Újítók Lapja, 1949 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1949-10-01 / 8. szám

A Győri Vagongyár A győri vagongyár újítómozgal­mának fejlődését legjobban szem­lélteti az a tény, hogy míg 1947- ben 1.312.741 forint volt az évi megtakarítás és a beérkezett és elfogadott 59 javaslat után 15.000 forint díjazást fizettek ki az újí­tóknak, addig 1948-ban már 2.800.000 forintos megtakarítást, tehát több mint kétszeresét érték el az 1947. évinek. A fejlődés 1949-ben mutatko­zott jelentősen, mikoris augusz­tus végéig 4.174.991 forint évi megtakarítást értek el a győri újítók. Ha mozgalmuk üzemi fejlődését vizsgáljuk, akkor megállapíthat­juk, hogy ezt a fejlődést nagymér­tékben az újító kör és az újítási megbízott tevékeny munkájának tudható be. A dolgozók a kellő és széleskörű újítási propaganda kapcsán megértették a mozgalom jelentőségét, a pártnapok, műhely­értekezletek és a helyi sajtó út­ján állandóan tájékoztatták a győri vagong­yár dolgozóit az újí­tóik révén elért anyagi és erkölcsi eredményekről. Minden egyes esetben kihangsúlyozták, hogy a mozgalom minél szélesebb elter­jedése milyen fontossággal bír az ország építésében. Az újítók figyelmét ráirányí­tották a gyár szűk kereszt-­­ metszetének felkutatására és arra, hogy elsősorban ezeknek a szűk keresztmetszeteknek a megszüntetésére irányuló újításo­kon dolgozzanak. Külön értekez­leteken ismertették az újítási ren­delet díjazásával foglalkozó kér­déseket, így vált lehetségessé, hogy pl. Kovács György művezető és Katona Bálint csoportvezető felfigyelt arra, hogy a tárcsásko­rona szállító és járókerék gyártá­sánál a szürke öntvényből készülő szállítókerekek gyakran törnek és így sok selejtet okoznak. Az újí­tók a szállítókereskeket fojtvasból hegesztés útján állították elő és így készített szállítókerék súlya a múltbani 500 dg súllyal szemben csak 268 dg lett és ezenfelül a se­­lejt-százalék teljesen megszűnt. A két újító 61.000 forint előkalku­lált megtakarítást ért el és ré­szükre 3.750 forint díjat fizettek ki. Az újító és élmunkás kör meg­alakulása után ugrásszerűen meg­gyorsult az újításokkal kapcsola­tos adminisztratív ügymenetek el­intézése és ez a tény fokozottabb mértékben aktivizálta a dolgozó­kat az újításokkal való foglalko­zásra. A győri vagongyár újítómoz­galmának fellendülését elő­mozdította az újító­irodának a felállítása, ahol műszaki raj­zoló és technikus áll az újí­tók rendelkezésére. A műszaki segítség lehetővé tette Sebesi Dezső és Kóka János a gyár mezőgép osztályán dolgozó lakatosainak, hogy a traktorekék mankókerék tartóin jelentős mó­dosítást hajtsanak végre. Az újí­tás bevezetése előtt az említett munkadarabot acélból öntötték, míg az újítók a gerendely-léc hul­ladékait felhasználva villanyhe­gesztéssel olcsó eljárással, amel­lett minőségileg jobb keréktartót állítottak elő. Új tárcsákkal nem­csak évi 142.000 forintos megtaka­rítást értek el, hanem a rendkívül szűk keresztmetszetű acélöntödét is részben tehermentesítették. A győri vagongyár újító moz­galmának a nagyarányú fellendü­lését nem utolsó sorban az a tény is előmozdította, hogy Nagy János újítási megbízott naponta végigjárja az üzemeket, ismeri az újítási kérdésekkel foglalkozó dolgozókat, ismeri problémáikat és számos esetben tanácsokkal, vagy egyéb segítséggel előmoz­dítja az újítók munkájának meg­valósítását. Augusztus hó folyamán újabb lendületet adtak a mozgalmaknak egy újszerű pályázat kiírásával. A pályázat szerint az a dolgozó, aki a 900-ik újítást benyújtja, két hé­tig teljesen ingyen üdül a Bala­ton mellett, vagy valamelyik más nyaralóhelyen, a Győri Vagongyár költségére. Az a tény, hogy a Győri Vagongyár újítóinak újító iroda és az irodában műszaki raj­zoló és technikus áll rendelkezé­sükre, bizonyítja azt, hogy a vagongyárban az üzemi pártszervezet, a szakszervezet, a vállalat vezetősége ismeri az újítási mozgalom jelentőségét és az újítómozgalmat erőtelje­sen segíti a kitűzött cél felé. A győri vagongyár újítóinak ér­deklődését még az is bizonyítja, hogy szoros kapcsolatot igyekez­nek tartani az Országos Talál­mányi Hivatallal, állandó levele­zésben állnak az Újítók Lapjának szerkesztőségével, így érthető, hogy újítómozgalmuk napr­ól­napra fejlődik és napról-napra na­gyobb eredményeket érnek el. Ez megmutatkozik abban is, hogy­ az új szovjet fémmegmunká­lási módszerrel, a gyorsított vágással is a győri esztergá­lyosok érték el a legjelentő­sebb eredményt, nevezetesen Kék Zoltán esztergá­lyos, aki 530 m/perc vágósebes­séggel dolgozik. Most a győri vagongyár újító köre lázas üzemmel készül az Újító­­kongresszusra és a feladattervek pontos elkészítésével kétségtelen, hogy az október 29-én kezdődő Újítókongresszus munkájának si­keréhez jelentős mértékben hozzá fognak járulni. Az elmondottak alapján méltán állíthatjuk a győri vagongyár újító körét és újítási megbízottját követendő példaként a többi újító kör elé. C 41. újítások, észszerű­sítések biztosítják a terv minden részletének teljesítését! 45

Next