Szabók Szaklapja, 1927 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1927-01-15 / 1. szám
4 oldal a leghatározottabban tiltakoznak asbren, hogy hivatalos egyének, akiknek kötelességük volna a nép érdekeit szolgáló munkát támogatni, ezt fenyegetésekkel és hamis vádakkal elgáncsolni igyekeznek. A kormány kifogásolja a szakszervezetek nemzetköziségét, de nincs szava a munkáltatók nemzetközi kartelje, a különböző zöld és sárga nemzetközi szervezetek ellen, amelyek igazán nem a dolgozó nép érdekeit szolgálják. Amíg a munkáltatók nemzetközileg szervezkednek, addig a munkásoktól sem lehet elvenni ezt a jogot. Amíg a kapitalista és más nemzetközi szervezetek beleavatkoznak az egyes országokban lévő szervezeteiknek beléletébe, addig a munkások nemzetközisége nem befolyásolja az egyes országok munkásszervezeteinek az önrendelkezési jogát. De hiszen a kormány maga is tagja a nemzetközi Népszövetségnek. A Szakszervezeti Tanács megállapítja, hogy a szakszervezetek nem politizálnak, ami azonban nem jelentheti azt, hogy a szakszervezetekben tömörült munkások és alkalmazottak ne lehessenek a szociáldemokrata párt tagjai. A dolgozók nagy tömege érzi, hogy Magyarországon egyedül a szociáldemokrata párt küzd az egyesülési és gyülekezési jogért, a munkásvédelemért és minden fontos szociálpolitikai törvényért. És ez a magyarázata annak, hogy a dolgozók tömegei miért ragaszkodnak a szociáldemokrata párthoz. A Szakszervezeti Tanács megállapítja, hogy megfelelő szociálpolitikai törvénykezést sürgető beadványaira az ez ügyekben eljáró küldöttségei ugyan állandóan ígéreteket kaptak a kormánytól, de ezeket az ígéreteket sohasem váltották be. Ilyen körülmények közöt a munkásság nem bízik a kormány ígéreteiben és tudatában van annak, hogy csak a saját erejével tud a maga helyzetén segíteni. A Szakszervezeti Tanács mindezek figyelembevételével fölhívja a munkásokat és alkalmazottakat, hogy tartsanak ki híven szervezeteik mellett, a még távolállókat hozzák be a szervezeteikbe és ápolják a testvériséget és szolidaritást. SZABÓK SZAKLAPJA Külföldi szemle Egy szabómunkásszakszervezet Buenos Airesben. Argentiniában a szabómunkások szakszervezete — amint nemzetközi szakmai értesítőnk közli — jelenleg 2000 tagot számlál. Még csak néhány év óta áll fönn és működési területe még csak Buenos Aires területére szorítkozik, a vezetőség azonban azon van, hogy a szervezet működését a köztársaság egész területére kiterjessze. A szakszervezet már eddig is kemény harcot vívott a szabómunkásság védelmére szolgáló törvényes rendelkezések keresztülvitele érdekében, mégpedig eredményesen. Van havonként megjelenő szaklapjuk, divatszakiskolájuk és szakmai könyvtáruk. Előkészülőben van egy szabóipari termelő- és fogyasztási szövetkezet alapítása. Egyébként a közleményük szerint Buenos Airesben is sok az otthon dolgozó szabómunkás, ennek ellenére a szervezetlen munkások százalékaránya nem túlságosan nagy. Aránylag a legjobb helyzetben vannak a konfekciószabók, akiknek napi 8 óra a munkaideje (a többieké átlagban 10 óra). Sok esetben szokásos azonban a szombati szabad délután. Jelenleg két törvényesen védett munkabérszerződésük van argentiniai szaktárcáinknak. Ezidőszerint a finom fehérnemű- és e női szabómunkákra vonatkozóan van kollektív szerződésük. Az otthon dolgozó munkások védelméről törvény intézkedik. Hogy a törvé t LEFKOVITS ES VÁNDOR I ’üssr Budapest, V, Deák Ferene-utsa IC—18 (Adriai paSoSa) (!) Finom gyapjtszövetek, fee-f résáruk és az összes szabó- « kellékek nagy raktára. »S3 jutányos árak és pontos kiszolgálás! ® EGYESÜLETI ÜGYEK Magyarországi szabómunkások és munkásnők szakegylete, VII. Almássy tér 2. Telefon 1. 116-70 Gecser Sándor (108.631) szabómunkás Pesterzsébeten fiatalon, 16 éves korában, hastífusz nyomán föllépő tüdőgyulladásban meghalt. Halálát Gecser András szaktársunk, a pesterzsébeti csoportunk régi vezető tagja gyászolja, akinek ifjú szaktársunk a fia volt. Októberben fölszabadulván, azonnal a szakegyesületi tagok sorába lépett s rövid idővel ezután betegségbe esvén, egyhavi szenvedés után, december 14-én meghalt. Temetése december 19-én volt, amelyen pesterzsébeti szaktársaink is jelen voltak és nevükben Szerdahelyi Rezső szaktárs mondott búcsúztatót. Irodalom Beer—Migray: A szocializmus és a társadalmi harcok rövt Énete. V. kötet, 1860-tól 1925-ig. A Beer—Migray nagy munkának most megjelent Ötödik és utolsó kötetével a szocializmusnak ez a nagy története teljes egészében a magyar dolgozók elé került. Fölösleges külön kiemelnünk ennek a munkának fontosságát. A szocialista történelem ismerete egyike a leghatalmasabb agitációs eszközöknek, biztatás a kishitűeknek és hatalmas ösztönzés mozgalmunk harcosainak. A német munkát Migray elvtárs fordította le magyar nyelvre. Fordítása az eredeti munkát minden kis árnyalatában híven tükrözi vissza, a magyar társadalmi harcok története pedig, amely teljesen Migray elvtárs eredeti munkája, méltón egészíti ki ezt a nagy művet, melyet minden magyar szocialistának ismernie kell. Ara .1.40 P. Kapható a Népszava-könyvkereskedésben és a szervezeti könyvárusoknál. VWrtArtAaArtAAAArtreVVWWVWWWUVVVWWVArtAfWWVVVV.A( 1927 ) Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: _____________SALY ENDRE______________ „VUáKossás‘'-kisnyinyomdii ct. Budapest, VIII. Conti-u. «. Műszaki igazgató: Deutsch D. * SZEMLE Magyarország az alacsony bérek hazája. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal nemrégiben statisztikát állított össze a munkabérek nemzetközi alakulásáról, amelynek egy részlete a Szocializmus e havi számának egyik cikkében is közölve lett. A szabómunkások bérei nem foglaltattak az említett adatok között, mái azonban a saját szakmánk szempontjából való összehasonlítás céljából a Ruházati Munkások Nemzetközi Szövetsége általunk is már közölt adatai alapján beállítottuk az adatokhoz a fértszabómunkások béreit, mint olyanokat, amelyeket a legtöbb önálló férfi munkás kap a szabóiparban, tehát átlagbérnek tekinthető. Ezek szerint a heti munkabérek 48 órai heti munkaidő mellett, a múlt év második felében, magyar papírkoronákban számítva, a következőképp alakultak a különböző országokban és a különböző szakmák szerint: Amint az adatokból látható, a magyarországi bérek — sajnos — sorrend szerint az utolsó helyen állanak és a budapesti bérek között a férfiszabómunkásoké a négy szakma között a harmadik helyen. Pedig ennél még kevesebb bért is fizetnek önálló, képzett munkásoknak, például a nőszabóságinál. Bizonyára még hátrányosabb lenne az a képlet a magyarországi bérek szempontjából, ha a különböző országbeli bérek vásárlóértéke szerint hasonlíthatnánk össze azokkal. Ezek szerint is indokolatlan tehát a munkáltatóknak az a törekvése, amely mindenáron a bérleszállításban akarja megtalálni a szakmai helyzet javulását. A munkaközvetítésről ravasz kis közlemény jelent meg a M. D. január elsejei számában a következő lakonikus rövidségű tartalommal: „A női ruhakészítő ipartestület munkaközvetítője november havában 383 segédmunkást helyezett el, a munkaadók által igényelt mennyiségben, az egyes ipari műhelyekben. Az október havi adatokhoz hasonlítva, 85-tel kevesebb, ami, sajnos, a munkaalkalom csökkenését jelentette.“ Humor a szegénységben — gondoltuk —, ha nem vaskos sajtóhiba. Megtörültük a szemeinket, azonban második olvasásra is csak úgy van, hogy „383 segédmunkást helyezett el a munkaadók által igényelt mennyiségben“. Ha többet igényeltek volna a munkáltató urak, talán még többet is közvetített volna. És mindezt csupán egy hónap leforgása alatt. Nem rossz. — Igen életképes ikis közvetítő intézmény. — Ráadásul ezt még a munkaalkalom csökkenésének nevezi a közlemény, mert 85-tel kevesebb a közvetítési eset, mint előző hónapban volt. Hét bizony kár nem volt jobban megszorítani azt a mások bőrével sáfárkodó jó kis öreg ipartestületi munkaközvetítő instrumentumot. Még talán a munkanélküliséget is meg lehetne szüntetni ilyen kiadós igyekezettel. No, ne vicceljenek a közvetítő vagy szerkesztő urak. A morált azért ebből a kis eltévelyedésből sem árt levonni. A munkanélküliségből nem teremthet munkaalkalmat, az ipartestületi munkaközvetítő sem. Saját szakszervezeti közvetítőjüket látogassák a szaktársak és szaktársnők, hogy az öntudatlanságuk rovására ne dicsekedhessenek a munkáltatók az ő közvetítőjük eredményeivel. A munkások heti kereseti adója pengőértékben. Aki csak 15 pengőt keres egy héten, az után nem kell kereseti adót fizetni. Pengőn Fizetendő Pengőn Fizetendő fölül összeg felül összeg Hangverseny. A Magyarországi Munkásdalegyletek Szövetsége Január 2-án, vasárnap délután 146 órakor, a Zeneművészeti Főiskola nagytermében rendezi harmadik csoport hangversenyét, melynek keretében szerepelnek: az Alkoholellenes Munkások Dalköre, az üvegesmunkások, a bőripari munkások dalkörei, a Rákuspalotai Szabadság, a Pesterzsébeti Szabadság és a Kültelki Remény dalkörök. Mint szólisták: Christian Lili operaénekesük, a Városi Színház tagja és Hammerschlag János orgonaművész. •Tegyek a szereplő dalkörök tagjainál és a Népszavakönyvkereskedésben kaphatókényes rendelkezések betartását hatásosabban lehessen ellenőrizni, a szakszervezet nyolc hónap óta saját költségén felügyelőt alkalmaz, aki ezen idő alatt 338 esetben jelentett föl olyan személyeket, akik a munkásvédtörvény rendelkezései ellen kihágást követtek el. Oroszországban is sok a munkanélküli. A szabómunkások szaklapja, a „Schwennik" tudósítása szerint az oroszországi ruházati iparban 18.307 munkanélkülit számláltak össze a szakszervezet tagjai között. Ezekből 17.739 munkás és 560 egyéb alkalmazott. A 17.739 személy közül 16.702 a többé-kevésbé tanult szabó, 615 tanulatlan munkás, 422 pedig más szakmához tartozó, de legutóbb a szabóságban foglalkoztatott munkás. Az egyes munkáskategóriákra a következőképen oszlik meg a munkanélküliek száma: szabászok és szabásznők 1.6%, szabók és szabónők 53.6%, fehérneműmunkásnők 6.2%, zsinórozómunkások 5.5%, himzőnők 16% és szűcsök 0.5%. A lap közöl még egy kimutatást a közegészségügyi hivataltól, mely szerint a ruházati iparban az egészségi állapotukra nézve megvizsgált 322 nő és 92 férfi közül csak 46 találtatott teljesen egészségesnek. A betegségek sorrendjében első helyen áll a tüdővész (100 munkás közül 51 tüdőbajos), ezenkívül szívbaj, vérszegénység, idegesség és neuaszténia a leginkább előforduló betegségek. Németországban védik az öreg munkásokat. Mindennapi, hogy az idősebb munkásokat fiatal munkaerőkkel cserélik föl és az ilyen öreg munkás nem jut munkához. Különösen mindennapi és veszélyes ez nálunk, mert hiszen nálunk még mindig nem alkották meg az aggkori biztosítást és ennek következtében a munkából kiöregedetteknek a koldushoz jut. Ezirányban a Szakszervezeti Tanács számos beadványt terjesztett már a kormányhoz, de intézkedések sohasem történtek. Németországban sokkal könnyebb a munkások helyzete. Ott megvan az aggkori és rokkantbiztosítás. Ennek ellenére azonban a németországi Szakszervezeti Tanács javaslatára a német kormány most foglalkozik azzal a kérdéssel, miként lehetne megakadályozni, hogy a kiöregedett munkások elbocsátása elkerülhető legyen. Az erre vonatkozó tervezet szerint a német vállalkozókat arra akarják kötelezni, hogy minden munkahely üresedést a munkahelyeket nyilvántartó hivatalnak jelentsenek be és munkásokat csak ezen nyilvántartó hivatalon keresztül alkalmazzanak, hogy így ne utasíthassák el a felvételnél az idősebb munkásokat. A tervezet azonban arra is kötelezi a vállalatokat, hogy minden öt munkás után tartoznak egy olyan munkást és munkásnőt alkalmazni, aki életének ötvenedik esztendejét meghaladta. Kivétel csak akkor tehető, ha a munkahelyeket nyilvántartó hivatal ilyen korú munkást nem tudna közvetíteni. Azokban a foglalkozási ágakban, amelyekben az átlagos életkor ennél alacsonyabb, a miniszter az 50 éves életkort külön rendelettel csökkentheti. Kőműves Vasöntő Asztalos Szabó K K K K Egyesült Államok — 5,040.000 5,220.000 4,550.000 8,533.000 London -------------------1,411.200 1,130.000 1,407.000 1,555 000 Stockholm---------------1.414.000 924.000 1.092.000 929.000 Amsterdam----------1.075.000 784.000 m o.ooo 985.000 Berlin-------------------1.008.000 756.000 819.000 798.000 Budapest--------------530.000 720.0011 576.000 555.000 15.05 90 1.60 20 —.10 95 1.75 25 —.15 100 1.95 30 —.20 105 2.15 35 —.25 110 2.35 40 —.30 115 2.55 45 —.40 120 2.75 50 —.50 125 3.— 55 —.60 135 3.25 60 —.70 140 3.50 65 —.85 155 4.— 70 1.— 165 4.50 75 1.15 175 5.— 80 1.30 .185 5.50 85 1.43 195 6.— A munkások heti rokkantellátási adója pengőértékben. Ha az egyheti kereseti adó összege 1.50 P-t nem halad meg, heti-------------2 f 1.50 P-n fölül 2.— P-ig heti-------------------5 f 2. — P-n fölül 3.— p-ig heti--------10 f 3. — P-n fölül 4.— P-ig heti------------------15 fi 4. — P-n fölül 5.— P-ig heti — -------------20 f 5. —P-n fölül minden megkezdett 1P után Az Országos Munkásbiztosító Pénztárba fizetendő járulékok pengőértékben: Osztály Napikereset 0etijárulék I. —.80 P-ig —.36 P II. 1.60 P-ig —.60 P ni. 2.40 P -ig.84 II IV. 3.20 P-ig 1.20 P V. 4.— P-ig 1.56 P VI. 4.80 P-ig 1.92 P VII. 5.60 P-ig 2.28 P vm. 5.60 P-n fölül 2.52 P