Szabók Szaklapja, 1927 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1927-01-15 / 1. szám

­4 oldal a leghatározottabban tiltakoznak as­bren, hogy hivatalos egyének, akiknek kötelességük volna a nép érdekeit­ szolgáló munkát támogatni, ezt fenyegetésekkel és hamis vádakkal elgáncsolni igyekeznek. A kormány kifogásolja a szakszervezetek nemzetköziségét, de nincs szava a munkáltatók nemzetközi kartelje, a különböző zöld és sárga nemzetközi szervezetek ellen, amelyek igazán nem a dolgozó nép érdek­eit szolgálják. Amíg a munkáltatók nemzetközileg szervezkednek, ad­dig a munkásoktól sem lehet elvenni ezt a jogot. Amíg a kapitalista és más nemzetközi szervezetek beleavatkoznak az egyes országok­ban lévő szervezeteiknek beléletébe, addig a munkások nemzetközisége nem befolyásolja az egyes országok munkásszervezeteinek az ön­rendelkezési jogát. De hiszen a kormány maga is tagja a nemzetközi Népszövetségnek. A Szakszervezeti Tanács megállapítja, hogy a­ szakszervezetek nem politizálnak, ami azon­ban nem jelentheti azt, hogy a szakszerveze­tekben tömörült munkások és alkalmazottak ne lehessenek a szociáldemokrata párt tagjai. A dolgozók nagy tömege érzi, hogy Magyar­­országon egyedül a szociáldemokrata párt küzd az egyesülési és gyülekezési jogért, a munkás­­védelemért és minden fontos szociálpolitikai törvényért. És ez a magyarázata annak, hogy a dolgozók tömegei miért ragaszkodnak a szo­ciáldemokrata párthoz­. A Szakszervezeti Tanács megállapítja, hogy megfelelő szociálpolitikai törvénykezést sür­gető beadványaira az ez ügyekben eljáró kül­döttségei ugyan állandóan ígéreteket kaptak a kormánytól, de ezeket az ígéreteket sohasem váltották be. Ilyen körülmények közöt a mun­kásság nem bízik a kormány ígéreteiben és tu­datában van annak, hogy csak a saját erejével tud a maga helyzetén segíteni. A Szakszervezeti Tanács mindezek figye­lembevételével fölhívja a munkásokat és alkal­mazottakat, hogy tartsanak ki híven szerveze­teik mellett, a még távolállókat hozzák be a szervezeteikbe és ápolják a testvériséget és szolidaritást. SZABÓK SZAKLAPJA Külföldi szemle Egy szabóm­unkássza­kszervezet Buenos­ Aires­­ben. Argentiniában a szabómunkások szakszer­vezete — amint nemzetközi szakmai értesítőnk közli — jelenleg 2000 tagot számlál. Még csak néhány év óta áll fönn és működési területe még csak Buenos­ Aires területére szorítkozik, a vezetőség azonban azon van, hogy a szerve­zet működését a köztársaság egész területére kiterjessze. A szakszervezet már eddig is ke­mény harcot vívott a szabómunkásság védel­mére szolgáló törvényes rendelkezések keresz­tülvitele érdekében, mégpedig eredményesen. Van havonként megjelenő szaklapjuk, divat­szakiskolájuk és szakmai könyvtáruk. Előkészü­­lőben van egy szabóipari termelő- és fogyasz­tási szövetkezet alapítása. Egyébként a közle­ményük szerint Buenos­ Airesben is sok az ott­hon dolgozó szabómunkás, ennek ellenére a szervezetlen munkások százalékaránya nem túl­ságosan nagy. Aránylag a legjobb helyzetben vannak a konfekciószabók, akiknek napi 8 óra a munkaideje (a többieké átlagban 10 óra). Sok esetben szokásos azonban a szombati szabad délután. Jelenleg két törvényesen védett mu­n­­kabérszerződésü­k van argentiniai szaktár­cáinknak. Ezidőszerint a finom fehérnemű- és e női szabómunkákra vonatkozóan van kollek­tív szerződésük. Az otthon dolgozó munkások védelméről törvény intézkedik. Hogy a törvé­­ t LEFKOVITS ES VÁNDOR I ’üssr Budapest, V, Deák Ferene-utsa IC—18 (Adriai paSoSa) (!) Finom gyapjtszövetek, fee-­­f résáruk és az összes szabó- « kellékek nagy raktára.­­ »S3 jutányos árak és pontos kiszolgálás! ® EGYESÜLETI ÜGYEK Magyarországi szabómunkások és munkásnők szakegylete, VII. Almássy­ tér 2. Telefon 1. 116-70 Gecser Sándor (108.631) szabómunkás Pest­erzsébeten fiatalon, 16 éves korában, hastífusz nyomán föllépő tüdőgyulladásban meghalt. Halálát Gecser András szaktársunk, a pest­erzsébeti csoportunk régi vezető tagja gyá­szolja, akinek ifjú szaktársunk a fia volt. Októ­berben fölszabadulván, azonnal a szakegyesü­leti tagok sorába lépett s rövid idővel ezután betegségbe esvén, egyhavi szenvedés után, december 14-én meghalt. Temetése december 19-én volt, amelyen pesterzsébeti szaktársaink is jelen voltak és nevükben Szerdahelyi Rezső szaktárs mondott búcsúztatót. Irodalom Beer—Migray: A szocializmus és a társadalmi harcok rövt Én­ete. V. kötet, 1860-tól 1925-ig. A Beer—Migray nagy munkának most megjelent Ötödik és utolsó kötetével a­ szocializmusnak ez a nagy története teljes egészében a­ magyar dolgozók elé került. Fölösleges külön kiemelnünk ennek a munkának fontosságát. A szocialista történelem ismerete egyike a leghatalmasabb agitációs eszközöknek, biztatás a kishitűeknek és hatalmas ösztönzés mozgalmunk harcosainak. A német munkát Migray elvtárs fordította le magyar nyelvre. Fordítása az eredeti munkát minden kis árnyalatában híven tükrözi vissza, a magyar társa­dalmi harcok története pedig, amely teljesen Migray elv­­társ eredeti munkája, méltón egészíti ki ezt a nagy mű­vet, melyet minden magyar szocialistának ismernie kell. Ara .1.40 P. Kapható a Népszava-könyvkereskedésben és a szervezeti könyvárusoknál. V­WrtArtAaArtAAAArtreVVWWVWWWUVVVWWVArtAfWWVVVV­.A( 1927 ) Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: _____________SALY ENDRE______________ „VUáKossás‘'-kisnyinyom­dii ct. Budapest, VIII. Conti-u. «. Műszaki igazgató: Deutsch D. * SZEMLE M­agyarország az alacsony bérek hazája. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal nemrégiben statisztikát állított össze a munkabérek nem­zetközi alakulásáról, amelynek egy részlete a Szocializmus e havi számának egyik cikkében is közölve lett. A szabómunkások bérei nem foglaltattak az említett adatok között, mái azon­ban a saját szakmánk szempontjából való összehasonlítás céljából a Ruházati Munkások Nemzetközi Szövetsége általunk is már közölt adatai alapján beállítottuk az adatokhoz a fértszabómunkások béreit, mint olyanokat, amelyeket a legtöbb önálló férfi m­unk­ás kap a szabóiparban, tehát átlagbérnek tekinthető. Ezek szerint a heti munkabérek 48 órai heti munkaidő mellett, a múlt év második felében, magyar papírkoronákban számítva, a követ­kezőképp alakultak a különböző országokban és a különböző szakmák szerint: Amint az adatokból látható, a magyarországi bérek — sajnos — sorrend szerint az utolsó helyen állanak és a budapesti bérek között a férfiszabóm­unkásoké a négy szakma között a harmadik helyen. Pedig ennél még kevesebb bért is fizetnek önálló, képzett munkásoknak, például a nőszabóságinál. Bizonyára még hát­rányosabb lenne az a képlet a magyarországi bérek szempontjából, ha a különböző ország­beli bérek vásárlóértéke szerint hasonlíthat­nánk össze azokkal. Ezek szerint is indokolat­lan tehát a munkáltatóknak az a törekvése, amely mindenáron a bér­leszállításban akarja megtalálni a szakmai helyzet javulását. A munkaközvetítésről ravasz kis közlemény jelent meg a M. D. január elsejei számában a következő lakonikus rövidségű­ tartalommal: „A női ruhakészítő ipartestület munkaközvetí­tője november havában 383 segédmunkást he­lyezett el, a munkaadók által igényelt mennyi­ségben, az egyes ipari műhelyekben. Az októ­ber havi adatokhoz hasonlítva, 85-tel kevesebb, ami, sajnos, a munkaalkalom csökkenését je­lentette.“ Humor a­ szegénységben — gondoltuk —, ha nem vaskos sajtóhiba. Megtörültük a szemein­ket, azonban második olvasásra is csak úgy van, hogy „383 segédmunkást helyezett el a munkaadók által igényelt mennyiségben“. Ha többet igényeltek volna a munkáltató urak, ta­lán még többet is közvetített volna. És mind­ezt csupán egy hónap leforgása alatt. Nem rossz. — Igen életképes ikis közvetítő intézmény. — Ráadásul ezt még a munkaalkalom csökkené­sének nevezi a közlemény, mert 85-tel kevesebb a közvetítési eset, mint előző hónapban volt. Hét bizony kár nem volt jobban megszorítani azt a mások bőrével sáfárkodó jó kis öreg ipartestületi munkaközvetítő instrumentumot. Még talán a munkanélküliséget is meg lehetne szüntetni ilyen kiadós igyekezettel. No, ne vic­celjenek a közvetítő vagy szerkesztő urak. A morált azért ebből a kis eltévelyedésből sem árt levonni. A munkanélküliségből nem teremthet munkaalkalmat, az ipartestületi munkaközvetítő sem. Saját szakszervezeti köz­vetítőjüket látogassák a szaktársak és szak­társnők, hogy az öntudatlanságuk rovására ne dicsekedhessenek a munkáltatók az ő közvetítő­jük eredményeivel. A munkások heti kereseti adója pengőérték­ben. Aki csak 15 pengőt keres egy héten, az u­tán nem kell kereseti adót fizetni. Pengőn Fizetendő Pengőn Fizetendő fölül összeg felül összeg Hangverseny. A Magyarországi Munkásdalegyletek Szö­vetsége Január 2-án, vasárnap délután 146 órakor, a Zeneművészeti Főiskola nagytermében rendezi harmadik cso­port hangversenyét, melynek keretében szerepelnek: az Alkoholellenes Munkások Dalköre, az üvegesmunkások, a bőripari munkások dalkörei, a Rákuspalotai Szabadság, a Pesterzsébeti Szabadság és a Kültelki Remény dalkörök. Mint szólisták: Christian Lili operaénekesük, a Városi Színház tagja és Hammerschlag János orgonaművész. •Tegyek a szereplő dalkörök tagjainál és a Népszava­­könyvkereskedésben kaphatóké­nyes rendelkezések betartását hatásosabban le­hessen­ ellenőrizni, a szakszervezet nyolc hónap óta saját költségén felügyelőt alkalmaz, aki ezen idő alatt 338 esetben jelentett föl olyan személyeket, akik a munkásvédtörvény rendel­kezései ellen kihágást követtek el. Oroszországban is sok a munkanélküli. A­ szabómunkások szaklapja, a „Schwennik" tudó­sítása szerint az oroszországi ruházati iparban 18.307 munkanélkülit számláltak össze a szak­szervezet tagjai között. Ezekből 17.739 munkás és 560 egyéb alkalmazott. A 17.739 személy kö­zül 16.702 a többé-kevésbé tanult szabó, 615 ta­nulatlan munkás, 422 pedig más szakmához tartozó, de legutóbb a szabóságban foglalkoz­tatott munkás. Az egyes munkáskategóriákra a következőképen oszlik meg a munkanélküliek száma: szabászok és szabásznők 1.6%, szabók és szabónők 53.6%, fehérneműmunkásnők 6.2%, zsinórozómunkások 5.5%, himzőnők 16% és szű­csök 0.5%. A lap közöl még egy kimutatást a közegészségügyi hivataltól, mely szerint a ru­házati iparban az egészségi állapotukra nézve megvizsgált 322 nő és 92 férfi közül csak 46 ta­láltatott teljesen egészségesnek. A betegségek sorrendjében első helyen áll a tüdővész (100 munkás közül 51 tüdőbajos), ezenkívül szívbaj, vérszegénység, idegesség és neu­aszténia a leg­inkább előforduló betegségek. Németországban védik az öreg munkásokat. Mindennapi, hogy az idősebb munkásokat fia­tal munkaerőkkel cserélik föl és az ilyen öreg munkás nem jut munkához. Különösen min­dennapi és veszélyes ez nálunk, mert hiszen nálunk még mindig nem alkották meg az agg­kori biztosítást és ennek következtében a mun­kából kiöregedetteknek a koldushoz jut. Ez­­irányban a Szakszervezeti Tanács számos bead­ványt terjesztett már a kormányhoz, de intéz­kedések sohasem történtek. Németországban sokkal könnyebb a munkások helyzete. Ott megvan az aggkori és rokkantbiztosítás. Ennek ellenére azonban a németországi Szakszervezeti Tanács javaslatára a német kormány most foglalkozik azzal a kérdéssel, miként lehetne megakadályozni, hogy a kiöregedett munkások elbocsátása elkerülhető legyen. Az erre vonat­kozó tervezet szerint a német vállalkozókat arra akarják kötelezni, hogy minden munka­hely üresedést a munkahelyeket nyilvántartó hivatalnak jelentsenek be és munkásokat csak ezen nyilvántartó hivatalon­­ keresztül alkal­mazzanak, hogy így ne utasíthassák el a fel­vételnél az idősebb munkásokat. A tervezet azonban arra is kötelezi a vállalatokat, hogy minden öt munkás után tartoznak egy olyan munkást és munkásnőt alkalmazni, aki életé­nek ötvenedik esztendejét meghaladta. Kivétel csak akkor tehető, ha a munkahelyeket nyil­vántartó hivatal ilyen korú munkást nem tudna közvetíteni. Azokban a foglalkozási ágakban, amelyekben az átlagos életkor ennél alacsonyabb, a miniszter az 50 éves életkort külön rendelettel csökkentheti. Kőműves Vasöntő Asztalos Szabó K K K K Egyesült Államok — 5,040.000 5,220.000 4,550.000 8,533.000 London -------------------1,411.200 1,130.000 1,407.000 1,555 000 Stockholm---------------1.414.000 924.000 1.092.000 929.000 Amsterdam----------1.075.000 784.000 m­ o.ooo 985.000 Berlin-------------------1.008.000 756.000 819.000 798.000 Bud­apest--------------530.000 720.0011 576.000 555.000 15­­.05 90 1.60 20 —.10 95 1.75 25 —.15 100 1.95 30 —.20 105 2.15 35 —.25 110 2.35 40 —.30 115 2.55 45 —.40 120 2.75 50 —.50 125 3.— 55 —.60 135 3.25 60 —.70 140 3.50 65 —.85 155 4.— 70 1.— 165 4.50 75 1.15 175 5.— 80 1.30 .185 5.50 85 1.4­3 195 6.— A munkások heti rokkantellátási adója pengőértékben. Ha az egyheti kereseti adó összege 1.50 P-t nem halad meg, heti-------------2 f 1.50 P-n fölül 2.— P-ig heti-------------------5 f­ 2. — P-n fölül 3.— p-ig heti--------10 f 3. — P-n fölül 4.— P-ig heti------------------15 fi 4. — P-n fölül 5.— P-ig heti — -------------20 f 5. —P-n fölül minden megkezdett 1P után Az Országos Munkásbiztosító Pénztárba fize­tendő járulékok pengőértékben: Osztály Napikereset 0­etijárulék I. —.80 P-ig —.36 P II. 1.60 P-ig —.60 P ni. 2.40 P -ig­­.84 II IV. 3.20 P-ig 1.20 P V. 4.— P-ig 1.56 P VI. 4.80 P-ig 1.92 P VII. 5.60 P-ig 2.28 P vm. 5.60 P-n fölül 2.52 P

Next