettünk arra, hogy a Neumann János Számítógéptudományi Társaság, valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság teljesen önállósuljon. Úgy hiszem, az NJSZT-nél ez különösebb problémát nem okoz, az SZVT-t illetően azonban néhány kérdés még tisztázásra vár. Mint ismeretes, az SZVT ténylegesen nagy taglétszámú és aktivitású szervezetté fejlődött, amely érdekes rendezvényeivel a szakemberek egész tömegét vonzza magához. Jogos az a törekvése, hogy teljes jogú tagegyesületté váljon. Úgy gondolom, ez meg is fog történni, de előzőleg pontosabban meg kell határozni, mi legyen a szervezet végleges profilja, milyen elvek alapján kell szabályozni a munkamegosztást más társadalmi szervezetekkel, az MTESZ-en belül is és kívül is. — Melyek ennek az évnek a legnevetesebb rendezvényei? — Hosszú volna mind felsorolni, de egyet feltétlenül ki kívánok emelni: szövetségünk ez év őszén lesz 25 éves. Decemberben ennek az évfordulónak a jegyében tervezzük ez évi beszámoló közgyűlésünket megtartani. Az évforduló megérdemli a méltó megemlékezést: az MTESZ és a tagegyesületek két és fél évtizedes tevékenységéhez sok tízezer aktív tag lelkes, önfeláldozó, áldozatkész munkája kapcsolódik. De elsősorban „munkaközgyűlésre” gondolunk; műszaki fejlődésünk helyzete, a technikai haladás meggyorsításának lehetőségei adják a fő témát — fejezte be nyilatkozatát dr. Valkó Endre. 2 MŰSZAKI ÉLET T 1 7.T1- KSZVEKMWV Az MTESZ Szolnok megyei Szervezetének küldöttértekezlete Az MTESZ Szolnok megyei Szervezete május 25-én tartotta küldöttértekezletét, amelyen megjelent dr. Gergely István, az MTESZ társelnöke, és Végh László, az MTESZ alelnöke. A megyei szervezet négy évvel ezelőtt alakult. Jelenleg 23 önálló egyesületi csoportja, s csaknem 3000-es taglétszáma van. A bevezető előadást dr. Gergely István, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára tartotta „A műszaki fejlődés útja és várható irányai” címmel. Ezután a küldöttértekezlet megtárgyalta és elfogadta az elnökség írásos beszámolóját, majd megválasztotta a szervezet elnökségének, választmányának, számvizsgáló bizottságának tagjait és az elnökség tisztségviselőit. Választották — megbízták Május 30-án tartotta alakuló ülését az MTESZ Komárom megyei szervezete. A szervezet elnökévé választották Galántai Pált, a Komárom megyei Tanács elnökhelyettesét. Titkár lett dr. Vámos György (Tatabányai Szénbányászati Tröszt). Az MTESZ Szolnok megyei szervezetének május 25-i küldöttértekezletén a szervezet elnökévé választották Bereczki Lajost, a Szolnok Megyei Tanács elnökhelyettesét; társelnökeivé László Károlyt, a Hűtőgépgyár műszaki igazgatóját és dr. Kurucz Gyulát, a Karcagi Talajjavító Intézet igazgatóját; alelnökeivé Szimonidesz Lajost, a Tiszamenti Vegyiművek igazgatóját és Bálint Andrást, a MEZŐBER osztályvezetőjét. A szervezet titkára ismét Madarász Tibor, a TITÁSZ V. üzemigazgatója lett. Felhívás! Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Segner János András Szakbizottsága össze kívánja állítani SZIKLA GÉZA és DOBÓ LÁSZLÓ részletes életrajzát. Az ETE kéri mindazokat, akik a nevezettek működéséről, munkásságáról bármilyen adatot tudnak, hogy azt leírva juttassák el az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Segner-szakbizottságához (372. Budapest, Pf.~451.). Pályázati felhívás Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület pályázatot hirdet a KIVÁLÓ energiagazdálkodási DIPLOMATERV díj elnyerésére. A pályázaton az energiagazdálkodás műszaki vagy gazdasági kérdéseivel foglalkozó, bármely hazai egyetemen vagy főiskolán 1973-ban benyújtott és eredményesen megvédett diplomatervvel lehet részt venni. A diplomatervet az egyesület titkárságán (Budapest V., Kossuth Lajos tér 6—8. I. emelet 112.) lehet személyesen vagy postán (1372. Bp. Pf. 451.) benyújtani. 1973. december 31-ig A pályázat díjazása a következő: I. díj 3000,— Ft II. díj 2000,— Ft III. díj 1000,— Ft Részletes felvilágosítás az egyesület titkárságán kapható (tel. 120—855). Megalakult az MTESZ Komárom megyei szervezete Május végén megalakult az MTESZ Komárom megyei szervezete. Ezzel befejeződött az MTESZ országos hálózatának kiépítése, minden megyében megtalálható már a szövetség helyi központi szervezete, amelynek feladata, hogy a megye területén működő egyesületi csoportok munkáját összefogja. A tudományos egyesületek tagságának egyre nagyobb hányada dolgozik, és vidéken, számuk 1973-ban már megközelíti a 60 ezret. A területi szervezetek megerősödése a megyék ipari életének fellendülését követi, azt az általános fejlődési tendenciát, amelynek jegyében sorra épülnek jelentős vidéki gyáróriások, alakulnak ki új gazdálkodási egységek. Azok, akiknek szívügye megyéjük fejlesztése, alkalmas fórumot találnak a tudományos egyesületekben, a most már minden megyében megtalálható MTESZ-szervezetekben. A Komárom megyei szervezet alakuló ülésén részt vettek a megye gazdasági vezetői, szinte valamennyi társadalmi szerv képviselői. A megye területén 1964 óta működik már az MTESZ esztergomi városi szervezete. Az alakuló közgyűlés határozata szerint a városi szervezet továbbra is a régi keretek között működik, státuszán nem változtat az a tény, hogy a megyében tatabányai székhellyel megalakult a Komárom megyei szervezet. Az azonban bizonyos, hogy a két szervezet között igen szoros kapcsolat alakul majd ki és ennek biztosítéka az is, hogy az esztergomi MTESZ vezetői részt vesznek a Komárom megyei szervezet vezető testületeinek munkájában. Az új megyei szervezetnek máris 22 egyesületi csoportja van, és ezekben közel 3000 szakember dolgozik. A közeljövőben megalakul a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei csoportja is, erre vonatkozóan az alakuló ülés határozatot fogadott el. Galántai Pál, a Komárom megyei Tanács elnökhelyettese, a szervezet elnöke tájékoztatása szerint a Komárom megyei MTESZ legfontosabb feladatának tekinti, hogy összefogja a megyében dolgozó szakembereket, a IV. ötéves terv végrehajtásának, az V. ötéves terv előkészítésének jegyében. Szoros együttműködésben más társadalmi szervezetekkel, részt vállalnak a regionális fejlesztési tervek kidolgozásában, végrehajtásában. Több központi munkabizottság létrehozását is tervezik a közeljövőben, így pl. megalakul a Műszaki Tudományos Tájékoztatási Bizottság, az Urbanisztikai Szakbizottság, a Sajtóbizottság, a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó és az oktatási kérdéseket összefogó bizottság. A június 29-én sorra kerülő elnökségi ülés feladata lesz majd a részletes munkaterv kidolgozása, megvitatása. Ez év őszétől pedig már gazdag programmal várja a szakembereket az MTESZ Komárom megyei szervezte, és minden remény megvan arra, hogy saját otthonában. A Tatabányai Szénbányászati Tröszt ugyanis felajánlotta munkásszállójának egy részét, amelyben irodát, klubszobákat és egy előadótermet rendezhet be a szervezet.