Művezetők Lapja, 1920 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1920-07-01 / 7. szám
Budapest, 1920. Julius 1. MŰVEZETŐK LAP.MŰVEZETŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK EGYESÜLETI ÉS SZAKLAPJA. A Magyar szaklapok gyűjteményes kiállításában arany éremmel kitüntetve a szaklapoknak 1907. évi kopenhágai nemzetközi kiállításán. XXII évfolyam, könyvtárán, tuljdona. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre 10 korona, félévre 5 korona. Egyes szám ára 1 korona. """■ Megjelenik minden hőén. LAPTULAJDONOS: A Alővezetők Örülni Swift stb. KIADÓ: A szövetségközpelölt, nevében: SIMONYI GYULA. FELELŐS SZERKESZTŐ: PALIK FERENC. sének a« Művezetők Lapja» szerkesztősedébe, hirdetések és egyebek a »Művezetők Lapja« kiadóhivatalába Ludipsst Vili., Kánct-utea 32. tinzsndgk. Telefon: József 24-68. ... A művezetői öntudat. A „Művezetők Lapja“ 1. évi márciusi számában „Temetés előtt“ című közleményünkben reszkető tollal mutattunk reá arra a jövőre, amely a magyarságra vár. Azóta a győztes hatalmak akarata szerint ezer esztendőt meghaladó országunk, mely egész Európában a legelső volt az alkotmányos kormányzás megalakításában, feldaraboltatok és annak kétharmad területe a szomszéd államok között osztatott szét. Könnyeinket elsírtuk, bánatunkat elpanaszoltuk, temetés után vagyunk, de úgy érezzük, hogy karjaink azóta megerősödtek. Biztat a magyar róna sontja barna kincsét a magyar föld a bányász kezébe. A kemény kar az ég felé könyörögjön az ünnepen, hétköznapon azonban munkára való. Művezetők ! Önökhöz szólunk, mert Örsök minket megértenek. Félre a kishitűséggel, de félre mindenféle csalóka reménykedéssel is. Önök tudják azt, hogy az acélat csak melegen lehet nyújtani, a fát gőzölés után hajlítani, a gránitot fogas hengerek között aprítani, a selyemszálat motollán legombolyítani. Előkészület és szakavatott munka mindennek a feltétele. Gyáriparunkat nem a művezetők honosították meg, de a művezetők alapozták és fejlesztették naggyá. A tervező mérnök, az ügyes munkás tehetetlenül állnak meg, ha nem jár kezükre a művezető. Önök, művezetők, akik hihetetlenül nehéz körülmények között százféle leleményességgel, találékonysággal a legtöbb esetben hiányosan berendezett, vagy ósdi felszerelésű műhelyekben, ki nem elégített munkásokkal, csekély javadalmazással, családi gondoktól háborgatva, sok esetben az üzemben a legutolsó személyiség szerepét viselve, akik a tulajdonos, az igazgató s a munkásnak egyaránt céltáblái voltak . Önök mindezek dacára férfiasan megállták helyüket, feladataikat becsületesen tejleshették. Fellendülésében, nagyratörésében ime derékban törték ketté a magyar gyáripart a forradalmak és a sóhajtva várt Béke. A művezetőkön van most is a sor, mert Önök állnak a munka dandárjának legelején. Nem a művek egyik kereke, nem is valamelyik keréknek a foga, hanem az egész műnek gondos kezelője, kenegetője a művezető, akinek szakavatott szeme, gyakorlat útján kifejlett érzéke azonnal észre veszi a bajt, legyen bár a hiba akár a művet hajtó energiában, a szabályozzóműben, a tengelyekben, ezek ágyazásaiban, vagy kicsiny csapban, melyben rejtett porszem melegedést okoz. Nem bocsájtkozunk senkivel vitába, mi azonban tudjuk azt, hogy a művezetőnek minden üzemben ez a szerepe. Ez az öntudata, melyet tőle senki el nem vehet, ad neki erőt, biztatást, kitartást, munkakedvet, lelkesülést hivatása teljesítéséhez. A megbántások, keserűségek, mellőzések által háttérbe szorított, már-már kialvó, szunnyadó szikráját a művezetői öntudatnak éleszteni akarjuk. Ezért szólnak ezek a sorok Önökhöz csüggedő, de erélyüket nem vesztett Művezetők ! A barátság, a közvetlenség, a megértés szavaival élesztgetjük és lobbantjuk lángra azt a szunyadó szikrát. Arra a tiszta világító lángra, melynek fénye és melege mellett a művezetői öntudat feléled és a tőle szokott erős akarattal segít talpra állítani és egybeforrasztani a virágzó magyar gyáriparnak ledöntött, szétzúzott szobrát. Fáradhatlanságával példát adva az elkedvetlenedett munkásságnak, eréllyel és tapintattal meghonosítva a minden összműködésnek elengedhetlen kellékét, a fegyelmet és gyakorlati képességeivel jóakarata oktatójává válva a a háború és forradalmak hosszú évei alatt kézügyességét vesztett munkásoknak. És — amíg a művezetők az újjáteremtésben fáradoznak, addig a művezetők Szervezete tárgyal a munkaadó egyesületekkel. És — sikerülni fog majd az, hogy a művezetők javadalmazása a vezetése alárendelt munkások keresetét legalább elérje! ?) és — amit itt utolsónak hagytunk — sikerülni fog majd az is ( ?), hogy az új ipartörvényekben a művezető a magántisztviselők soraiba, mint amelybe a régi ipartörvényekben a kereskedősegédek már évtizedek óta tartoznak — felvetessék. Gazdasági és Jogvédelmi Szervezeti ügyek. Szervezetünk, az ipartörvény revíziójának a régi képviselőházban és az iparkamarában tartott ülésein, Wopaletzky Károly alelnök és Para Bertalan titkár személyében részt vett. Az új törvényjavaslat, amely nem annyira javaslat mint csak előadói tervezet, nem öleli fel az ipari alkalmazottak és művezetők jogviszonyainak kérdéseit. Ez külön tervezetben fog szőnyegre kerülni. Kimerítő javaslatainkat ehhez a tervezethez azonban már eleve írásban benyújtottuk, amelyben orvoslását kérjük mindazon sérelmeknek, amelyek eddig a művezetők anyagi és erkölcsi érvényesülését lehetetlenné tették. Dr. Lipták kereskedelmi államtitkár a Gólyavárban, május hó 30-án tartott ülésen külön hangoztatta, hogy a művezetők szociális érdekeinek figyelembevételévelkell a magántisztviselők jogviszonyait rendező törvényt megalkotni. Ily értelemben szólalt föl Paras titkárunk az ipartörvény javaslatot tárgyaló ülésen is, ahol az államtitkár