Szabók Szaklapja, 1930 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1930-01-15 / 1. szám
4. oldal társas összejöveteleken,kirándulóhelyeken stb. foglalkoztunka szervezkedés ügyével. Ha továbbra is tétlenek maradunk, akkor a szabómunkásságnak még az eddiginél is tarthatatlanabb lesz a helyzete. Csak bátran tehát, minél fokozottabb erővel, hozzálátni a szervezés munkájához, bármilyen nehéz és fáradságos utakon kell is járnunk, hiszen a szervezkedési munkának mindig megvoltak a maga nehézségei és akadályai. Mindent el kell követni, hogy az elhelyezkedési lehetőség a szervezetből történjék és ne az ipartestületi vagy állami közvetítőről, illetve mindenféle más mellékutakon. Mert ezek a különféle elhelyezkedési módok és lehetőségek a legjobb eszközei annak, hogy az amúgy is alacsony munkabéreiket letörjék. Nagyon behatóan kell foglalkozni a nyolcórás munkaidő betartásával, sőt minden nehézségek ellenére meg kellene azt valósítani, hogy ezáltal is csökkenjen a munkanélküliek létszáma. A legnagyobb súlyt kell helyezni arra, hogy a fiatal generációt bevonjuk a szervezkedési mozgalomba. Szeretném, hogy nagyon megértsék a fiatalok a szervezkedés szükségességét, mert az a nagy és szép munka, amelyet az elődeink végeztek és mi végzünk, a jövőben a fiatal generációra vár. Befejezésül meg kell még említenem, hogy a szervezkedés megerősítése érdekében ki kell küszöbölni minden akadályt, amely a munkát gátolja. A fölvilágosítás eszközeivel kell mindenkit meggyőzni arról, ha ferde irányba téved, amellyel szervezkedésünk egységességét veszélyezteti. Ezzel a munkával lássunk hozzá az új esztendőben, hogy naggyá és hatalmassá építsük ki a szervezetünket. Berger Kálmán: SZEMLE A Ruházati Munkások Nemzetközi Szövetsége a csatlakozott országos egyesületek taglétszámát a Szövetség értesítőjében legutóbb közölte. Ez a kimutatás természetesen nem a multévi, hanem az 1928. évi taglétszámot tartalmazza. Összesen 156.315 157.014 293.399 * Ezek közül 271 férfi és 394 nő a szücsmunkások szervezetének tagja. A rövid szoknya sorsa — amint németországi testvérlapunk írja — nem kevés gondot okoz mostanában azoknak, akik a divatot „csinálják“, de a ruhagyárosok is bajban vannak vele. Ugyanis az előbbiek még mindig tanakodnak arról, hogy megkegyelmezzenek-e a tére',"',felüli szoknyának, vagy térítsék _ vissza a divatot a nagymama hosszú szoknyájához. Ez a gond az olcsóbb ruhákat készítő iparban annál nagyobb, mert azáltal, hogy a hosszú szoknya elkészítése néhány centiméterrel több kelmét, és néhány fillérrel magasabb munkabért igényel, esetleg megcsappan a gyáros profitja. Ha pedig fölemeli az árakat, akkor a forgalma csökken. Előnyösebb helyzetben van ezzel szemben a drága ruhákat készítő szalon: a különbözetet egyszerűen megfizetteti a vagyonos rendelővel. Ha a dolog úgy alakulna, hogy a divathölgyek előnyben részesítik a hosszú szoknyát, akkor természetesen a divatszalonok után az olcsóbb ruhákat készítő vállalkozóknak is át kell termiek az új divatra, ha lépést akarnak tartani a vevőközönség igényeivel. Az úgynevezett szoknyakrízis nem húzódhatik már soká és ha a nagy probléma eldöntésre kerül, mégpedig a hosszú szoknya javára, úgy ez nem maradhat megélénkülő hatás nélkül a ruhaipari konjunktúrára nézve sem, ami pedig csak kívánatos volna. A szabómunkásságnak mindegy: rövid vagy hosszú szoknya, készít ő ilyent meg olyant is — csak legyen már végre munkaalkalom és megélhetési lehetőség! Szegény gyermekek felruházása. A Szabómesterek Országos Szövetsége tagjainak és a velük összeköttetésben lévő kereskedőknek a hozzájárulásával, a most elmúlt karácsonyi ünnepek alkalmával is megrendezte gyermekfelruházási akcióját. Munkanélküli szabó kisiparosok és munkások gyermekeinek 60 téliruhát és 40 pár télicipőt juttattak ez alkalommal. A kiosztás december 22-én történt ünnepélyes kerete között a Férfiszabók Ipartestülete helyiségében. Egyesületünk munkanélküli tagjainak kilenc gyermeke kapott, a Szövetség révén ezúttal téliruhát vagy cipőt. A főváros épület- és lakásviszonya. A fővárosban Lak Dezső most megjelent munkája, „Budapest Épületviszonyai“ szerint 22.016 ház van. Ezek közül 40.7% (8968) egészben, 33.7% (7420) részben van alápincézve, míg 25.6*/ (5628) alápincézetlen. A kerttel bíró épületek száma 42.4% (9336), míg a kertnélküli épületek száma 57.6% (12.680). A lakásviszonyok alakulására igen érdekes adatokkal szolgál az Illyefalvy Lajos szerkesztésében megjelenő „Városi Szemle“, amely kimutatja egész Magyarország, illetve a városok lakóházépítéseinek 1927. évi eredményeit. Ez adatok szerint a fővárosban 1927-ben 680 új ház épült, míg 116 házat újjáalakítottak. Az új lakószobanyereség 12.096. Az összes lakóházépítkezések száma Magyarország városaiban 6710, az átalakítások száma 780. Az újonnan nyert lakószobák száma 26.431 (14.410 lakás). Az 1000 lélekre eső lakásszaporulat a fővárosban 7%, országos átlagban (városokban) 5,3%. Az egészségügy kárára, 1929. év kilenc első hónapjában, amint ezt a Fővárosi Statisztikai Hivatal kimutatja, 2.602.095 személy vette igénybe a községi és magánfürdőket, 8,2%-kal kevesebben, mint az 1928. esztendő ugyanezen időszakában. Hogy mindig kevesebb embernek van módja a fürdőket igénybe venni, az nem egyedül a rossz gazdasági viszonyoknak tudható be, hanem a fürdők drágaságának is, mert a főváros illetékes ügyosztálya az egészségügy fejlesztése helyett fürdőüzlet elérésére törekszik. A gazdasági élet novemberben. Novemberben 193 csődönkívüli kényszeregyezséget (tavaly 103-tat) tartottak számon, 44 csődöt (tavaly 29-et), összesen 237 bírói fizetésképtelenséget (tavaly 132), ami az inzolvencia 79,54%-os emelkedését jelenti. Ebben az esztendőben november havában volt a legnagyobb a fizetésképtelenségek száma. Ez év tizenegyedik hónapjáig 1981 fizetésképtelenség fordult elő a tavalyi 1466-tal szemben. Férfi Xő Összesen Amerika----------55.969 46.454 102.423 Anglia----------13.500 39.000 52200 Ausztria----------2.645 5.004 7.649 Belgium----------1.567 1.050 2.617 Bulgária----------125 75 200 Csehszlovákia — 2.924 643 3.567 Dánia —----------3.887 6.139 10.026 Finnország-------663 2.093 2.755 Franciaország — 2.972 1.083 4.055 Hollandia-------1.765 1.768 3.533 Jugoszlávia-------445 2. 472 Lengyelország — 5.105 4.068 9.173 Magyarország — 1.906 853 2.759* Németország — 37.375 38.383 75.758 Norvégia —-------352 835 1.187 Románia —-------295 563 858 Svédország — — 3.142 8.594 11.736 Svájc---------------1.678 453 2.133 SZABOK SZAKLAPJA LEFKOVITS ÉS VÁNDOR Budapest V. Deák Ferenc utca 16—18 ( Adriai paleta) Telefon automata SI 3—3/ finom gyapjúszövetek. 5sé- SésSrask és as Sisses szatoékellékek nagy raktára. a a ■ Jutányos árak és pontos kiszolgálás! Öntudatos szervezett munkás csak az ■4 Kitűnő minőségű áruk © Legolcsóbb napi árak SS Vásárlási visszatérítés ■í% Díjmentes életbiztosításP _ _ P • • iá Behatási díj 50 fillér tmANOS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETBEN * mtmo készül föl. rosra. 16 200 között 16000 hangulata a jel.j. . A nére, a lehető legjobb. 5 S3 fff |V sz?r-;pdés 400 váll nyurasra (ezek A'munkásság de konjunktúra esle- EGYESÜLETI ÜGYEK Magyarországi szabómunkások és munkásnők szakegylete, VII. Almássy tér 2. Telefon 1. 416-70 Fölhívás a csoportokhoz! Fölhívjuk a csoportokat, hogy az alapszabályok értelmében az év elején tartsák meg mindenütt a rendes évi közgyűlésüket. Ezeken az 1929. évi működésükről terjesszék elő az általános jelentést, valamint a zárszámadást és az alapszabályok 13. §-ában előírt módon válaszszák meg a vezetőséget. A központi vezetőség képviseltetni kívánja magát ezeken a közgyűléseken. A beosztás céljából azonban arra van szükség, hogy minden csoport sürgősen, de legalább 2-3 héttel előre tudassa, hogy mikor szándékozik megtartani a közgyűlést.. Véglegesen csak a központi iroda válasza után állapítsák meg az időpontot. A központi vezetőség. Hátralékos elszámolások. Gyöngyös, Kaposvár, Miskolc és Sopronból fölszállítás ellenére sem küldöttek be eddig a csoportok havi elszámolásaikat. A központi iroda ezért e helyen is fölhívja az illető csoportok vezetőségeit, hogy hátralékos elszámolásaikat ez évi zárlat miatt is haladéktalanul küldjék be. Haláleset: Weiner Mór férfikonfekciószabómunkás szaktársunk 1930 január 4-én Budapesten meghalt. Az elhunyt 50 éves volt és régebbi betegsége hirtelen vált katasztrofálissá, minek következtében háromnapi szenvedés után következett be a halála. Felesége és három gyermeke gyászolják az elhunytat. Egyesületünknek 11 év óta rendes, buzgó tagja volt és szaktársaink nagy számban vettek részt a temetésén. Emléket kegyelettel megőrizzük. Kizárási határozat. A Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyesülete budapesti csoportja vezetősége 1930 jan. 16-án tartott ülésén 121.567. Rosenberg Ármint az alapszabályok 6. §-a értelmében kizárta az egyesületi tagok sorából, mert m megintés ellenére is olyan tevékenységet fejtett ki, illetve olyan magatartást tanúsított, amellyel az Egyesület működését hátráltatta. Nyilatkozat. Alulírott ezennel elismerem, hogy a szaktársi szolidaritást és a szervezeti fegyelmet megsértettem azzal, hogy folyó év január 12-én a szakegyesületünk helyiségében a táncösszejövetel alkalmával Feldmann Lajos szaktársat kötelességteljesítése alkalmából megfenyegettem. Ezen helytelen eljárásomért ezúton sajnálkozásomat fejezem ki, a sértésért pedig a szakszervezettől, illetve a fönt említett szaktárstól bocsánatot kérek. Budapest, 1930 január hó 17-én. Weltner József, Sugár Ödön tánctanár minden vasárnap délután 3—6 óráig és este 8—12 óráig gyakorló táncösszejöveteleket tart a budapesti csoport helyiségében. Miheztartás végett a budapesti tagok figyelmét a következőkre hívja föl a csoport vezetősége: Hivatalos órák naponta délelőtt 8—12-ig, délután 3—6-ig, hétfőn és szombaton este 7-ig, továbbá vasárnapon és ünnepen délelőtt 9—12 óráig vannak. Igazolás céljából a tagkönyvét minden tag tartozik magával hozni, ha az egyesületbe jön és az egyesületi tisztviselő, a gondnok, vagy a megbízott rendezők kívánságára tartozik azt fölmutatni. A Király Filmszínház (VII. Wesselényi utca 61) előadásaihoz félárú jegyek váltására jogosító utalványok kaphatók a budapesti csoport irodájában. 1936 Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: _____________SALY ENDRE_______________ „Világossá** könyvnyomda rt. Budapest, VIII. Contra. ” Műszaki igazgató: Deutsch D. V Külföldi szemle Németországban a rendelésre dolgozó férfi- és nászadómunkásokra vonatkozó kollektív szerződést 1930 február 1-ére fölmondta a munkáltatók szövetsége. Egyúttal közölték a szakszervezettel, hogy 300 pontban kívánják az eddig érvényben volt szerződést megváltoztatni — természetesen a munkásság hátrányára. Különösen meg akarják rövidíteni az egyes munkadarabokra vonatkozólag megállapított elkészítési időt, a különmunkákra vonatkozó tételeket, a hetibéresektől az ünnepnapok megfizetését stb. Mindez a férfiruhaszabóságban 17—20 százalékos, a női szabóságban pedig 25—50 százalékos bérredukciót jelentene. Németországi szaktársaink már fölállították ezzel szemben ellenjavaslataikat. Követelnek heti 46 órai munkaidőt, éspedig oly beosztással, hogy a hét első öt napján napi 8 óra, szombaton pedig 6 óra legyen a munkanap. Ezzel a követeléssel enyhíteni akarják a nagy munkanélküliséget is. A fizetett üdülési szabadság tekintetében azt követelik, hogy 3 évi alkalmaztatás után 12 nap legyen az üdülési szabadság évente és ezt terjesszék ki az otthoni munkásokra is. A munkásság mindenesetre nagy és heves küzdelemre