Természet és Társadalom, 1956 (115. évfolyam, 1-10. szám)
1956-01-01 / 1. szám
tünk a sajtó képviselői előtt, amikor a komlói munkáról szóló tájékoztatásunkban reprezentatív létesítmények helyett csak 400 000 m3 kitermelt és elszállított földre hivatkozhattunk. Ezzel a munkával párhuzamosan folyt a 7,2 m űtméretű, két szállítóberendezésre tervezett, 400 m mély Kossuth II. akna mélyítése, a II. légakna mélyítése és az altáró kihajtása. Harc az altáró és a szállítóakna megépítéséért Az altáró a külszíni ipartelep szélén a pécsi országút alatt kezdődik és 2,2 km hosszban a II. aknához vezet. Első szakaszának kitörését igen nagy gonddal kellett elvégezni, mert alig 20 méterrel volt fölötte Komló község egyik lakótelepe, melynek lakóit még hónapokig riasztotta a föld belsejében végzett robbantások hangja. Az altáró célja az, hogy a bánya mélyszintjéről a zárószintre emelt, szénnel rakott csilléket ezen keresztül villamosvontatással a szénelőkészítő műhöz és a rakodópályaudvarhoz szállítsák. (A régi bányában a szenet a hegytetőn levő Kossuth-akna külszínére emelték és függőkötélpályával a völgyben lévő osztályozóra szállították.) Az oltárával 100 m szállítóéi magasságot takarítottunk meg, ami az évi termelésre számítva kb. 2,1 millió kilowattóra megtakarítást jelent. A bányavizet sem kell többé a hegytetőre kiszivattyúzni, mert a bányában fakadó víz az altáron át folyik od akülszínre. Az altáróba torkollik az Annaakna és a mélyítés alatt levő Zobákiaknák oldaltárója is, amely ezeket a bányákat a központi előkészítőművel köti össze. A táróhálózat hossza rakodókkal együtt 4,6 km, majdnem a fele a budapesti földalatti vasút tervezett alagútjának. Építéséhez kb. 80 000 m3 kőzetet kellett robbantani, méterről méterre kellett magunkat előre küzdeni. (A táró kifalazásához felhasznált téglamennyiség egy közepes téglagyár másfél évi termelésének felel meg!) Időmegtakarítás végett az altárót egy segédaknából kiindulva egyszerre négy szakaszon hajtottuk ki, és külön ünnepnap volt számunkra, amikor kétévi megfeszített munka és egy pár álmatlan éjszaka után az egymással szemben indított munkahelyek 2 km-es távolságra 6— 7 cm tengelypontossággal lyukkasztottak. A második tervévre esik a II. szállítóakna üzembehelyezése is, melyet a termelés biztosítása végett még teljes felszerelése előtt kellett üzembe helyezni. A sűrített légvezetékek szerelését és az arénakábelek beakasztását mér csak üzemszünetek és ünnepnapok alatt tudtuk elvégezni, ami a munkát rendkívül megnehezítette. Ebben az évben elkészült a Kossuth-aknai kapcsolóhoz és a négy rotációs kompresszorral felszerelt kompresszortelep is, mely óránként 14 400 m3 sűrített levegőt termelt, a sújtóléges bánya üzemben levő munkagépeinek sűrített levegővel való meghajtására. Sajnos a felfutási ütemhez ez a légmennyiség kevés volt és a bánya sűrítettlég-hiánya csak akkor szűnt meg, mikor az I. sz. turbókompresszor után a II. sz. szovjet turbókompresszort is beépítettük. Ezzel a sűrítettlég-termelés, mely a sújtóléges feketeszén-bányák nélkülözhetetlen hajtóenergiája, 90 000 m3/órára nőtt. A bányafejlesztési beruházások történetében az 1951. évi tél volt a legnehezebb. A fagytól tükörsima hegyi úton kellett a kompresszor (4000 LE) kb. 18 tonnás súlyú motorát és a szállítógép hasonló súlyú géprészeit a Kossuth-akmáira felszálítani, ami csak a dolgozók önfeláldozó és lelkes munkája által sikerültbaleset nélkül. Hasonló remek munkát végzett a Győri Vagongyár szerelő brigádja, mely a II. aknatorony szerelését még hóviharban sem szakította meg és a 46 m magas, majdnem 60 tonna súlyú aknatornyot októbertől februárig, nem egészen három és fél hónap alatt szerelte fel. Hasonlóképpen idegfeszítő volt a 400 méter mély négyszögletű szelvényben tölgyfával kiácsolt Kossuth I. akna 4,2 métméretű körszelvényre való kibővítése és kifalazása. Ez a munka a külszín felől a szokványos módszerekkel legalább 2 évig tartott volna, nekünk pedig az ütemterv szerint 10 hónap állt rendelkezésre. Ezért elhatároztuk, hogy a bővítést három szakaszban, a külszínről, altárószintről és IV. szintről egyszerre indítjuk el. A bővítést egy igen nehéz bányamérés előzte meg, amellyel az akna elméleti tengelyét az egyes szinteken kitűztük és rögzítettük. Utána a szállítóvitlákat szereltük fel és megkezdtük a bővítést. Az anyag kiszállítására a külszíni szakaszon a régi Kossuth-aknai szállítógépet használtuk, míg a másik két szakaszon termelt meddőt a szomszédos II. aknán át szállították a külszínre. Az aknában egymás fölött lévő építési szakaszok védelmére erős védőpadokat kellett beépíteni, s ezért az akna függőlegességét csak az egyes szintek segédpontjairól tudtuk ellenőrizni. Elképzelhető, milyen nagy volt az izgalom és kisiint X-Utat Egyidejű aknabővítés három szintről A komlói Kossuth-akna tornya 3