Nyomda- és Rokonipar, 1932 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1932-03-03 / 5. szám

2. (24.) oldal NYOMDA- ÉS ROKONIPAR 1932 március 3 llllllllllllll!lllllllllllllllllllllllllllllllllllillll!llllllllllllllll||lllllllllllllllllllllllllll!llllllllllllliilllllllllllllllilllllllll!llllllllllllllllllllllllllllllll|||||||||lll!lllllllllll!llllllllllllill!lllllllllllll!llillllllllllllllllllllllllllllllllllll!llllllllllll A Magyar Bibliophil Társaság könyvipari és nyomdai kiállítása. Az iparművészeti múzeum kiállítási csarnokában február hó 21.-én nyílott meg a Magyar Bibliophil Társaság könyvipari és nyomdai kiállítása. A kiállítás 14 ország grafikai művé­­szetének és nyomdaipari fejlettségének adja keresztmetszetét oly élvezetes mó­don, mely mindenkit fel­lelkesít, akiben a sokszorosító termékek szépsége iránt a legkisebb érzés él. A kiállítás anyagát a Magyar Bibliophil Társaság megbízásából Beiter László grafikus művész gyűjtötte össze és rendezte, mely tevékenysége minden elismerést megérdemel és ehelyétt őszintén üdvözöljük. Úgy érezzük azonban, hogy ezen üd­vözletünk igen kevés azért a nagy fá­radságért, amely a kiállítás megrende­zéséért Beiter Lászlót illeti. Másféléves gyűjtőmunkálat eredménye az, amelyet a Bibliophil Társaság kiállításaként az Iparművészeti Múzeum vitrinjeiben és falain láthatunk és amelyeknek alapos megtekintése tekintélyes időre adott őszinte élvezetet. A kiállítás ismertetését az Amerikai Egyesült Államok kollekciójának le­írásával kezdjük, mint olyannal, amely anyagban igen bőséges, kivitelben pe­dig elsőrendű. Az Amerikai Egyesült Államok könyvtermelésének kiállításra került példányaiból az egyszerű klasz­­szicizmus nemes stílusa árad felénk. Nyugodt és előkelő megjelenés min­den egyes ilyen könyv, melyeknél a hangsúly teljesen a typographiára van helyezve. Feltűnnek azonban az Egyesült Államok csoportjában a színes offset­­nyomatok kiválóan sikerült példányai is, melyek színpompásan és a legtökélete­sebb nyomásban mutatkoznak. Különös feltűnést keltettek a bostoni Merrymount Press nyomdai termékei, melyeken meglátszik, hogy a művészi irányítás Updike könyvművész hozzáértő kezére van bízva. Közvetlenül az amerikai kiállítás mel­lett foglal helyet Franciaország termékei­nek bemutatója. A kiállítás anyagában különösen a könyvillusztrációk tűnnek fel, azoknak minden fajtájú megoldásá­ban, a színes kőnyomatoktól a rézkar­cokig, a legbrilliánsabb kivitelben, a leg­szakavatottabb művészek kezeitől szárma­zóan és oly tömegben alkalmazottal­, hogy egyik-másik könyv egész műtárlat. A francia nyomóművészet mindig híres volt kiváló szép, nemes teljesítményéről, amelynek itt egész tárházát látjuk. Meg kell azonban emlékeznünk a francia fa­metszetekről is, melyek valóban a cél­nak teljesen megfelelő alkotások. A francia könyvillusztrátorok közül, kik e kiállításon szerepelnek fel kel említe­nünk Maillol, Chagall, Ben Sussan, Lhote, Cocteau neveit, míg a reklámgrafika sorában Cassandra és Cepiello, valamint a nyomdai teljesítmény terén Draeger, Devamber és Tolmer tűnnek ki. Svédország kiállítását a kiváló famet­szetek tömege jellemzi. Olaszország kiállítása meglepő módon gyönge, mondhatnék a többi kiállítók anyagával szemben elmaradt. Ezzel szemben Hollandia egynéhány igen sikerült alkotással szerepel a kiál­lításon. Belgium kiállításában feltűnést kelte­nek a­­ fametszetekkel bőven illusztrált igen szép könyvek, főleg a Léger Balan­cier cég és a bruxellesi Editions du Nord kiadványai, melyeket Masarel, Stuyvaert és Cantré illusztráltak. Oroszországnak a kiállításon szereplő grafikai termékeit a karakterisztikus orosz álmodozó fantázia jellemzi. Igen nagy különbséget kell azonban tennünk a jelenlegi Oroszország termékei és az emigrált oroszok kiadványai között. Utóbbiak munkájának hatása sokkal mé­lyebb mint a szov­jet uralom alatt nyögő ország termékei, melyeket az állami könyvkiadóvállalatok bocsátottak közre. Az állami könyvkiadóvállalatok terme­léséből főleg mesekönyveket látunk a szovjet­ művészek elgondolásában feldol­gozottam A mesekönyv alapvonásának, a gyermeki lélek csodálatfelkeltésének esz­közét Lebedef és Soudekine orosz illusz­trátorok, Oroszország jelenlegi állapotára jellemző módon azáltal érik el, hogy a gyermekek elé illusztrációként rendesen öltözött, cipővel és ruhával bíró gyer­mekek képét v­iszik. Úgy látszik Orosz­országban a ruha helyettesíti a kacsa­lábon forgó várat. Az anyaország kiállí­tása bőséges, művészetében az elemen­táris irányzatot követő, de nem a leg­sikerültebb, ami bizonyára annak rová­sára írandó, hogy a beküldött anyag nem a legszerencsésebben van összeválo­gatva, így például hiányzanak azok a szenzációsan ható és igen jól megoldott könyv címlapok, melyek annak idején a kölni Pressén méltán keltettek általános feltűnést. Anglia kiállítását stílusban ugyanaz az egyszerűség jellemzi, mint aminő az ame­rikai grafikai termékek tulajdonsága. Azonban a színek alkalmazása az angol példákon nem olyan szerencsés, mint aminő az amerikai anyagon. El kell is­merni azonban Anglia körn­v termelésének kiváló előkelőségét és plakátjainak ha­tásos voltát. Az angol kiállításon külö­nösen két illusztrátor, Eric Grill és Paul Nasch tűnnek fel. Németország grafikai termékeit a né­met szaklapokból meglehetősen ismerjük és ha ezáltal nem igen látunk a német kiállításon nekünk újszerű alkotásokat, az elismerés teljes egészével kell adóz­nunk a német grafikai termékek kiváló voltával szemben. Jellemzője e kiállí­tásnak, hogy a legegyszerűbb könyv­­típusok is tökéletes mesterségbeli tudás­ról tesznek tanúságot, ami nemcsak a Spamer és Druglin nyomdák érdeme, hanem igen nagy részben Hugo Steiner és Alexander Mathey grafikai művészek munkájának eredménye. Spanyolország sajnálatosan egész kis kollekcióval van képviselve a kiállítá­son. Az az anyag azonban, mely bemuta­tásra kerül, igen szép és sok hozzáértés­sel készült. Japán kiállítása nagy terjedelme és­ ki­váló termékei révén közfeltűnést kelt. Egészen szenzációs grafikai művészet és sokszorosítási tudás árad felénk a ki­állítás termékeiből. Minden egyes ter­mék művészien átgondolt és ha a mi szemünkben szokatlan stílusban kerül is elénk, jólesően szépet mutat és üdítően hat. Ossando és Foujita a japán kiállí­tás legkiválóbb illusztrálók de egy egész serege a japán művészeknek excellál raj­tuk kívül e kiállításon, mely a szik­ek kellemes tobzódása és a grafikai kivi­tel kiváló megjelenítése. Igen szépen nyomott pár termékkel látjuk szerepelni Csehországot jó topo­­gráfiai megoldások során. Ausztria kiállítási anyaga egy nagy vitrinre való termék bemutatója. Az osz­trák grafikai termékeken a \\ iener \\ erkstätte stílusa érvényesül. Ko­koschka, Klimt és Schiele művészi meg­oldásai nyomán és bár az anyag, mint mondottuk, mindössze egy vitrinre való, az, ami ott van, a legelsőbbrendű és méltán lehet büszkesége Ausztria könyv - és nyomdaiparának. A hátsó belső termet Magyarország ki­állítása foglalja el. Grafikai művészeink egész sora vonul itt fel, részben önálló illusztrációkkal, főleg azonban könyvké­­szítés céljaira készült elgondolásaik ki­váló keresztülvitelével. Sajnálattal kell megállapítani a kiállításon látott magyar nyomdai munkákból, az utóbbi évek gaz­dasági lehetetlenülésének a magyar gra­­fikai iparokra gyakorolt behatását. Addig, m­íg azelőtt lépést tudtunk tartani a kül­föld legkiválóbban fejlett sokszorosító iparával, ma, kivéve a grafikai művészek munkáit, bizonyos mértékig visszamarad­tunk, aminek egyedüli oka, hogy a mű­­­vészi megoldások számára nem rendel­kezünk azzal a felvevőképességgel, mely ilyen feladatok megoldását kívánatossá és kivitelét lehetővé teszi. Mindezek mel­lett nem kell szégyenkeznünk azért, ami mint Magyarország kiállítása tárul­ék­­­ bénk. Grafikai művészeink közül az első el­ismerés Rauscher György munkáit illesse, azét a művészét, aki egészen fiatalon, 27 éves korában távozott el az élők so­rából, nagy kárára a grafikai művészet­nek. Rauscher György igen kiváló szí­nes reprodukcióit egész sorozatban lát­hatjuk a kiállításon és ezen illusztrációk nemcsak kiváló rajzbeli megoldások pél­dái, hanem a szik­ekkel való tudatos bánni tudás eredményének bizonyítékai. V­alahogy a könnyed francia stílus egész közeli határán mozognak munkái és bi­zonyos, hogy ha a halál el nem ragadja közülünk, 206 esztendő múlva a leg­­világhírűbb mesterek névsorában foglalt volna helyet. Csók István Züzü sorozata, Szőnyi Ist­ván, Vaszary litográfiái, Fáy Dezső famet­szetei és litográfiái, Végh Gusztáv betű­­ornamensei és Falus Elek karakterisz­tikus borítékjai, Beiter László architek­­tonikus illusztrációi, Kozma Lajos könyv­­illusztrációi és Molnár C. Pál famet­szetei képezik gerincét a magyar kiállí­­tás grafikai művészeti bemutatójának.

Next