Műszaki Lap, 1904 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1904-01-20 / 1. szám
1904. jan. 20. MŰSZAKI LAP. 3 Csak igy lesz képes a vízgőzüzem a gazdaságosabb üzemi hőerőgépekkel szemben helyét a munkatermelésben megállani. Ami a kénessav tulajdonságait illeti, az S 02 Sulfuryl négy vegyértékű gyök , 710 K színtelen, fojtos szagú gáz, levegőre vonatkoztatott súlya 1 atm. és 0°-nál 2,222. Lehűtve — 10° C.-nál színtelen folyadékká lesz, míg — 76 ° C.-nál megfagy. Vízben könnyen oldódik. Tiszta állapotban a fémek iránt teljesen semlegesen viselkedik, ellenben ha vízzel vagy levegővel hosszabb ideig érintkezik (H 2 S 04), kénsavvá alakul, mely vegyület megmarja a fémeket. Ezen lehetőségtől a Jossé-féle hideggőzgépet azon körülmény menti, hogy a kénessavat tartalmazó edények bármely részén nagyobb a nyomás, mint a külső légnyomás; ugyancsak ezen nyomáskülönbség magyarázza meg, hogy a kénessav-sürítőből kiszivatott kénessav, bár ott csak 22° C-ra hűttetik le, mégis cseppfolyós halmazállapotú. Dacára ezen nyomáskülönbség által nyújtott biztonságnak, a hideggőzgép gyártása, szerelése és kapcsolása igen gondos és pontos munkát igényel. Mint már fentebb említem, S 02-nek vasmunka hengerben való használata olajozást nem igényel. Jossé szerint csupán a tömitőszelencék kívánnak némi kenést, mely célból sikerült neki olyan tömitő szelencéket alkalmaznia, melyek a mellett, hogy a kénessav gőz kiszabadulását megakadályozzák, a dugattyúrudat igen jól kenik, s egyben meggátolják az olajnak a hengerbe való jutását is. A vízgőzgép hatásfokának leírt módon való emelését Mewes szerint — mint fentebb említem — Du Trembley kísérelte meg először. 1850. táján Lyonban egy vízgőzüzemű üveggyárban működésbe hozott egy hasonló elven alapuló hideggőzgépet, csakhogy Du Trembley gőzfejlesztő anyag gyanánt az áthert használta. Különben gépe elrendezésére és kapcsolására nézve teljesen megegyezett a Jossé-féle hideggőzgépével. Azonban a Du Trembley gépe, dacára, hogy alkalmazása 70% fűtőanyag megtakarítást eredményezett, a benne használt áther gyúlékony, tehát tűzveszélyes volta miatt, a gyakorlatban nem bírt jelentőségre szert tenni. A Jossé-féle gép már a gyakorlatban is bevált. Az első gépet a berlini egyetemen állították fel, mely gép kb. 60—70 lóerővel már éveken át hiba nélkül működik. Jessenak egy másik már 175 lóerős gépe a berlini villámvilágítás központi telepén van működésben. Bár a hideggőzgép a mai formájában már évtizedek előtt ismeretes volt, ez mit sem von le ama buzgó szakemberek érdemeiből, akik a hideggőzgépet hosszas fáradozás és anyagi kockázat mellett igyekeztek a gyakorlat számára hasznavehetővé tenni. ■1 A m. techn könyvtárának tulajdona K. Cserhátki Lipót.