Művezetők Lapja, 1920 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1920-08-01 / 8. szám
Budapest, 1920. Augusztus 1. XXIII. évfolyam, 8. szám. MŰVEZETŐK LAPJA A „MŰVEZETŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK EGYESÜLETE ÉS SZAKLAPJA. A Magyar szaklapok gyűjteményes kiállításában arany éremmel kitüntetve a szaklapoknak 1907. évi kopenhágai nemzetközi kiállításán. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre 10 korona, félévre 5 korona ------- Egyt* szám ára 1 korona - ~ Megjelenik mimten hő 1 én ! LAPTULAJDONOS: IMGvszatok Orsilgai Szo vsziágs. K'ADO ) A szüvetség kezpe!S!j. nevében: SIMONYI GYULA, fELELŐS SZERKESZTŐ: PALIK FERENC A lap szellemi részére vonatkozó megkeresések a» Művezetők Lapja szerkesztőségébe, hirdetések és egyebek a »Művezetők Lapja« kiadóhivatalába Radsissi Vill., Hwt-utca 32. cimeendők. Telefon : József 24—C6. I A művezető szövetségek nemzetközisége. » A művezetők országos szövetségei, úgymint a német birodalmi,a düsseldorfi, a bécsi, a reichenbergi, a zürichi, a rigai és a budapesti központi székhellyel bíró szövetségek tudvalevőleg az 1911. évben Budapesten megtartott I-ső nemzetközi közös tanácskozásaikon közös céljaik elérése érdekében bizonyos határozatokban állapodtak meg. Bár ez alkalommal nem az a célunk, hogy e határozatokat tárgyaljuk, mégis szükségét érezzük annak, hogy azokat most, amikor a háború vihara elmúlt, röviden emlékezetünkben felfrissítsük, fiatalabb kartársaink előtt pedig ismertessük. 1. Megállapodás történt arra nézve, hogy ha egy szövetségi tag idegen országban elhalálozik, annak hozzátartozói részére az országban honos szövetség vezetősége, amennyiben ebben az irányban megkerestetik, pillanatnyi segélyt nyújt. 2. A szövetségek idegen országban egymás tagjainak az álláskeresésben, illetőleg közvetítésben segédkezet nyújtanak. A betöltendő állásokról a szövetségek megkeresésre központjaik útján megbízható tájékoztatást és felvilágosítást adnak. 3. A művezetők érdekében az egyes országokban hozott törvényeket és határozatokat egymással közölni tartoznak, hogy a szövetségek az illetékes tényezőknél, vagy kormányoknál a példákra hivatkozva, hasonló előnyöket vívjanak ki a művezetők összességének. Meg kell állapítanunk azt a tényt, hogy a világháború előtt a művezető szövetségek kivétel nélkül, a legjobb indulattal és kortársias együttérzéssel, pontosan és lelkiismeretesen feleltek meg ezeknek az önmagukra vállalt kötelezettségeiknek és csak természetes folyománya eme kötelezettségteljesítésnek az a növekedő bizalom és barátság, amely a szövetségek vezetőségei és ezeknek a révén az idegen országban élő kartársak között is kifejlődött. Íme, a nemzetközi kartársias együttérzésnek egy szép példája, amelyben a szereplők a művezetők: 1907-ik évben augusztus hó 19-én külföldi tanulmányútán Düsseldorfba vetődve meghalt egy fiatal kartársunk, Ambrus Abel, a magyar művezetők országos szövetségéhez tartozó 66. számú csepeli kerületi egyesületnek a tagja. Elhunyt tagtársunk csak néhány napig volt útközben beteg s egy ottani kórházban érte utól végzete. A nagy német művezető szövetségnek ott székelő központi vezetősége, tudomást szerezve tagtársunk ottani elhalálozásáról, testületileg jelent meg a temetésen és koszorút helyezett az elhunyt sírjára, amiről később a magyar szövetség köz- Die Internationaliiät der Werkmeister-Verbände, Die Verbände der Werkmeister und zwar der Reichsdeutsche, der Düsseldorfer, der Wiener, der Reichenberger, der Züricher, der Rigaer und der Budapestet' Zentral-Verband hatten wie allgemein bekannt auf der in Budapest im Jahre 1911 abgehaltenen internationalen Berathung zur Erreichung gemeinsamer Ziele gewisse Entscheidungen getroffen. Obzwar wir jetzt nicht diese Entscheidungen verhandeln wollen, fühlen wir es doch nötig, dass wir jetzt wo der Orkan des Krieges sich entfernt hat, dieselben in unserer Erinnerung auffrischen, vor unseren jüngeren Kollegen aber bekannt machen. 1. Es wurde verabredet, dass wenn ein Verbands- Mitglied im fremden Land ablebt, für dessen Hinterbliebene die im Lande ansässige Verbands-Leitung, wenn sie in dieser Lichtung ersucht wird, eine augenblickliche Hi'fe gewährt 2. Die Verbände helfen gegenseitig ihre Mitglieder in fremden Lande bei dem Suchen und Vermitteln der Anstellungen. Die Verbände geben auf Ersuchen im Wege ihrer Zentralen eine verlässliche Orientirung und Autldärung über die vakanten Stellen. 3. Die in einzelnen Ländern im Interesse der Werkmeister gefassten Gesetze und Beschlüsse sind gegenseitig bekannt zu geben, damit die Verbände bei den betreffenden Faktoren oder deren Regierungen auf das Beispiel weisend, ähnliche Vortheile für die Gesammtheit der Werkmeister erringen sollen. Wir müssen auch jene Tatsache feststellen, dass vor dem Weltkrieg die Werkmeister-Verbände ohne Ausnahme mit der besten Gesinnung und kollegialen Mitgefühl pünktlich und gewissenhaft ihren selbstgewählten Pflichten entsprachen und der natürliche Ausfluss dieser Pflichterfüllung war das steigende Vertrauen und die Freundschaft, welche sich zwischen den Leitungen der Verbände und in derem Wege in dem fremden Lande lebenden Kollegen sich entwickelte. Hier ein schönes Beispiel des internationalen Gleichgefühls, bei welchen die Werkmeister beteiligt waren. Am 19. August 1907 starb in Düsseldorf der auf einem Studienweg sich befindende Abel Ambrus, unser junger Kollege, Mitglied des 66-ten Csepeler Bezirksvereines. Unser Kollege war nur einige Tage krank auf seiner Reise und sein Schiksal ereilte ihn in einem dortigen Spital. Die dortige Leitung des grossen deut-