Természet és Társadalom, 1955 (114. évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-01 / 1. szám
CXIV. ÉVF. 1. SZÁM TÁRSADALOM 1955 JANUÁRI TÁRSADALOM- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT HAVI FOLYtRATA A JÖVŐ FÉLÉ: A TITAN GILLEMOT LÁSZLÓ Kossuth-díjas akadémikus, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, a TTIT Közp. Műszaki Szakosztályának tagja Néhány év óta a fératechnológusok és a fémfelhasználó ipar érdeklődésének előterében az egész világon egy új szerkezeti anyag áll: a titán. A titán azok közé a fémek közé tartozik, amelyet mint kémiai elemet, mér régóta ismerünk, azonban fémes formában előállítani csak az utóbbi években sikerült. A fémes állapot egyik jellemzőjének az alatcízihatóságot és a megmunkálhatóságot tekintik. A titán azonban — az oxigén és nitrogénhez való rendkívül nagy vegyrokonsága miatt — igen nehezen állítható elő tisztafém formájában, és így magyarázható, hogy jóllehet mint elemet több mint 100 éve ismerik, a mérnökök számára mégis csak az utóbbi években vált érdekes és felhasználható fémmé. A fémtitán sajátságai olyanok, hogy joggal kelt fel igen nagy érdeklődést és valóban nem túlzás az, hogy a külföldi irodalom a jövő fémének nevezi. A tiltákgyártás még csak abban az állapotban van mint az aluminium: előállítása volt a század elején, vagy a múlt század végén. Az első iparilag előállított alumínium, tudjuk, még drágább volt mint az ezüst. A titán ma már olcsóbb ugyan az ezüstnél, de a többi fémekhezképest még mindig rendkívül drága, árra nem csodálható, mert ipari előállítása csak 3 éves múltra tekintihet vissza. 1950-ben a titán előállítása még csak kísérleti üzemben történt. 1951-ben a világtermelés 550 tonna volt, 1953-ban már 3400 tonnára emelkedett. Ez világtermelési méretekben még mindig igen kevés. A gyors fejlődést a titán rendkívül érdekes sajátságai magyarázzák meg. A titánötvözetek ma már olyan szilárdságúak, mint a legjobb nemesacélok. Korrózióállósága és savállósága is csak a legjobb saválló acélokéval hasonlítható össze. Mindezekhez hozzájárul, hogy a vasnál sokkal kisebb fajsúlyú és sok más olyan célra is alkalmazható, amelyre sem a vas, sem pedig a ma ismert egyéb szerkezeti anyagaink nem felelnek meg. És végül, de nem utolsósorban kell megemlíteni azt, hogy a világ titánkészletei igen jelentősek. Mai ismereteink szerint több feldolgozható titánérckészlettel rendelkezünk mint amennyi ólom-, ón-, cink-, rézérc öszszesen van a világon. A titánércek A Síitán a természetben igen sok, különböző formában fordul elő. A két legfontosabb érce a rutil és az ilmenit. A rutil kb. 90%-ban TiOn-t tartalmaz. További alkotói: a cink, vanádium, vas, alumínium és szilágiumoxidok. Jelentős rutilelőfordulások találhatók a világ majdnem minden részében, a Szovjetunióban, Grönlandon, Brazíliában, Norvégiában, Ausztráliában, Kanadában, USA-ban stb. A másik jelentős érc, az ilmenit, lényegesen kisebb titántartalmú 7—23% TiO_2-t tartalmaz. A világ ilmenit-készletének jelentős része a Szovjetunióban van. Ennek a mennyiségét első közelítésben 400 millió tonnára becsülték. Nagy ilmeniit-készletek vannak Afrikában, Koreába és Indokínában is. Mindezeket egybevetve közel annyi titánérc áll rendelkezésre, mint a vasércek, és nagyságrendileg nagyobb mennyiség van belőlük, mint a vas, az alumínium és a magnézium kivételével bármely más ércből. Nyersanyag szempontjából tehát a titángyártás jövője messzemenően meg van alapozva már az eddigi geológiai ismeretek alapján is, jóllehet a titánércek utáni kutatás — éppen azért, mert a titán csak most került az érdeklődés előterébe — soha sem volt olyan intenzív, mint a vas, vagy egyéb ércek kutatása. Magyarország szoros értelemben vett titánércekkel nem rendelkezik. Az egyetlen titánércnek nevezhető nyersanyagunk a szarvaskői wehrlit, amelynek Ti02 tartalma kb. 7%-ra tehető. Ez megfelelne egy gyengébb minőségű immenit-előfordulás Ti02 tartalmának, azonban a wehrlit mennyisége az óvatos becslések szerint csak 200 000 tonna és így a wehrlitkészletből kinyerhető TiOl mindössze 14 000 tormára tehető. Ez első közelítésben csak 4000 tonna fémtitán gyártására lehet elég. Erre tehát nem lehet nagyobb méretű titánipart alapozni. Viszont igen jelentős mennyiségben áll rendelkezésre Magyarországon a bauxit, amelynek átlagos Ti02